Szeptember 3-án nyitják meg a látogatók előtt az Oroszlány melletti, majkpusztai kamalduli remeteséghez tartozó konventépületet, benne Vogel Gergely az ebédlőt díszítő csodálatos freskóival, köztük az Utolsó vacsora ábrázolásával. Ezzel teljessé válik az épületegyüttes látogathatósága, amelyből eddig csak a clausura (cellaházak és a kert) volt megtekinthető.
Az itáliai Szent Romuáld által alapított remeteség majki megtelepülését 1733-ban gróf Esterházy József horvát bán kezdeményezte. Az 1770-ben befejezett clausura eredetileg húsz épületből állt volna, de végül csak 17 ház épült meg nemesi családok vagy főpapok adományából. Többek között Cziráky gróf, Hunyady báró, Berényi Zsigmond pécsi püspök, gróf Gyulai Ferenc, gróf Esterházy Imre, gróf Esterházy János, Szörényi László szerémi püspök is építtetett házat. Ezeknek a családoknak kellett egy alapítvánnyal gondoskodni a házba beköltöző szerzetesek ellátásáról (egy házban egy szerzetes élt), cserébe ő a családért kiemelten imádkozott. A támogatást biztosító családok címerei a házak homlokzatán látható.
A némaságot fogadó szerzetesek szigorú napirend szerint éltek. A kötelező imákat hangosan mondhatták el, de ezen kívül nem beszélhettek. Ez alól csak húsvétkor és karácsonykor kaptak 3-3 napra felmentést. Egy napjuk imádsággal, elmélkedéssel és a házhoz tartozó kert művelésével telt. Szinte egész évben böjtöltek, az ételt egy ablakon keresztül adták be nekik, itt jelezhettek egy égő gyertyával, ha betegek lettek, vagy levelet szerettek volna továbbítani. Ahhoz, hogy valaki felszentelt szerzetes legyen három éves próbaidő alatt kellett megfelelően élnie. Öltözködésük, megjelenésük is szigorúan szabályozott volt: fejüket kopaszra kellett borotválni, hosszú szakállt kellett növeszteniük és földig érő csuhában kellett járniuk. Cellaházaik felépítése teljesen egyforma volt. A fallal körbevett, a házzal megegyező méretű kertben jellemzően fűszer- és dísznövényeket termesztettek. Az épületekben négy-négy helyiség volt: a freskókkal díszített kör alakú kápolna, a puritán berendezésű lakószoba, a műhely és a kamra, benne az illemhellyel.
A szerzetesek csak rövid ideig élhettek itt, II. József – az összes renddel együtt – 1782-ben feloszlatta azt. A szerzetesek azóta sem tértek vissza, ezért látogatható a terület. Legközelebb Majkpusztához Krakkóban van most is ugyanúgy működő kamalduli szerzetesrend. A kiállításon néhány fénykép is látható a lengyelországi kolostorból, amiket az elzártan élő szerzetesekről lengyel férfi fotósok készíthettek pár évvel ezelőtt. Több napos ott tartózkodásuk ideje alatt nekik is úgy kellett élniük, mint a szerzeteseknek és ez a beszédre is vonatkozott. Érdekesség, hogy a szerzetesek jellemzően 90 év feletti életkort élnek meg.
A Nepomuki Szent Jánosnak szentelt templom alapkövét 1753-ban tették le, az úgynevezett Szent György vonalak kereszteződősénél. A Szent György vonalak kereszteződése az árpád-kori templomoknál, de a piramisoknál és például Stonehenge-nél is megtalálható. Ezek a vonalak sokak szerint gyógyító erejükkel jótékony hatással vannak a testre és lélekre. De pár óránál többet, a túl sok energia miatt, nem szabad felettük tartózkodni. A templomnak ma már csak a tornya áll, főhomlokzata a konventépület felé nézett. Szentélyét 1785 körül, a többi részét a XIX. században bontották el, miután 1810-ben villámcsapás miatt leégett a tetőszerkezete. A templom falán láthatunk egy emléktáblát Rákóczi Ferenc tiszteletére, aki 1715-17 között a franciaországi Groboisban lévő kamalduli kolostorban talált megnyugvást és akaratának megfelelően szívét is itt helyezték el. Sajnos a kolostor és így a szívet őrző urna is megsemmisült a II. világháborúban.
Ez a clausura egészül most ki a díszudvarral és a konventépülettel, melyben a már említett ebédlőn kívül könyvtár, levéltár, gyógyszertár, vendégfogadó és különböző lakosztályok voltak. Ha a berendezési tárgyak nem is, a freskók szerencsésen átvészelték az évszázadok viharait, volt itt raktár, magtár, iskola, kollégium, laktanya, kórház, munkásszálló, de a csodálatos freskók nem sérültek meg.
Az Esterházy-család 1860-ban vadászkastéllyá alakította át a konventépületet és angolparkot hozott létre. Már ennek a kastélynak a levéltára semmisült meg a II. világháborúban keletkezett tűzben.
A clausura áprilistól októberig 10 és 18, azon kívül 10 és 16 óra között várja az érdeklődőket, hétfő kivételével naponta. Belépők: 1000 Ft, kedvezményes (diák, nyugdíjas) 500 Ft, családi 2000 Ft. A cellaházakat pedig ki is próbálhatjuk, egy személy 7.500, több személy 15.000 forintért tölthet el egy éjszakát bennük, aki zarándokútlevéllel érkezik, annak csak 2.500 Ft a szállásdíj. A házak konyhával és fürdőszobával rendelkeznek, de televízió és rádió nincsen bennük.
Búcsúzzunk egy kamalduli szerzetesrendi idézettel: „Mielőtt megszólalsz, gondold meg, hogy mondanivalód van-e olyan szép, mint a csend, amelyet éppen megtörni készülsz!”
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
