Kassát sokan II. Rákóczi Ferenc végső nyughelyével azonosítják. Azt már a majki kirándulásunkon megtudtuk, hogy halála után hol helyezték el a fejedelem szívét. Kassán a testét őrző szarkofágot őrzik. Régóta foglalkoztatott a kérdés, hogy miért pont Kassára esett 1906-os újratemetéskor a választás, a sok-sok potenciális borsodi, abaúj-tornai, zempléni, beregi, szatmári, sárosi jelölt közül. A választ Balassa Zoltán kassai helytörténész adta meg: Budapestnek nem volt köze a szabadságharchoz, mindvégig császári kézen volt az akkori Pest és Buda, ráadásul a ne minden a fővárosban legyen elv is érvényesült. Borsi, a fejedelem születésének helye túl apró település. Munkács az 1855 és 1896 között börtönként funkcionáló vár miatt nem bizonyult méltónak. Így végül Kassa maradt a legalkalmasabb helyszín, mert a kuruc mozgalom egyik központja, Rákóczi kedvelt városa volt és itt nyugodott édesapja I. Rákóczi Ferenc is.
Ennek tudatában indultunk városnéző túránkra, melynek központi helye a Fő tér és első állomása a fejedelem nyughelye, a Szent Erzsébet Székesegyház volt. A dóm 1380 és 1520 között épült fel, egy 1378-ban leégett templom helyén. Északi tornya 1420 és 1440 között épült, Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején, nevét is innen kapta. Teljesen 1462-ben fejezték be. 1775-ös tűzvészt követően éri el a jelenlegi 59,7 méteres magasságát, ekkor létesítik itt a város őrzőjének lakását és a körerkélyt. A torony tetejét három magas kereszt díszíti. Déli tornyát sosem fejezték be. Ezzel együtt ez az egyik legkeletebbre fekvő nyugati stílusú, gótikus székesegyház. Belső és külső falait Kassai István kőfaragómester munkái ékesítik. Az 1804 óta püspöki székesegyház legértékesebb kincse a 1470-es években készült szárnyas Szent Erzsébet főoltár, a szárnyakon 48 aranyozott keretbe foglalt táblaképpel. A képek Szent Erzsébet és Mária életének jeleneteit, valamint Jézus szenvedéseit ábrázolják.
A nyugati főkapun lépünk be, az altemplom lejáratát a bal oldalon találjuk. II. Rákóczi Ferenc maradványait 1906. október 29-én helyezték örök nyugalomra a székesegyház altemplomában. A sírboltban négy kőkoporsó található, szemben a középső szarkofágban nyugszik a fejedelem, édesanyjával, Zrínyi Ilonával és egyik fiával, Józseffel. A jobb oldali szarkofág Esterházy Antal kuruc tábornok, a bal oldali Sibrik Miklós kuruc kapitány maradványait rejti. A lépcső melletti szarkofágban gróf Bercsényi Miklós és második felesége Csáky Krisztina kapott nyughelyet. Nemzeti színű szalaggal átkötött koszorúkból, friss virágokból soha nincs hiány, évente mintegy ötezer honfitársunk keresi fel a nagy fejedelmet. Az átellenes, déli oldalon találjuk a Király-lépcsőt, ez vezet fel a Mátyás oratóriumhoz, melyről Mátyás király a miséket hallgatta, mikor Kassán tartózkodott. A lépcső egy kettős gótikus csigalépcső, melynek két ága minden forduló után találkozik néhány lépcsőfok erejéig. Ezért a helyiek szerelmesek lépcsőjének is nevezik, hiszen, annak ellenére, hogy külön pontról indulunk el, időközönként összetalálkozunk a lépcsőn.
A Szent Erzsébet Székesegyház Zsigmond-tornya (bejárata a dóm bejáratától balra helyezkedik el) hétfőn 13-17, keddtől szombatig 9:30-17 óra között van nyitva, vasárnap zárva. A felnőtt belépő 1,50 euró, a kedvezményes 1 euró. Ez nem sok és a 160 lépcső se tántorítson el attól, hogy felmenjünk, innen nyílik ugyanis a legszebb kilátás a városra. A Székesegyház fél órával tovább tart nyitva, idegenvezetés magyar nyelven is kérhető. Idegenvezetés nélkül 0,5 euró a felnőtt jegy, gyerekek ingyen nézhetik így meg. Külön-külön is váltható jegy a Székesegyházhoz, a Rákóczi-kriptához, a legrégebbi európai Király-lépcsőhöz, a Szent Mihály Kápolnához és Zsigmond toronyhoz: 1 illetve 1,5 euró a felnőtt, 1 euró a gyermek belépő, együttes jegy is váltható 5 euróért. Fotójegy 2 euró.
A székesegyház után induljunk délnek, közvetlenül a dóm mellett áll a Püspöki Palota és a Szent Mihály kápolna. A Püspöki Palota 1804-ben, két épület egybe építésével jött létre, 1893-ban bővítették ki a déli szárnnyal. A gótikus Szent Mihály kápolna a XIV. században épült, akkoriban a város temetője vette körül és csontkamra is volt benne. A kápolna mellett, attól keletre áll a téren a Vármegyeháza, homlokzatán Abaúj-Torna vármegye címerével, ma a Kelet-szlovákiai Galéria otthona. A teret délen az egykori Alsó Kapu zárja le, melyet véglegesen a XIX. században bontottak le. Jelenleg a földalatti Archeológiai Múzeumnak ad otthont. Májustól október 15-ig tart nyitva, keddtől vasárnapig 10:00-18:00 között, a belépő 0,90, illetve 0,50 euró. A kapu után jobb oldalon láthatjuk a klasszicista Forgách Palotát, 1845-47 között épült, most könyvtár működik benne.
Visszafordulva, a dómtól északra az első épület az Orbán-torony. 1556-ban szinte az egész város elpusztult egy hatalmas tűzvészben. A dóm harangja is megsemmisült. Az újraöntött harang számára épült 1628-ban a szőlőművesek védőszentjéről elnevezett torony. Lábához 1912-ben épült árkádsor. 1966-ban azonban a harangot ismét elérte a végzete, felrobbant a földszinten elhelyezett transzformátortelep, a torony kiégett, a harang széttört. Ezt a harangot látjuk most a torony előtt, toronyban a másolata lakik. Az útikönyvek szerint panoptikum működik benne, de mi nem találtuk nyitva és felirat sem hirdeti ezt.
A torony mellett találjuk a zenélő szökőkút és harangjáték parkját. Minden egész órában felcsendül a huszonkét harangból álló, lombos fát formázó harangjáték, melyet májustól októberig, reggeltől 22 óráig egészít ki a zenélő szökőkút. A park túloldalán áll az szecessziós elemekkel díszített, újbarokk stílusú Állami Színház épülete, Lang Adolf műve. Innen a tér mindkét oldalát remekebbnél remekebb homlokzatok, épületek szegélyezik, érdemes megcsodálni őket. A színháznál, a tér keleti felén találjuk a Történelmi Városházát. 1779-80-ban épült, ma is itt ülésezik a város vezető testülete és itt működik az információs iroda, ahol városi információs füzetet is szerezhetünk, de vigyázzunk, a benne lévő térképen több látnivaló rossz helyen van feltüntetve. Észak felé a tér és az Univerzitná ulica (erre találjuk Rákóczi emlékházát) egyik sarkán áll a Lőcsei-ház. A ház a XIV. században épült, nevét onnan kapta, hogy 1542 és 1570 között Lőcse városáé volt. Ebben az épületben volt 1626. március 1-én Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin esküvője, a korabeli leírások szerint 2500 fős volt a vendégsereg. A másik sarkon a barokk, kéttornyú egykori jezsuita Szentháromság templom áll. 1687-ben Báthory Zsófia építtette, azon a helyen, ahol 1619-ben három katolikus pap halt mártírhalált. Itt nyugszik a bevezetőben már említett I. Rákóczi Ferenc, valamint II. Rákóczi György és Báthory Zsófia. A Premontrei Rendház (ma már ezé a rendé a templom) falán 2004-ben, a 400 éves évfordulón leplezték le Bocskai István emléktábláját, a következő felirattal: „E házból, a Felső-magyarországi Főkapitányság egykori székházából irányította Bocskai István 1604-1606 között az ország szabadságküzdelmét a Habsburgok ellen”.
A tér összeszűkülésénél áll az Immaculata (pestisoszlop) szoborcsoport, 1723-ban állították, az 1709-es és 1710-es pestisjárványtól való megmenekülés emlékére. Körben angyalok és szentek, központjában Szeplőtelen Szűz Mária ábrázolásával. A tér északi végében két palota áll, majdnem egymással szemben. A Csáky-Dessewffy Palota 1807-ben készült el, 1821-ben I. Sándor orosz cár is megszállt az épületben. Jelenleg a Szlovák Alkotmánybíróság székhelye. Az Andrássy Palota 1899-ben épült, háromszintes, neobarokk épület Már elkészülte után kávéház üzemelt a földszintjén, így van ez ma is. A Hlavná és a Františkánska sarkán áll a Ferences vagy Páduai Szent Antal templom. Elődje már a XIV. században állt, de a történelem viharaiban volt laktanya, élelmiszer majd fegyverraktár, de 1995-ben II. János Pál pápát is vendégül láthatta. A templomban egy mechanikus rózsafüzért is találunk.
Az Univerzitná ulica vezet a Miklós-börtönhöz és a Rodostói házhoz. A börtön két gótikus ház összeépítéséből született, a város legrégebbi épülete. Eredetileg fazekasműhely volt, 1618 és 1909 között börtönként szolgált. Nevét a fejedelem rettegett hóhérjáról kapta, többek között Miklós lakását, kínzószerszámait láthatjuk a kiállításon, melynek segítségével a látogató átélheti a középkor titokzatos hangulatát.
A Rodostói ház szerves egészet képez a Hóhér-bástyával. Utóbbi azon kevés pontok egyike, ahol még megszemlélhető a hajdani középkori kassai városfal. A bástya udvarán áll a Rodostó-ház egyik fele, melynek eredetijében II. Rákóczi Ferenc törökországi száműzetése éveit töltötte 1720 és 1735 között. 1940-43-ban zajlott építésének első szakasza, de nem készült el és sokáig csak raktárként szolgált, de csak 1991-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. Berendezéseinek egy része huszonkilenc ládában került a tekirdagi eredeti házból Kassára, közte legszebb terem, az ebédlő díszítése is. Érdekesség, hogy a ládák az I. világháború után egészen 1936-ig egy ház pincéjében voltak elásva, teljesen elfeledve. A kiállítás családi galériából, a hazaszállítás körülményeiről, a ház építésének bemutatásából, a rodostói kápolna emléktárgyaiból áll. Az épület előtt 2006-ban avatták a fel a fejedelem szobrát. A kiállítás keddtől szombatig 9-17, vasárnap 14-18 óra között látogatható, téli időszámítás alatt utóbbi időpontok egy órával korábbra tolódnak. Az utolsó belépés a zárás előtt 70 perccel lehetséges. A négy helyre (Miklós-börtön, Rodostói ház, Mesterségek háza, Bástya Galéria) érvényes felnőtt belépő 5, a kedvezményes 3, a családi (2 felnőtt, 2 gyermek) 10 euróba kerül. Ha nem akarunk mindenhova bemenni, azt is tudjuk variálni.
Kassát nem lehet elhagyni Márai Sándor megemlítése nélkül, A gyertyák csonkig égnek szerzője tizennyolc éves koráig élt Kassán, itt született és tanulmányainak egy részét is itt végezte. Szobrát 2004-ben avatták fel a Mäsiarska (Mészáros) és a Zbrojničná ulica sarkán. Üljünk le az íróval egy rövid töprengésre.
Kassa hírességek életén át vezet születéstől halálig: Márai itt született, Bethlen itt esküdött, Rákóczi itt lett eltemetve.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
