Monarchia túrák

Az utazással szerzett élményidet senki nem veszi el tőled!

A szabadkai zsinagóga, mélységek és magasságok

2024. január 29. 00:54 - Makovecz Gyula Péter

Jakab Dezső és Komor Marcell szabadkai zsinagógája nem ide és nem ekkor épült volna, hanem Szegedre és 1899-ben. Ott azonban Baumhorn Lipót nyerte a tervpályázatot. A szabadkai hitközség azonban lecsapott a tervre, így épült fel három évvel később Szabadkán az új zsinagóga. Ilyenkor jut eszébe az embernek, hogy hány és hány remek terv marad örökre az asztalfiókban, mert egy tervpályázaton nem nyer, mert mondjuk egyszerre 4-5 remek pályamunka érkezik. Ezt nem lehet egyszerű feldolgozni a mérnököknek. De szerencsére itt nem ez történt, ami nem épült meg Szegeden, az megépült Szabadkán: az egyetlen magyar szecessziós zsinagóga.

A mintegy 200.000 koronás költségét három forrásból teremtették elő, a hitközség vagyonából, az ülőhelyek eladásából és kötvények kibocsátásából. Csak összehasonlításképpen a szintén ekkor készülő Országház 38 millió koronából épült. Építése során sok, akkor újnak számító technológiát alkalmaztak. A homokos altalaj miatt, az épületet beton cölöpök biztosítják. A kupolát egy acél szerkezet tartja, maga a kupola pedig Rabitz-hálóra felvitt gipszvakolat.

Az épület szerkezetileg már 1902-ben elkészült, de mire minden a helyére került már 1903 ősze lett. Felavatása nemcsak a helyi zsidóságnak, hanem az egész városnak ünnepnap volt. A menetet, ami a régi templomból az újba vitt három tóratekercset, két oldalt városi hajdúk kísérték, a tűzoltózenekar zsidó imákat játszott. A végállomásnál városi és vallási elöljárók és sok-sok helyi lakos várta a felavatást, amelyen Jakab Dezső és dr. Bíró Károly polgármester is beszédet mondott. Az imát a Himnusz zárta, megerősítve az esemény ünnepi jellegét.

Az épület számai impozánsak, belső magassága 25 méter, külső magassága 40 méter, a kupola átmérője majd' 13 méter. A földszinten 950 férfinak, a karzatokon 530 nőnek volt hely, amire szükség is volt, hiszen a szabadkai zsidóság a hatezres létszámot is elérte. A számokat nézve érthető miért hívta templompalotának egyik tervezője, Jakab Dezső. Díszüvegei Róth Miksa műhelyében, a homlokzat domborművei és a cserépfedés pedig a Zsolnay gyárban készültek.

1926-ban egy nagyobb vihar jelentős károkat okozott, amiket kisebb módosításokkal állítottak helyre. A II. világháború vihara után csak 200 fő tért vissza a 6.000-ből. A zsinagóga állapota folyamatosan romlott az elmaradt állagmegóvás miatt, 1970-ben oldalra billent a kupolája. A hitközség 1979-ben adta át az épületet a városnak, de a városnak sem állt módjában akkora összeget az épületre költeni, amennyire szükség lett volna. 1980-ban visszaemelték a megbillent kupolát, lecserélték a sérült faszerkezeteket, kijavították a cserépfedést és a bádogozást, de az átfogó felújítás váratott magára. A nyolcvanas évek első felében egy színházi társulat használta az épületet, ez sem javított az állapotán. Majd 1984-ben befektetők egy négyemeletes épületet építettek volna a szomszédságába, félő volt, hogy az épület alatti homok ezt nem viselné el és akár össze is dőlhet a zsinagóga. Szerencsére a városi polgárok tiltakozásának köszönhetően, elálltak a tervtől.

1975-ben lett műemlék, 1990-ben pedig kiemelt műemlék. A rituális mészárszék és a hitközség épülete 1987-ben lett védett. 1996-ban az UNESCO felvette a legveszélyeztetettebb műemlékek listájára, az Europa Nostra pedig 2014-ben a hét leginkább problémás műemlékek közé. Ebben az évben azután elindult felfelé a zsinagóga története.

2014-ben született meg a döntés, hogy a magyar adófizetők 2 millió eurós támogatásával teljes körűen megújul az épület. A munkálatok 2018-ra, csodálatos végeredménnyel fejeződtek be. A rituális újraavatást követően, nemcsak kulturális események színhelye lehet, hanem ismét funkcionálhat imahelyként. Működésképességét, a Szabadkai Zsinagóga Alapítványon keresztül, a zsidó hitközség, a város önkormányzata és a Magyar Nemzeti Tanács biztosítja.

A zsinagógába való belépésről és a jegyárakról itt tájékozódhatunk. Az oldal egyébként különös részletességgel avat be minket a zsinagóga történetébe, felújításába, még olyan dolgokba is, hogy a restaurátoroknak milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük a munka során.

Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://monarchiaturak.blog.hu/api/trackback/id/tr4618251593

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása