Černá Hora Brnotól 25 km-re északra fekszik. Az alig több mint kétezer lelkes kisvárosban sörgyára, a felette álló kastély és a sörgyár hoteljének pincéjében található sörmúzeum miatt érdemes legalább pár órára megállni. Na és persze ott van a csak itt kapható "radioaktív" rágógumi.
A település első írásos említése 1281-ből való. A kastély helyén álló vár építését ekkor már biztosan elkezdték, 1298-ra készül el. Hunyadi Mátyás morvaországi hódításai idején gyorsan a magyar király oldalára áll akkori tulajdonosa, a Boskovic család. 1472-ben itt tárgyalnak Mátyás és IV. Kázmér lengyel király küldöttei a lengyel támadás leállításáról. Mátyás így a kegyébe fogadja a Boskovicokat, Jaroslav a király titkos tanácsosa és kancellárja lesz, de mikor 1485-ben egy ostrom során ágyúgolyók csapódnak Mátyás sátrába, őt teszik felelőssé és Bécsben kivégezik. A vár ennek ellenére a család tulajdonában marad és később is komoly kinevezések jutnak a tagjainak. Albrecht Boskovic a XVI. század közepén a legfőbb kamarás posztját tölti be a bécsi udvarban. Ekkor alakítják át a várat reneszánsz kastéllyá, ezt követően csak a hengeres torony (ez börtönként is szolgált) és a túlsó oldali falak emlékeztetnek az egykori erődítményre. 1597-ben azonban kihal a család férfi ága és házasság révén, egészen a XVIII. század elejéig, a Liechtenstein család birtoka lesz, akik többek között az alsó-ausztriai Mödling várának a mai napig tulajdonosai. A harmincéves háborúban (1618-1648) jelentős károkat szenved. 1724-ben tűzvész pusztítja el, részben újjáépítik, de 1818-ban már lakatlan, leginkább azért, mert sűrűn váltják egymást a birtokosai. Később barokk stílusban renoválják. 1857-ben szintén frigy révén kerül a grófi Fries családhoz és ők alakíttatják át neoreneszánsz kastéllyá: terasz épül, átépítik a várrárok feletti hidat, a megmagasított óratorony óraszerkezetet kap és felszentelik a várkápolnát. Ekkor épülnek meg körülötte a sétautak és lesz rendezett az erdő. 1866. július 12-én itt találkozik egymással Bismarck porosz kancellár vezérkari főnöke, Moltke tábornagy és III. Napóleon francia király követe, hogy a porosz-osztrák háború és a königgrätzi csata után, Közép-Európa jövőjéről tárgyaljanak. 1945-ig marad a Fries család tulajdonában, ekkor államosítják, 1950-től idősek otthona működik a falai között. A kastély felett álló kápolna 1726-ban épült, a Szent Család tiszteletére szentelték fel.
A kastélyban tehát idősek otthona működik. Az épület így nem látogatható, de az udvarra minden hétköznap 9-11 és 13-15 óra között bemehetünk. Rövid erdei úton érjük el a főbejáratot, érdemes egy sétát tenni a szépen parkosított külső és belső udvarban. A kapu feletti felirat a Boskovic családot említi, ez alatt elhaladva jutunk a külső udvarba, majd az egykori, ma már szintén parkosított várárok feletti hídon a belső udvarba. Innen nézhetjük meg az óratornyot és a mostani mellvéd alatt, az egykori vár alig látható romos falait. Jó idő esetén az idősek szép környezetben pihenhetnek, hogy maga az épület mennyire alkalmas ilyen funkció ellátására az már más kérdés, hiszen nem ennek épült. Egy modern, a mai igényeknek megfelelő idősek otthona, egy hasonlóan szép kerttel, talán jobb lenne és akkor a kastély épületét a kultúra szolgálatába lehetne állítani.
A kastély alatt terül el a sörgyár, kapuján az 1298-as évszám szerepel, ebben az évben került feljegyzésre, hogy a templomos lovagoknak szállítottak innen sört, tehát a sörfőzde ekkor már üzemelt. Első konkrét írásos említése 1530-ból való, a Boskovicok egyik ingatlanszerződésében szerepelt a főzde. A tulajdonosok a kastély változásait követték, így volt itt főnök a Liechtenstein és a Fries család is. 1802-ben és 1868-ban is tűzvész pusztít az üzemben, utóbbi után öt évvel kap modern berendezéseket a gyár. 1948-ban államosítják, több név- és cégforma-változást követően 1991-ben privatizálták. A sörgyárat 2010-ben vásárolta meg a Lobkowicz Csoport (K Brewery), amelyhez a černá horai sörgyár mellett a Pivovar Vysoký Chlumec, a P. Klášter, a P Hlinsko (Rychtář), a P. Uherský Brod, a P. Jihlava (Ježek) és a P. Protivín (Platan) tartozik. Sörkínálatukban megtalálható a mézes Kvasar (5,7%), a Velen búza (4,8%), a fekete áfonyás Boruvka (4,4%), a barna Granát (4,5%) és a világos Tas (4%), Páter (4,4%), Ležák (4,8%), valamint Sklepní (4%) habos nedű. A fenti söröket a sörgyár boltjában vehetjük meg, itt a komlóval ízesített málna, citrom és cola ízű üdítőket és a "nukleáris" rágógumit is megvásárolhatjuk. Utóbbi egy sárga, kétszáz literes hordó formájú rágó, a belsejében zöldes folyadékkal, a csomagolásban mutánsokat ábrázoló matricával. Nyitva tartási időn kívül (akár éjjel is) a gyár kapuja melletti kis üzletben is megtehetjük ezt, ha csengetünk, kinyitják nekünk. A sörgyárban természetesen látogatást is lehet tenni, az árakról, időpontokról itt találunk információt. A túrán a főzőüstöktől a palackozóig járhatjuk végig a gyárat, melynek éttermében meg is kóstolhatjuk a fenti söröket. A sörgyár udvarán áll egy érdekes jármű, ez a Pívni Pomoc, a sörsegély autó. Ez egy szójáték a první pomoc ugyanis elsősegélyt jelent, ez az autó pedig az életveszélyes sörhiányban szenvedőkön próbál segíteni.
A sörgyár hoteljének pincéjében egy kis sörmúzeum van, megtekintése ingyenes. A kiállításon megtudhatjuk, hogy milyen alapanyagok kellenek a jó sörhöz, láthatunk maketteket, régi sörfőzőüstöket, sörös hordókat, korsókat. Végig követhetjük a helyi és az országos sörtörténelmet, melyből az is kiderül, hogy 1864-ben még 1026, negyven évvel később már csak 589 sörfőzde volt a cseh és morva területeken. És értelmezhetjük a sörök családfáját.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
