Lugano sajátos mikroklímájú város a hasonló nevű tó partján, közel az olasz határhoz. Mi is Milánóból ruccantunk át Luganoba, az olasz állami vasúttársaság (Trenitalia) segítségével. Már maga a milánói főpályaudvar is megér egy-két gondolatot, annyira magával ragadó épület. Be kell valljam, nem vagyok egy nagy vonatozó. Kisvasutam persze volt gyerekkoromban, de már vagy tíz éve nem ültem vonaton. Így nem meglepő, hogy nem ilyen pályaudvarra és vasúti kocsikra számítottam, visszaemlékezve a magyar viszonyokra.

Černá Hora Brnotól 25 km-re északra fekszik. Az alig több mint kétezer lelkes kisvárosban sörgyára, a felette álló kastély és a sörgyár hoteljének pincéjében található sörmúzeum miatt érdemes legalább pár órára megállni. Na és persze ott van a csak itt kapható "radioaktív" rágógumi.

A cseh-lengyel határ mellett, Hradec Královétól hatvan kilométerre északra fekszik Adršpach, a cseh sziklaváros. A táj hasonló a Cseh-Svájc Nemzeti Parkban már megcsodált homokkősziklákhoz. Itt 3,5 km hosszú túrával és három órával számoljunk.

A poszt írásának elkezdésekor tudatosult bennem, hogy még egyetlen írás sem szólt Bécsről, ami mindenképpen érdekes a blog neve miatt és azért, mert jó párszor jártunk már az osztrák fővárosban. Tehát íme, az első bejegyzés Bécsről, igaz ennek sem lesz sok köze a monarchiához, sokkal inkább a XX. századhoz és a tudatos városfejlesztéshez. Pontosabban Ausztria legnagyobb önkormányzó lakóház és kulturális projektjéhez.

Thesszaloníki Görögország második legnagyobb városa, látnivalói ennek ellenére akár gyalogosan is könnyen bejárhatóak. Róma, Bizánc és a török kultúra mind-mind rajta hagyta a keze nyomát. Itt született Mustafa Kemal Atatürk, minden török atyja és itt lett merénylet áldozata I. György görög király. Megtekintésre görögkeleti templomai, az Arisztotelész tér, a Fehér torony,  Atatürk szülőháza, az Ano Poli városrész és a piac mindenképp érdemes. Az előzetes felkészülés során sok jót nem mondtak róla azok, akik már jártak itt, de Trieszt óta ez nem tudja elvenni a kedvünket és azt hiszem nekünk lett igazunk.

A Prágától 110 km-re keletre fekvő Hradec Králové, magyarul Királyvárad, a középkorban a cseh királynék székhelye volt. A XVIII. században erődvárossá alakították. Mellette zajlott le 1866-ban a königgrätzi csata. Ma főterének stílus kavalkádja, szecessziós vízerőműve, a folyami gőzhajózás és a Klenot sörfőzde miatt lehet érdekes célpont.

Képzeljük el, milyen lenne, ha a XVII. kerület négy sarkában egy-egy vár állna! Csehországban találunk ilyen helyet. A Cseh Paradicsomban, egy picivel nagyobb területen, egymástól 7-11 kilométeres távolságra négy vár áll. Ez még a várakkal bőven ellátott cseh vidéken is ritkaság. Történetük, közelségük miatt, több ponton is összekapcsolódik.

Hainburg a magyar-osztrák-szlovák hármas határ közelében fekszik, legegyszerűbben Pozsony felől közelíthető meg. A Duna, XIII. századi városfala, a fellegvár és a Hainburg melletti Braunsbergről nyíló kilátás az egyik legszebb és nem mellesleg, hozzánk legközelebbi osztrák látnivalóvá teszi. Közben pedig ne feledkezzünk meg a magyar kötődésekről sem.

A San Siro, hivatalos nevén Giuseppe Meazza Stadion, egyike a kultikus futball stadionoknak, a labdarúgás templomaként is szokták emlegetni. Ha többedszerre jársz Milánóban, akkor kihagyhatatlan, hogy ne ülj le valamelyik csapat kispadjára. 1926. szeptemberében avatták fel, idén ünnepli kilencvenkettedik születésnapját. Két világbajnokságon kilenc, egy Európa-bajnokságon három mérkőzésnek adott otthont, de rendeztek itt négy BEK/BL-döntőt is. Ma 80.000 néző fér el a lelátókon, de az ötvenes években százezren nézhették a mérkőzéseket. A stadionnak és a kluboknak több magyar vonatkozása is van.

Samobor, még a magyar időkből Szamobor, Zágrábtól 25 km-re nyugatra fekszik. A horvát főváros lakóinak kedvelt kirándulóhelye, de a magyar turisták előtt talán kevéssé ismert. Pedig van itt vár, kápolna, gyors folyású patak, helyi mustár, édesség és bor, kastélyból lett múzeum és a címben már megemlített "csehes" főtér, ami tényleg olyan, mintha Csehországban járnánk.