Znojmo a sportrovatból lehet a leginkább ismerős, hiszen a helyi hokicsapat a Fehérvár AV19-cel együtt szerepel az osztrák központú EBEL-ben. Ausztriától amúgy sincs messze, nekünk is Bécs felé a legegyszerűbb elérnünk. A jégkorong és a szokásos cseh sörök, terek és épületek mellett viaduktja, kazamatái és bármilyen meglepő borai miatt érdemes meglátogatni. Szomorú magyar kötődése pedig Zsigmond királyhoz kapcsolódik.
Tíz kilométerre az osztrák-cseh határtól, a Dyje (Thaya) folyó partján terül el Znojmo, a Dyje útban a Morva felé érinti a korábban már meglátogatott Lednicét és Leventevárat is. Mai nevét a XII. században foglalták először írásba, 1226-tól királyi város. 1278-ban - I. Habsburg Rudolf német és IV. László magyar király ellenében - a második morvamezei csatában elesett II. Ottokár cseh királyt a Szent Miklós templom elődjében temették el. Majd húsz évig nyugodott itt, 1297-ben szállíttatta át fia, II. Vencel a Szent Vitus székesegyházba, Prágába. Azonban nem Ő volt az egyetlen felravatalozott király a Szent Miklósban (vagy az elődjében), 1437-ben Znojmo ostroma után hunyt el Luxemburgi Zsigmond, német-római császár és magyar király. A király feleségét, a huszonnégy évvel fiatalabb Cillei Borbálát próbálta kifüstölni a várból, miután a királyné nem támogatta a király utódjelöltjét, Habsburg Albertet a trónra. Albert helyett, aki egyébként lányuk férje volt, Borbála szívesebben látta volna a korona alatt Ulászló lengyel királyt. Hol vannak ettől a mai anyósviccek? Kívánásága három év múlva, Albert halála után, végül is beteljesült.
1468 és 1490 között a magyar korona alá tartozott, ezt a cseh útleírások szívesen kifelejtik a város történetéből. A XVIII-XIX. században a Bécs-Brünn-Prága út Znojmót is érintette, majd a vasút 1870-es megérkezése is gyorsította a város fejlődését. Ehhez egy igen korszerű városszabályozási terv kapcsolódott, többek között ennek köszönheti a város a csillag alakú Mária teret. A tér ihletője a párizsi Place Charles-de-Gaulle volt, persze a léptékek mások, de a csillag alakú forma, melybe hét utca torkollik, minden Znojmo térképen odavonzza a figyelmet. Közepén nem egy diadalív, hanem az Ivánnak becézett szovjet katona áll, megemlékezve a fasizmus legyőzéséről. A Monarchia felbomlása után - a mintegy 80%-os német lakossági arány miatt - szívesebben tartoztak volna Ausztriához és ennek hangot is adtak. A csehszlovák csapatok csak három hónappal később tudtak érvényt szerezni uralmuknak. A hidegháború idején, ami ma előny, akkor hátrány volt, a vasfüggöny melletti határvárosként fejlődése igen korlátozott volt.
Ez persze a műemlékeket nem érintette és azokból van bőven. A legelső, a Szent Katalin Rotunda, ami a cseh Nemzeti Kulturális Emlékhelyek egyike. Falfestményei 1134-ből valók, így az épület akkor már biztosan állt. Várkápolnaként használták, vallási funkcióját később elvesztette, szörnyű, de istállóként, majd táncmulatságok helyszíneként és sörözőként használták. 1888 és 2006 között többször is renoválták, freskói bibliai jeleneteket és a korai morva és cseh uralkodókat ábrázolják.
A rotunda a várban áll, amelyet a XI. században kezdtek el építeni, főleg a Dyje folyó egykori gázlójának védelmében. Mai formáját a XVIII. századi barokk átalakítással nyerte el. Belső épületeinek többségét a polgári sörfőzde idetelepülésekor elbontották. Znojmo első sörfőzéshez kapcsolódó írásos dokumentuma 1278-ból való. A modern városi sörfőzdét 1720-ban alapították, volt a város tulajdona és volt magánkézben is, 1948 és 1993 között állami vállaltként működött. Ebben az időszakban, 1974-ben érte el csúcsteljesítményét, közel 250.000 hl sörrel. 1993-ban a Hostan, majd miután ezt a céget megvette, 2003-ban a Heineken tulajdonába került. A hollandok 2005-ben a sörgyártást, 2009-ben minden egyéb ital gyártását beszüntették Znojmoban, csak annyit mondtak: itt nincs hely neked. Egy év múlva a város megvásárolta tőlük a sörgyár épületét és egy magánbefektetővel karöltve, Znojemské pivo néven, 2015 óta ismét habzik az üstökben a sör, évente 10.000 hl, közte világos és félbarna lágerek és IPA. A városban több helyen (a várban, a Horní námestín és az U Brányban) is megtaláljuk a sörfőzde éttermét, ahol remek cseh étkeket is kóstolhatunk, akár öt knédlivel is. Az üzemben látogatást is tehetünk a következő feltételekkel.
A polgári sörfőzde mellett két másik ivós és evős helyet sem lehet kihagyni, ha itt járunk. Pár méterre vannak egymástól, ezért akár egy estére is betehetőek, de akkor lehet nem tudjuk végigkóstolni az összes csapolt sört. Az egyik a Söröző a csigához (Pivovar U Šneka), a másik a MaxWilliam. A Csiga sörlapján a saját 11 és 12 fokos világos, 13 fokos félbarna, valamint APA és IPA található (a fok itt nem alkoholfokot jelent). A MaxWilliamben érdemes kipróbálni a csülköt, már előző nap meg kell rendelnünk, két embernek is bőven elég egy darab. Csapon a kroměříži Maxmilian főzde sörei vannak.
A várból remek kilátás nyílik jobbra a duzzasztóra, balra pedig a viaduktra. A vízerőmű 1966-ban épült, teljesítménye nem túl nagy, 1,35 MW. A gát hossza 115 méter, az áramtermelés mellett árvízvédelmi célokat is szolgál. A viadukt 1869 és 1871 között épült, 220 méter hosszú és 48 méter magasan ível át a Dyje folyó felett. A folyópartok és három pillére két 49,75 és két 59,96 méteres nyílást fog közre. Ma már ez is kulturális műemlék, 2009-ben a villamosítással összekötött teljes körű felújításon esett át. A vízerőműhöz közel találjuk a Motor Múzeumot. Traktorok, gőzgépek, negyven II. világháború előtt autó, motorkerékpár és kerékpár, benzinkút és gyerekjátékok is megtalálhatóak a gyűjteményben. Az épületben eredetileg vízmű, majd egy kis vízerőmű működött, ezt váltotta fel a mai erőmű. Múzeumként 2008-ban nyitotta meg kapuit. Nyitva tartása és jegyárak itt.
A városképet uraló gótikus templom a Szent Miklós plébániatemplom. 1338-tól kétszáz éven keresztül épült, harangtornya csak 1850-ben készült el. Ahogy már említettük, elődje II. Ottokár első nyughelye volt, a mai pedig Zsigmond királyunk ravatalát is őrizte. Belépéskor, tekintsünk balra és összesen húsz nyelven, köztük magyarul is elolvashatjuk a Mi Atyánkot. A háromhajós templomot eredetileg bazilikának szánták, már építkezés közben változtak meg a tervek. Oltára 1754-ből való. Mellette áll a Szent Vencel kápolna, 1521-re készült el. Ma kiállítások és koncertek otthona. Külső árkádján sétáljunk egyet, megéri a kilátás miatt!
Znojmo égbe törő egyik nevezetessége a városháza tornya, az ország egyik legfontosabb gótikus épülete. 1447 és 1457 között épült, majdnem 67 méter magas, az egész várost átláthatjuk a tetején lévő kilátópontról. Az első városháza 1260 körül épült, majd később tornyot is kapott, az 1444-es nagy tűzvészben a városháza is leégett, a torony pedig összedőlt. Ezt követően épült a mai, önálló torony. Állandó őrsége volt, egészen 1924-ig, nemcsak a tűzeseteket, de az esetlegesen közelgő egyéb veszélyt és óránként az aktuális időjárást is jelentenie kellett. Látogathatóságáról itt találtok információt.
A másik a Farkastorony a város déli részét, pontosabban a Bécs felé néző városkaput őrizte. Ma borászati kiállítás és információs központ működik benne. Turistainformációk itt lelhetőek fel.
Nemcsak az égbe nyúlóan, de a föld alatt is várnak látnivalók, Csehország legnagyobb földalatti pince- és járatrendszere húzódik meg a város alatt, hossza mintegy 27 km, van ahol négy szint helyezkedik el egymás alatt. A XIV-XV. század fordulóján kezdték el ezeket kiépíteni, eleinte valószínűleg tárolási célokat szolgáltak. A viszonylag állandó hőmérséklet megfelelő helyet jelentett a bornak, sörnek és a mezőgazdasági terményeknek. A városháza alatt ugyanakkor börtönt is alakítottak ki ilyen helyen. Ellenséges támadások esetén értelemszerűen búvóhelyként szolgáltak, ahol fűteni és főzni is lehetett, a füstöt ugyanis bevezették a házak kéményeibe. A XX. században azután egyre több problémát jelentettek a teherautók. A beszakadt úttestek miatt ezért több helyen vasbetonnal erősítették meg a föld alatti járatokat. Ma egy mintegy egy kilométeres része látogatható, a Slepičí trh és az Obroková között. Választhatunk klasszikus és adrenalin túrák közül, érdemes online előre foglalni. Nyitva tartás és jegyárak itt és itt.
Az 1190-ben alapított Loucký kolostor a város déli részén fekszik, Csehország egyik legnagyobb kolostora, bár teljesen soha nem készült el. Miután a városfalon kívül helyezkedett el, többször feldúlták és kifosztották, a legnagyobb kárt a husziták okozták, 1425-ben megsemmisült a kolostor páratlan könyvtára, szobrai, festményei, kertje. A premontrei rend itteni tevékenysége 1784-ben szűnt meg véglegesen, II. József szekularizációs rendelete ezt a kolostort is felszámolta. A kolostor épülete laktanya, katonai akadémia, dohánygyár, egy bécsi bankár család rezidenciája, végül ismét laktanya lett. 1993-ban hagyta el a hadsereg, ma a város tulajdona, egy részében a Znovín borászat működik, kihasználva a szerzetesek által létrehozott földalatti pincéket, járatokat. Igen, Znojmo nemcsak a söreiről, hanem a boráról és a pezsgőjéről is híres. A négy nagy moráviai borvidék (Znomjemská, Mikolovská, Velkopavlovická és Slovácká) egyike. Ezen a négy területen található a cseh szőlők 96%-a, hiszen ez a legdélebbi területe az országnak. De még így is hűvösebb a klíma, mint nálunk, a jellemző borok kétharmada fehér: zöld veltelini, rizlingszilváni, rajnai rizling, olaszrizling, szürkebarát. Igazi morvaországi különlegesség a pálava, amit a rizlingszilváni és a savagnin rosé keresztezéséből nemesítettek. 1966 óta minden évben borfesztiválon népszerűsítik a helyi nedűket.
A városi információs iroda városnéző túrákat is szervez, he nem akarunk sokat agyalni a szervezésen, ezt is igénybe vehetjük a másfél órás túráról itt olvashattok. Ha ez a túra nem is jelezné, mindenképpen járjunk nyitott szemmel, mert több helyen nem szokványos szobrokkal, installációkkal is találkozhatunk, főleg a Motor Múzeum környékén.
Szóval, ha Znojmóba látogatunk, az élmények mellé sört, bort és pezsgőt is raktározzunk el a csomagunkba.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
