Hajós egy aprócska város Kalocsától 20 km-re dél-keletre. Ez az aprócska város rejti Európa legnagyobb összefüggő pincefaluját és egy bájos érseki kastélyt. Nézzük meg őket!
Kalocsa felől a várost, Baja felől a pincefalut érjük el előbb. De egymás után, akár egy napba is belefér a látogatás, persze csak akkor, ha nem valamelyik pincés rendezvényre érkezünk, mert akkor jellemzően több napot is itt tudunk tölteni. Idén már csak két program vár: a november 11-i Márton-nap és a december 9-én rendezett Adventi Pincenyitogató. Pincenyitogatóból egyébként még van a naptárban: március végén a Tavaszi, június végén a Nyári Fröccsözön, szeptemberben a Szüreti, októberben pedig a Tökös Pincenyitogató. Orbán napja körül a Borünnep vár minket.
A pincefalu központja a Cabernet Borturisztikai Látogatóközpont. Ahol borkóstoló, kávézó, borszaküzlet, rendezvényterem, kisfilm vetítés és helytörténeti kiállítás várja a betérőket. A kiállítás bemutatja a hajósi svábok történetét, a szőlőtermesztés és borkészítés eszközeit, a vallási hiedelmeket, a pincefalu építészetét és az egykori Hosszúhegyi Állami Gazdaságot. A gazdaság neve így nem sokaknak mond bármit is, de ha azt mondom, hogy Hey-Ho rostos üdítő, az már biztosan ismerős lesz. Igen itt került dobozba a nyolcvanas évektől a népszerű üdítő. Később az érsekhalmai ELMA Zrt. gyártotta ezeket, majd 2012-es felszámolását követően, a boltok polcain ma látható Hey-Ho üdítőnek már nincs köze a környékhez. De itt készült az Olimpia és a Mathias rex pezsgő vagy a Carmen és a Vadász vermouth. Magának a látogatóközpontnak az épülete is az állami gazdaság, majd az ELMA Zrt. tulajdona volt, utóbbi megszűnése után vásárolta meg a hajósi önkormányzat és nyitotta meg turisztikai céllal 2020-ban. Míg korábban a kövidinka, mézesfehér és a kadarka, addig manapság a kékfrankos, a zweigelt, a cabernet sauvignon, a rajnai rizling és a cserszegi fűszeres a jellemző szőlőfajta. Mindenképpen meg kell említeni az új rezisztens szőlőfajtából készült, rajnai rizlingre emlékeztető Castellumot.
A látogatásához kapcsolódó információk itt érhetőek el.
A bor környékbeli története az 1720-as évekig nyúlik vissza. Az ekkor betelepülő svábok hozták magukkal a szőlő és a bor szeretetét, az ehhez kapcsolódó tudást. Hajóson a belvíz-elvezetés megoldása után, a XVIII-XIX. század fordulóján indult meg a pincék építése, ehhez a falu melletti löszhát kiváló helyszínt adott. Könnyen ki lehetett alakítani a pincéket, amelyek közel állandó páratartalmat és hőmérsékletet biztosítottak. Az 1850-es években az 550 holdon termelt szőlőből, 363 pincében tárolták a bort. Az 1900-as évekre ezek a számok 1200 holdra és 850 pincére növekedtek. A XX. század elejére minden hajósi családnak volt pincéje, örökösödés vagy házasságkötés révén akár több is. Innen ered a mondás, miszerint Hajóson több pince volt, mint ház. Jelenleg 1200 löszbe vájt borospince áll a pincefaluban.
Hajós és környéke nemcsak jó szőlőtermő vidék, hanem remek vadászterület is volt, ezért esett rá a választása a Kalocsai Érsekségnek. Az 1780-as évekig, az aranysakál vagy toportyánféreg nagy számú jelenléte miatt a nagyvadak elkerülték a területet. Addig inkább a fácán, a túzok, a nyúl, a vadlúd, a kacsa, a fogoly volt jellemző. A nádi farkas visszaszorulásával jelentek meg az őzek, vaddisznók, dámvadak. A vadászatok német mintára zajlottak: a vadászat területének közepén mindig volt egy tisztás, ahová az állatok menekültek, azt követően, hogy a terület hálókkal, ponyvákkal történő körbe kerítése után, a hajtók oda hajtották őket. Az esetleg elhibázott lövés után, vadászkutyák kergették vissza az állatokat a puskacső elé. A vadászterületet 1800 és a 1945 között haszonbérbe adta az érsekség, meghatározott apró- és nagyvad fejében.
Az érseki kastély első épülete 1740-re készült el, ekkor csak a középső rész volt emeletes. 1766-67-ben, gróf Batthyány József érsek alatt nyerte el a mai külső formáját. Ekkor kaptak emeleti részt a saroktornyok és az oldalszárnyak, valamint ekkor kerültek erkélyek az épületre. Vadászkastély hasznosítása 1908-ban szűnt meg, ekkor költözött ide a Haynald Lajos bíborosérsek által alapított gyermekotthon. Az új funkció az épület jelentős átalakításával járt. A gyermekintézmény 1998-ban költözött ki a kastélyból, amelynek teljes felújítása 2007 és 2010 között történt meg. Huszonhárom éve, 2010. szeptember 24-én nyílt meg, mint Hajósi Érseki Kastély Látogatóközpont.
A kastélyban jelenleg két állandó kiállítás tekinthető meg: Főúri enteriőr és Vadászat az Alföldön. A főúri kiállítás legszebb szobája a díszterem, már 1740-ben elkészült. Reprezentatív célokat szolgált: fogadások, ünnepi étkezések helyszíne volt. Legfontosabb berendezése az a négy festmény, amely már 1746 óta a falakon lóg. III. Károlyt, 1711-1740 között magyar királyt, mellette természetesen német-római császárt és cseh királyt, Mária Terézia édesapját, Erzsébet hercegnőt, Mária Terézia édesanyját, Lotharingiai Ferencet, német-római császárt, Mária Terézia férjét és Mária Teréziát, 1740 és 1780 között magyar és cseh királynőt örökítették meg rajtuk. III. Károly haláláról egyébként már posztoltunk, egy halbturni vadászat után lett rosszul és hunyt el pár nappal később Bécsben. Mária Teréziához egy érdekes legenda is kapcsolódik, mely szerint a kastély a királynő nyári látogatására épült. Mária Terézia viszont szánnal szerette volna megtenni az utat Kalocsától Hajósig, az érseknek azonban ez nem jelentett problémát, sóval szóratta be az utat. A látogatás végül nem jött létre, de a legenda tovább él.
Az érseki lakosztály az 1766-67-es bővítéssel készült el. Sajnos berendezése megsemmisült az idők viharaiban, jelenlegi bútorai rekonstrukció eredményei. A lakosztályon belül megtekinthetjük a dolgozó szobát, a főúri szalont, a magánkápolnát a monstranciával (megszentelt edény), a hálószobát, amelyben Patachich Gábor érseki ornátusa (szertartási díszöltözete) és pásztorbotja is látható. A főúri lakomateremben esztergomi érsekek és magyar királyok portréi láthatóak. A vadászati kiállítás az elejtett apró- és nagyvadak trófeáit mutatja be. Némelyiket különböző életkorban. Láthatunk a vadászathoz kapcsolódó maketteket is.
A nyitva tartásról itt, a belépőkről itt találhatóak információk.
A kastély kertje a hazai barokk kertművészet egyik legszebb példája. Eredeti pompájában jóval nagyobb volt, a jelenlegi kert egy kortárs kompozíció, megpróbálja visszaadni a korábbi szépségét. Az épület felőli oldalon - a bejárat is itt van - fekszik a díszudvar, ezt zárja le az eredeti kővázákkal díszített oszlopsor. Mögötte kezdődött a kert. Az udvar szimmetrikusságát próbálja visszaadni az északi oldalon kialakított lila akác lugas, amely egy korábbi épület helyén áll. A déli oldali épület ma is meg van. A kertben - az akácon kívül - gyertyán, puszpáng, tiszafa, fanyarka, vadszőlő, díszkörte, borostyán és rózsa pompázik. A kastélyhoz teljessége idején két istálló kocsiszínnel, mészárszék, vendéglő, malom, magtár, présház, fácánház, vadaskert és lakások tartoztak. Utóbbiak az erdőcsősznek, a tiszttartónak, a lovászoknak és a molnároknak biztosított szállást.
A kastélyban ajándékbolt és kávézó is vár minket. Előzetesen történt bejelentkezés esetén, tárlatvezetés is kérhető, van lehetőség múzeumpedagógiai foglalkozásra és akár esküvőhöz, akár egyéb családi, üzleti eseményhez is bérbe vehető a kert és az épület.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
