Pár éve pont ilyenkor ruccantunk ki Ljubljanába a keszthelyi szilveszteri mulatság kipihenése után. A Balaton nyugati csücskéből autópályán három óra volt az út. A legrövidebb időre szóló, egy hetes szlovén autópálya-matrica személyautóra 2014. decemberétől 4.950 Ft.
Megérkezésünk után a sétánkat a Zmajski (Sárkány) hídnál kezdtük, a híd a XIX-XX. század fordulóján épült Ferenc József császár tiszteletére. Jelenlegi nevét a város jelképéről kapta, amelyek egyébként a híd négy sarkán is ott állnak és a legenda szerint mindig megcsóválják a farkukat, ha egy szűzlány kel át a hídon. Ha Ljubljanica partján elindulunk a Prešernov tér felé, álljunk meg az alig 150 méterre fekvő Mesarski-hídnál. Ez egy gyalogos híd, ami talán elsőre furcsának tűnik, de a hentesekről kapta a nevét. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a híd egyik végében áll a Vásárcsarnok, akkor talán érthető a névválasztás. A híd korlátján szerelmesek lakatjai függenek.
Közben a folyó túlpartján láthatjuk a barokk Székesegyházat, amely a XVIII. század elején épült. A Prešernov tér Ljubljana központi tere, itt található a Három-híd és a Ferences-templom. A Három-híd helyén már 1280-ban állt egy fahíd. A kőhíd 1842-ben készült el és 1932-ben egészítették ki mindkét oldalról egy-egy gyalogos forgalmat lebonyolító hídrésszel, a hidakat 2007 óta már csak a gyalogosok használhatják. A egyhajós Ferences-templom a XVII. század közepén épült, szintén barokk stílusban. A templom mögött egy ferences kolostor is található.
Ha folytatjuk utunkat tovább a folyóparton és egy utcányit jobbra felkanyarodunk, a Kongresszus térre jutunk, itt áll a Ljubljanai Egyetem főépülete és az Academia Philharmonicorum épülete. Utóbbi a Szlovén Filharmonikus Zenekar otthona. Az 1919-ben alapított egyetemnek mintegy 48.000 hallgatója van. A térről visszatérve a folyópartra, egy újabb hidat találunk. A Három-híd feletti átkelő neve is érdekes, a híd a cipészekről lett elnevezve (Čevljarski most). Ennek a hídnak a helyén is állt egy fahíd már a XIII. században és eredetileg ezen a részen éltek az előbb már említett hentesek, de a kellemetlen szaghatások miatt elköltöztették őket és az ő házaikban műhelyeket nyitó cipészek lettek a híd névadói.
A Cipészek-hídján átsétálva érjük el a Mestni (Városháza) teret, itt áll a névadó Városháza. 1484-ben épült még gótikus stílusban, majd 1717 és 1719 között barokk stílusban építették át. Az épület előtt áll a XVIII. századi fehér márvány Robba-szökőkút másolata (az eredeti a Nemzeti Galériában látható) a három folyóhoz (Krka, Száva, Ljubljanica) címzett obeliszkkel. A Cirillről és Metódról elnevezett téren továbbhaladva, közelebbről is megcsodálhatjuk a Székesegyházat. A Vodnikov téren – vasárnap kivételével – minden nap elvegyülhetünk a ljubljanai piac forgatagában, akár falatozhatunk is. Virág, hús, hal, fűszerek, gyümölcsök, pékáru és sok minden más vár itt minket. A Krekov téren lévő épület tetején minden egész órát harangjáték jelez, nem egy Orloj, de aranyos és hangulatos. Itt érkezünk utunk következő állomásának egyik bejáratához, a várba vezető felvonóhoz. A siklót 2006. decemberében helyezték üzembe, tízpercenként jár, ha szükséges, akkor folyamatosan is közlekedik. Ellentétben a Budavári Siklóval, erre csak úgy szállhatunk fel, ha a várbelépőt is megvesszük. A kettő együtt felnőtteknek 8, diákoknak, nyugdíjasoknak 5 euró. Van családi jegy is 21 euróért, ez nem meghatározott számú gyerek és plusz két felnőtt belépését tartalmazza. Ha gyalogosan közelítenénk meg a várat, ugyanezekkel a feltételekkel 6, 3 és 15 euró a díj, de a várudvarban ingyenes a séta. Itt találjuk a kávézót, az éttermet és a shopként működő Rustika Galériát is. A várból és főleg a Kilátó Toronyból remek kilátás nyílik a városra. A fa torony helyére 1845-48 között építették a mostani tornyot, ami értelemszerűen Tűztoronyként is funkcionált. A legnagyobb kiállítás az őskortól a független Szlovéniáig öleli fel a történelmet. Kihagyhatatlan a Szent György Kápolna is. A várbörtön XXI. századi technikákkal próbálja felidézni a bebörtönözöttek sanyarú sorsát. De hatalmas kontrasztként van lehetőségünk akár 300 fős esküvőt is tartani a három rendelkezésre álló nagyteremben.
A vár kiállításai téli időszakban is minden nap nyitva vannak, 10-től 18 óráig. Ha a kiállításokat kihagynánk, akkor 20 óráig sétálhatunk a várban. A vár helyén már a rómaiak is építettek erődöt, első írásos említése a XII. századból való. 1335-ben került Habsburg irányítás alá, majd a török veszélyre tekintettel XV-XVII. század között teljesen átépítették. Később katonai jelentősége csökkent, 1905-ig jobbára börtönként funkcionált, ekkor vette meg a város. Múzeumot szerettek volna kialakítani benne, de 1963-ig inkább szükséglakások voltak az épületben (leszámítva a II. világháborút, akkor ismét börtön volt). Felújítása a ’70-es évektől több mint 30 évig tartott, de aki megnézi, az láthatja, hogy jól sikerült.
A várnak két fontosabb magyar vonatkozása is van. Az első, hogy 1538 és 1543 között az 1532-es, kőszegi török ostromot sikeresen visszaverő Jurisics Miklós volt Krajna kormányzója. A tartománynak ekkor Ljubljana volt a székhelye, így Jurisics sokat tartózkodott a városban. A másik szomorúbb kapcsolat: 1849. májusa és júliusa között itt tartották fogva Batthyány Lajost, Magyarország első felelős miniszterelnökét. Emlékét a várban tábla őrzi.
Ha valakinek nincs programja január 4-ig, talán sikerült kedvet csinálnunk egy rövid túrára és találkozóra a fura nevű ljubljanai hidakkal.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
