Újvidék Szerbia második legnagyobb városa. Méretben Pétervárad nagytestvére, korban viszont ő a kistesó. Mindössze 1748-ban nyerte el ezt a nevet, 1694-ben keleti ortodox szerbek telepedtek itt le, miután Péterváradon nem engedték ezt meg nekik. Ekkor még Rácváros volt a település neve, később Péterváradi sánc lett, 131 ház alkotta. Mai közigazgatási területén 340 ezren laknak. Péterváraddal közös önkormányzata van. Déli szomszédunk kulturális központjának tartják, sokak szerint Belgrádot is megelőzi ebben a tekintetben, méretarányosan és alternatívságában mindenképpen. Tavaly európai ifjúsági főváros volt, jövőre kulturális főváros lesz.
Mi autóval érkeztünk, parkolásra már előre kinéztük a Belgrád rakpartot (Beogradski kej) és a Miloš Bajić utcát. Innen könnyen elérhetőnek tűnt minden és nem kellett a városban autóval bolyongani. Újvidéken három parkolási övezet van (piros, kék, fehér, mint a szerb zászló), ahol mi leparkoltunk az a kék, a középső volt. A díjat vagy sms-sel, vagy trafik jellegű boltokban megvásárolható, lekaparós jeggyel tudjuk kiegyenlíteni. Utóbbit azonban néha elég nehéz beszerezni, így amikor egy másik alkalommal bementünk a központba, egy helyi férfi segített ki minket és indította el a parkolást a telefonján. A parkolási díjakról és övezetekről itt találunk információt.
A Miloš Bajić utcán végigsétálva a Halpiacra (Riblja Pijaca) érkezünk, ahol minden van, mint egy igazi piacon, nemcsak hal. A piacról utunk a Vajdasági Múzeumba visz, 1847-ben alapították, fő profilja a természet- és történelemtudomány és a régészet. Legérdekesebb része talán a XX. század elejei újvidéki utcákat bemutató kiállítás, fotóműhellyel, gyógyszertárral, játékbolttal. A nyitva tartásról itt, a jegyárakról itt olvashatunk. Innen átsétálhatunk az utca túlsó oldalán lévő a Duna parkba, ami négy hektáros területével, a város legnagyobb parkja, vagy megtehetjük ezt a nap végén is, mikor az autónkhoz megyünk vissza. 1895-ig egy mocsaras terület feküdt a helyén, akkor kezdték el feltölteni, parkként 1930-tól funkcionál. Közepén egy mesterséges tó van egy kis szigettel, hattyúk, kacsák és teknősök otthonául szolgálva. A tölgyek, gesztenyék, platánok, ciprusok között több szobor is szegélyezi a sétautakat. Zenepavilonjában kisebb koncerteket is szoktak tartani. 1998-ban védett természeti területté nyilvánították.
Ha utunkat a Duna utcán folytatjuk, máris a gyalogos övezetben találjuk magunkat. Meglepően sok szép üzlet, étterem, kávézó várja a vendégeket, vásárolni vágyókat. Az utca elején áll a Városi Múzeum, amelynek egyik kiállítási terével már találkoztunk a péterváradi erődben. Belvárosi épületében főleg képzőművészeti kiállítások vannak, amihez egy igen érdekes történet is kapcsolódik. 2006-ban ugyanis elloptak négy darab festményt a múzeumból, amiből egyet-egyet Rembrandtnak és Rubensnek tulajdonítottak és előbbi értékét 2,5 millió angol fontra taksálták. Csak később derült ki, hogy az alkotók kiléte nem bizonyított, inkább valamelyik tanítványuk festhette a képeket. Talán ennek is köszönhetően a Rembrandt festményt nem vitték ki az országból és 2013-ban megtalálták azt, mintegy hatvan kilométerre Újvidéktől. A festmény tehát ma újra a múzeumban van, de már nem Rembrandtnak tulajdonítják. A nyitva tartásról és a jegyárakról itt találunk információt. 1864-ben költözött a városba a Matica Srpska, amit 1826-ban elsősorban könyvkiadóként, Pesten alapított néhány jómódú szerb kereskedő. Megalapításától számolják a szerb megújulási mozgalmat, ma is az egyik legfontosabb szerb tudományos és irodalmi szervezet.
Az utca végén áll az általam csak Püspöki palotának mondott épület, ami a szerb pátriárka otthona és a szerb ortodox templom, a Szent György templom. A palota 1901-ben épült, a szerb középkori kolostorok és a bizánci építészet motívumait vegyíti, a város egyik legfontosabb építészeti alkotása. A mögötte álló templom 1905-ben készült el, miután elődje 1849-ben súlyosan megrongálódott, mikor Péterváradról több magyar tüzérségi támadás is érte Újvidéket. 1849. június 12-én Jelačić, horvát bán próbálta elfoglalni az újvidéki hídfőt, amit a péterváradi vár magyar őrsége visszavert. A templom ikonosztáza 33 ikonból áll.
A palotával szemben lévő Jovan Zmaj utcán, ami régen Kossuth Lajos nevét viselte, elindulva a főtérre (Szabadság tér/Trg Slobode) jutunk. Itt áll egymással szemben a Városháza és a Szűz Mária templom (Mária neve templom). A templom 1892-94-ben épült, hossza 52 méter, szélessége 25 méter, tornya 72 méter magas, ezzel Bácska legmagasabb temploma. Újvidék a Szabadkai Egyházmegyéhez tartozik, ezért nem lehet székesegyház a megnevezése. Helyén 1719-ben épült fel az első templom, a másodikat 1742-ben szentelték fel, de ez az 1848-49-es szabadságharcban végzetesen megsérült. Neogótikus, háromhajós, festett ólomablakai Budapesten, tetőcserepei Pécsett, a Zsolnay gyárban készültek. A városháza 1894-ben neoreneszánsz stílusban épült, homlokzatát 16 görög istennő díszíti. A főteret gyönyörű, a XIX. század végén és a XX. század elején épült épületek veszik körbe, ilyen például a Hotel Vojvodina épülete. A Tanurdžić palota már a bauhaus szülötte, ma a Hotel Putnik otthona, ebben az épületben van az egyik nagy butiklánc legszebb üzlete, faragott korlátokkal és egy freskóval a mennyezeten. Csak dél-keleti oldalán rondít bele az összképbe két sarki ház.
A Szerb Nemzeti Színház - igaz nem ebben az épületben - 1861-ben nyitotta meg kapuit, ez volt az első délszláv színház. Ha magyarul szeretnénk színházi előadást hallgatni, azt is megtehetjük. Az Újvidéki Színház 1974-ben alakult, jelenlegi helyére 1985-ben költözött. Két termében élvezhetjük az előadásokat, amelyekből jellemzően tíz darab van egyszerre műsoron. Mint már említettük nagyon gazdag a város kulturális élete, három színháza mellett (az Ifjúsági Színház a harmadik) színházi fesztivált, gyermekfesztivált, irodalom fesztivál, jazz fesztivált és divathetet is szerveznek minden évben. Ha úgy időzítjük utunkat, hogy ezek közül valamelyik beleessen, még szórakoztatóbb lehet az idelátogatásunk. Vagy, ha nyáron érkezünk semmiképpen ne hagyjuk ki a dunai strandot. Érdekes kulturális színfoltjai a városnak a falfestmények, jó sok van belőlük.
A város zsinagógája akár Szegeden vagy Szabadkán is lehetne, nemcsak szecessziós stílusa miatt, hanem mert ezt is és a szegedit is Baumhorn Lipót tervezte. 1905 és 1909 között épült, jobbról és balról is egy-egy hasonló stílusú épület áll mellette, az egyik a zsidó iskola volt, a másik a zsidóság világi ügyeinek intézésére szolgált. Ma koncert és kiállítás helyszín, 1991 óta védelem alatt áll.
A gasztronómia egyik kihagyhatatlan újvidéki pontja a Trčika kávézó, na nem feltétlen a kávéja miatt, hanem amiatt, hogy hol iszod azt a kávét. Újvidéken 1911 és 1958 között közlekedtek villamosok. Ennek állít emléket a kávézó a sétálóutca végén, hiszen a hely maga egy kék villamoskocsi. Van egy rossz szokásom. A sörforradalom óta minden helyen a helyi, kis sörfőzdéket keresem és szerencsére nagyon sok helyen találok is. Itt sem volt másként, a Brauhaus Pivara-t nem nagyon lehetett volna nem észrevenni. A kerthelyisége előtt ugyanis egy amerikai katonai terepjáró áll, amiben még sört is lehet csapolni. Miután rendszám volt rajta, így gondolom kitelepülésekre is jó lehet. A sörkínálatban mindenki megtalálja a sajátját: világos, barna, ale és búza, nem is kell ennél több. Az étkek között pedig ott vannak a burgerek, a rántott dolgok, a szendvicsek és az egyszerű sörkorcsolyák is. A főzde havi kapacitása 7.000 liter. Utunkat a Vajdasági Parlament épületénél, az egykori Báni palotánál zárjuk. 1939-ben készült el, a Dunai Bánság közigazgatási székhelye volt, amelyet egy vezetett, a kilenc jugoszláv bán közül. Lekerekített elejével, egy hajó orrát szimbolizálja, utalva a Dunára. 1941 és 1944 között itt volt a magyar katonai közigazgatás központja. A báni rendszer nem jött vissza az új Jugoszláviában sem, 1945-ben felváltotta a Vajdasági Autonóm Tartomány, annak a képviselőháza székel itt.
Ha ügyesek vagyunk, egy napba is beleférhet Újvidék és Pétervárad, ha lazulni is akarunk, sörözni és jókat enni, falfestményekre vadászni, színházba menni, akkor lehet ez két nap is.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
