Egy Komlóról elszármazott ismerősünk javasolta, hogy ha tehetjük, nézzük meg a mecseki Máré-várat. Bevallom, addig még csak nem is hallottam róla, aminek talán az lehetett az oka, hogy egy apró és a Mecsek erdejében jól eldugott várról van szó.

Magyaregregy felől közelíthető meg a legegyszerűbben, de aki szereti a hosszabb túrákat, az gyalogszerrel Mecseknádasd és Óbánya irányából is el tudja érni a várat. Ha az alsó parkolóban tesszük le az autót, akkor készüljünk egy jó kis kaptatóra.

A várnak remek weboldala van, sőt applikációt is le tudunk hozzá tölteni, ami még 2021-ben is ritkaságnak számít.

A ma látható ötszög alakú erődítmény csak egy része a XVI. századra teljesen elkészült épületegyüttesnek. A hegyen egyébként már a rómaiak is emeltek egy őrtornyot, valószínűleg ennek alapjait is felhasználva, a tatárjárás után húzták fel az első falakat a várépítők. Először 1316-ban említi egy királyi oklevél, tulajdonosai viszonylag sűrűn váltják egymást, olvashatunk ekkor elzálogosításról, testvérviszályról is. A fal tetején ekkor már körbefutott a felülről fedett gyilokjáró, vízellátását pedig a sziklába vájt ciszterna biztosította.

A XV. században a Váradiak tulajdonolták, akik gótikus stílusban alakították át. Északi részére új falakat és egy kaput védő tornyot emeltek. Déli részén pedig egy palánk épült, ezen belül kaptak helyet, a várudvarból kiszoruló istállók, műhelyek, a személyzet házai. 1527-ben - a Szapolyai-Habsburg királyviszályban - Bakics Pál, Ferdinánd híve foglalta el. Ő alakíttatta át dalmát mesterekkel reneszánsz stílusban: díszes ablak- és ajtókeretek kerültek beépítésre, loggia épült és a déli rondella is ekkor készült el. 1543-ban Pécset elfoglalják a törökök, Máré-vár ostrom után megadja magát. Zrínyi Miklós ugyan 1561-ben visszafoglalja, de hadászati jelentősége megszűnik, a határ egyre északabbra tolódik, a rom helyreállítása nem érdeke így senkinek. A XVI. század végén tűzvész pusztítja, később a pécsi püspök birtoka, de funkciója nincs.

1882-ben Gárdonyi Géza utazik erre és a vár alatti völgy mély benyomást tesz rá, a gyönyörű táj lesz a színtere az Egri csillagok első fejezetének, még ha Magyaregregy Keresztesfalva is lett és a vár sem szerepel a regényben.

Azután eljön 1956. novembere és újra lövések dördülnek, de nem mozsárágyúból, hanem egy szovjet tankból. A környék szabadságharcosai november 4-én az egyetlen jól védhető helyre, a várba fészkelik be magukat. Kézifegyverekkel persze nem sok esélyük van a nehéztüzérség ellen. November 11-én érkeznek Komló felől a vár alá a szovjetek, ekkor a felkelők elmenekülnek, csak ketten maradnak hátra, megsemmisíteni a személyes dokumentumokat. Őket bekerítik, egyikük tűzharcban esik el, másikukat - bár megadja magát - kivégzik. Emléküket tábla őrzi a várudvaron. Így lett Máré-vára az utolsó megostromlott magyar vár.

1958-ban került műemléki lajstromba és 1960-ban kezdték meg a feltárását, ami az utóbbi években felgyorsult.

Ha a már említett kaptatón felérünk a várhoz, az egykori kaputoronynál egy gumiabroncsokból készült, háromfejű sárkány vár minket, hiszen a monda szerint ezen a környéken is több sárkány riogatta az embereket. A várkapun belül Koch Balázs várkapitány fogadott minket nagyon szívélyesen, aki, ha ideje engedi mesél is várról. Nemcsak a történetéről, hanem a renoválásról, az üzemeltetésről és a jövőbeli tervekről is. A belépők árát, a nyitva tartást itt lehet elérni.

A kicsi kiállítótérben megtaláljuk a vár makettjét, történeti tablókat, építésének periodizált történetét és több filmet is végignézhetünk, közte az 1956-ban történteket, szemtanúk beszámolóinak segítségével. A várfalat semmiképpen ne hagyjuk ki, csodálatos kilátás nyílik róla a környező erdőkre és hegyekre.

Miután a vár története újra mozgalmas időszakát éli, érdemes meglátogatni, akár pár évente megismételve.

Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!