Az egyik legnagyobb erőd a Duna partján, majdnem olyan sok bástyával és kazamatával, mint Gibraltár. Cseles óratorony, fantasztikus kilátás és egy remek étterem otthona a péterváradi vár.
Pétervárad a nevét a Bánk bánból is ismert Péterrről (Peturról) kapta, kivégzéséig az ő birtoka volt a terület. A tatárjárás után kezdték el beépíteni a várdombot, ahová érkezhetünk a Dísz kapun keresztül autóval, de hangulatosabb, ha Újvidékről átsétálunk a Varadin hídon. Mint az összes újvidéki Duna hidat, ezt is lebombázta a NATO 1999-ben, 2000-ben építették újjá, más formában. Már a hídról nagyszerű rálátás van a várra, a hosszú barakkra, az óratoronyra, a Ludvig és a Mária Terézia bástyára. A legmagasabb dombon álló várrészt IV. Béla kezdte el kiépíteni, a török fenyegetés erősödése miatt a kalocsai érsekek építették biztosnak hitt végvárrá. 1526-ban tizenkét napi ostrom után foglalták el a törökök, egy hónappal Mohács előtt. Csak 1688-ban sikerült visszafoglalni. Négy évvel később pedig elkezdődött az a munka, amivel mintegy 100 év alatt az egyik legnagyobb Habsburg erődítménnyé vált. 1780-ban a barokk erőd alapterülete 112 hektár volt. Ma a legépebben megmaradt XVIII. századi Habsburg erőd. Bástyái északon a Žeželj hídig érnek, délen pedig magába foglalják az EXIT fesztivál területét is. Igen, 2001 óta (2000-ben még az egyetemi parkban volt) itt rendezik meg az egyik legjobb zenei fesztivált, ami mintegy kétszázezer látogatót vonz évente. Az erődnek a Duna újvidéki oldalán is volt egy hídfője, erre ma már csak az utcaszerkezet emlékeztet. Hogy mennyire érte meg ebbe a hatalmas erődbe ennyi pénzt és energiát befektetni? Az tény, hogy 1694 után sosem kellett ostromot átélnie, de lehet csak azért, mert ilyen hatalmas volt. 1716-ban a falai alatt mért nagy verést Savoyai Jenő a törökre, a várnak ekkor sem jutott sok szerep. Az 1848-49-es szabadságharcban, a világosi fegyverletétel után, egészen 1849. szeptember 7-ig kitartott, így Komárom előtt az utolsó magyar kézen lévő vár volt. Honvédelmi szempontból egészen 1951-ig volt használatban, azóta a turizmusé a főszerep.
Ha nem autóval érkezünk, a Varadin hídon átsétálva, a jobbra eső első kis utcában, a Szent György templomig haladva, érjük el a várba vezető lépcsőt. A templom előtt jobbra fordulva koptathatjuk a lépcsőfokokat, szám szerint 214-et. A Ludvig kapun átlépve, a Ludvig bástyán találjuk magunkat, a várshopban örökre szóló tárgyi emlékeket is vásárolhatunk, mi a pólót választottuk. Itt áll az óratorony, a megfordított mutatókkal. Hasonlóan, mint Selmecbányán, itt is a nagy mutató mutatja az órát, a kis mutató pedig a perceket. A legenda szerint ezzel az esetleges ostromlók támadásra vonatkozó időpont egyeztetését akarták megzavarni, de hihetőbb, hogy a dunai hajósoknak az óra fontosabb volt, mint a perc és messziről jobban látszik a hosszabb mutató. Az óratorony mellől remek a kilátás Újvidékre, Pétervárad házaira, a Varadin és a Žeželj hídra. A dunai oldalon elindulva, a Mária Terézia bástyán sétálhatunk, a kilátás innen is pazar. A leginkább innen látható hídpillérek nem a NATO rakétáinak a mementói, hanem egy XIX. századi vasúti hídé. A vár alatt haladt el egykoron a Budapest-Belgrád vasútvonal, a folyón az 1883-ban épült Ferenc József vasúti híd ívelt át, ami a vár alatti, 341 méter hosszú alagútban folytatódott. A hidat a II. világháborúban 1941-ben felrobbantották, még abban az évben újjáépítették, de 1944-ben ismét megsemmisült, ezt követően az alagutat is bezárták.
A vár alatt nemcsak alagút, hanem tizenhat kilométer hosszú kazamata rendszer is van. Ami egy alig több mint egy négyzetkilométeres területen szép teljesítmény, mintha Gibraltáron lennénk. A kazamatákban kialakított börtönnek két prominens lakója is volt, Petrović Đorđe Karađorđe, akit a szerb uralkodóház ősének tartanak és az I. világháború legelején Josip Broz (Tito), Jugoszlávia későbbi vezetője.
A Mária Terézia bástya mögötti épületsoron több helyi művész műhelye található, ahol a portékáik is megvásárolhatóak. A vár központi épületében kapott helyett az Újvidéki Városi Múzeum. A nyitva tartásról és a jegyárakról itt találunk információt. A kiállítóterek egy részét festmények, szobrok és berendezési tárgyak töltik meg a XV. és a XX. század közötti időszakból. Máshol az ismert szerb író, Zmaj bácsi emlékgyűjteményét, megint más termekben a magyar emlékektől sem mentes XVIII-XX. századi újvidéki életet láthatjuk. Mégis a legérdekesebb vitathatatlanul a vár alatti kazamatarendszer. De nem szabad kihagyni a 60 méter mély kutat sem.
A mozgalmas napot legjobban a Terasz étterem teraszán tudjuk lezárni. A tradicionális szerb étkektől, az olaszos tésztákon át, a fantasztikus süteményekig. Mindezt pedig remek kilátás mellett fogyaszthatjuk el.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
