Ljubljana, Bled vagy a rövidke szlovén tengerpart biztosan több látogatót vonz, de Mariborban is el lehet értelmesen tölteni pár napot és mindössze egy óra autóútra van a magyar határtól.
Szlovénia második legnagyobb városa, nevének eredetében nem játszik szerepet se Mária, se a bor, de azért a szőlő nedűje nem kihagyható a város életéből. Első írásos említésének formája Marchburch, azaz Határvár, innen a Maribor név. A Habsburg Birodalomban sikeresen védekezik a török ellen. A Monarchia felbomlásakor 80%-ban németek lakják, de miután a környékén szinte csak szlovén lakosság él, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lesz. 1941-45 között Németországhoz, az 1991-es függetlenedésig Jugoszláviához tartozott. A krónikák szerint Párizs mellett Maribor volt ez egyetlen város, amelyet a megszállás után Hitler személyesen látogatott meg a Német Birodalom területén kívül, bár ennek a helyiek annyira nem örültek.
Tíz éve Európa Kulturális Fővárosa volt, ahogy egy évre rá Kassa, vagy tavaly Újvidék. Ezeken a helyeken is jártunk. Amennyiben tényleg csak egy-két napra érkezünk, jól meg kell pörgetni az itt létet. Tegyünk mi is így itt a posztban. Az első látnivaló a Dráva felett átívelő, 270 méter hosszú Öreghíd, a Stari most. Még a Monarchia idején 1909 és 1913 között épült, a Bécs Trieszt közút része lett. Eredetileg az 1898-ra elkészült neoreneszánsz Narodni dom melletti utca folytatásának szánták, de az osztrákok nem akarták, hogy a szlovénság jelképéhez fusson ki a híd, így teljesen logikátlan közlekedési megoldásként került a jelenlegi helyére. A főtérre vezették, ami nemcsak akkor, de most is okoz közlekedési gondokat.
Ha már öreg. Kihagyhatatlan az Öreg szőlő, a stara trta, amelynek létéről a legrégebbi bizonyíték van. Már egy 1657-es festményen is szerepel a szőlő és a mögötte lévő ház, amelyiknek beteríti a homlokzatát. Ezért a világ legidősebb szőlőtőkéjének tartják. Žametovka (Kavčina črna) fajtájú, ami egy ősi szlovén szőlőfajta. Törzsének átmérője 25 cm, hajtásai elérik a 15 métert. Ha jó a termés, mintegy 50 kg-ot lehet róla szüretelni, a belőle készült bor kis üvegekbe kerül és a város ajándékozza el őket, megvásárolni nem lehet. Maga a szüret fesztiválként kerül megtartásra. Nemcsak bort, hanem szőlővesszőket is ajándékoz Maribor városa, így került 2012-ben Tihanyba és Keszthelyre (a Pannon Egyetem Georgikon Karához) is oltvány belőle. Ahol szőlő van, ott borászatnak is lennie kell. Nem sok helyen találkozunk a városközpont alatt elterülő borászattal és borospincével. A Vinag pincéje viszont pont ilyen. 1847-58 között alakították ki a járatokat, amelyeknek hossza 2,5 km, területe húszezer négyzetméter. Előre foglalhatóak a különböző pincelátogatások, amelyekhez 2-3-4 kóstoló, sajtos vagy húsos tál is jár.
A Főtér (Glavni trg) legfontosabb épülete a Városháza. 1515-ben épült, mai reneszánsz formáját 1565-ben nyerte el. A tér 1929-ben egy furcsa és súlyos baleset helyszíne volt. Ide zuhant le ugyanis a helyi repülőklub egyik kétfedeles gépe, a pilóta és a klub titkára életét vesztette.
A főtér felől a park felé jövet találjuk a Várkastélyt, a Tartományi Múzeum otthonát. Építésének kezdete 1476-ra nyúlik vissza, kápolnája 1675-ben, óratornya 1780-ban, emelete 1843-ban épült. A múzeumot 1903-ban alapították, a szokványos tárlatok mellet, láthatunk itt gyógyszertári, csillár és egyenruha gyűjteményt is. A nyitva tartásról és a jegyárakról itt találtok infót. A város legszebb épülete, egykoron a város erődítményének szerves része volt. Ugyanennek az erődítésnek ma már kevés nyomát látjuk a városban. Leginkább a Dráva partján álló tornyok maradtak meg. A Zsidó torony a zsinagóga mellett áll, az egykori városfal dél-keleti sarkán állt. 1465-ben épült, a városi csillagvizsgáló helyén. Fenntartását a zsidó hitközség viselte. Ma egy fotógaléria működik benne. A Zsidó torony kiváltására épült meg 1555-ben a Víztorony, olasz mesterek tervei alapján. A város felett és alatt is van egy-egy duzzasztómű a Dráván, ezek kiegyensúlyozzák a folyó vízjárását. De a város alatti erőmű duzzasztása miatt ez a torony is majdnem a bontás sorsára jutott. Végül is megemelték az épületet, így ma is megnézhetjük. Akárcsak a várfal dél-nyugati sarkát jelző Ítélettornyot. A XIV. században építették, 1540-ben kapott tetőt.
A város északi része a feltöltődésről szól. Itt találjuk a Városi parkot (Mestni park) és a Hármas-tavat. Az 54 hektáros parkban a helyiek is szívesen fekszenek ki a fűre. 1872-ben kezdték el beültetni fákkal, ma már a Városi Akvárium mellett játszótér és zenepavilon is található a hűs lombok alatt. A Hármas-tó korábban víz utánpótlást biztosított a város vizesárkának. A legendák szerint az 1532-es török ostrom alatt is jelentős szerepe volt. A gyors török roham miatt a tavak zsilipjét nem sikerült kinyitni és így a várárok szárazon maradt. Egy bátor cipész azonban vállalta, hogy éjszaka kilopózik a várból és kinyitja a zsilipet. Így is tett és a várárokban sok török támadó lelete a halálát. Ma már csak a kikapcsolódást szolgálják a tavak, hattyúkkal, vadkacsákkal, díszhalakkal, szökőkúttal. A Piramis egy domb a park és a tavak között, kissé keletre. Neve onnan ered, hogy messziről az alakja tényleg hasonlít egy piramisra. A tetején egy kápolna áll, alatta pedig szőlőültetvények. 1784-ig itt állt a felső vár, melyet elbontottak, a kövek egy részét felhasználták a domb formázására is. Remek kilátás nyílik innen a városra. A park és a tó másik oldalán áll egy másik szőlőhegy, ez a Kálvária, tetején a Szent Borbála templommal. Az 1680-81-es pestisjárvány leküzdésének emlékére állították. A panoráma innen is csodás.
A város szakrális látnivalói között van a Keresztelő Szent János Katedrális. Helyén 1248-ban már biztosan templom állt. Háromhajós szerkezetű, két oldalkápolnával. Belterében megmaradt a XVII. századi fa szószék. Harangtornya 57 méter magas, 162 lépcsőn lehet felmenni. Négy harang otthona, a legnagyobb 2,3 tonna, de a legrégebbi minden történelmi vihart túlélve, 1651-es öntésű. A Szűz Mária Bazilika és ferences kolostor 1892 és 1900 között épült az egykori kapucinus templom helyére. A város legnagyobb temploma, harangtornyai 58 méter magasak, 3 méter magas aranykereszt díszíti a csúcsait. A zsinagógát először 1354-ben említi egy oklevél, ezzel kontinensünk egyik legrégebbi ilyen épülete, ma a Zsidó Kulturális Örökség Központ otthona.
A város déli szélén áll a Betnava kastély. A XIV. században egy uradalom volt itt, az nőtte ki magát egy reneszánsz kastéllyá. A XVIII. században barokk módon alakították át. 1863-ban lett a maribori püspök nyári rezidenciája és ma is a püspökség tulajdonában áll.
Végül ha a térképen kalandozunk, a bal alsó sarkában találunk egy érdekességet is, egy tehénfejet a legelőn, amelyet egy helyi tejfeldolgozó üzem készített hirdetés gyanánt.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
