A Prágától 110 km-re keletre fekvő Hradec Králové, magyarul Királyvárad, a középkorban a cseh királynék székhelye volt. A XVIII. században erődvárossá alakították. Mellette zajlott le 1866-ban a königgrätzi csata. Ma főterének stílus kavalkádja, szecessziós vízerőműve, a folyami gőzhajózás és a Klenot sörfőzde miatt lehet érdekes célpont.
1225-ben kap szabad királyi városi rangot I. Ottokártól, új vár is épül a sündisznó alakú városmag észak-nyugati részén. Ottokár és az őt követő királyok életvitelszerűen élnek a várban és a városban, melyet a XIII. század végén II. Vencel adományoz a mindenkori királynénak. Így lesz Hradec Králové, a csehországi Veszprém, azaz a királynék városa.
A XIV. században szentelik fel a gótikus Szentlélek templomot. A XVI. században reneszánsz stílusban építik át az óváros egy részét, ekkor épül a város jelképének számító Fehér harangtorony és a Prágai kapu is, utóbbit a XIX. században lebontják. A harmincéves háborút ez a város is megsínyli, de 1664-ben püspöki székhely lesz, ami új lendületet ad neki. Ekkor készül el a barokk Mária Mennybemenetele templom, a püspöki palota és a Szent Kelemen kápolna, kialakítva a főtér (Nagy tér – Velkém náměstí) egyedi kinézetét. Az egykori vár helyén megépül a Nepomuki Szent János templom.
A Fehér harangtorony (Bílá Věž) 72 méter magas, tetejéről nemcsak a városra, hanem a környező hegyekre is remek kilátás nyílik. Nevét alkotóelemének színéről, a homokkőről kapta. A torony egyik lakója Csehország harmadik legnagyobb harangja (1509-ben öntötték), az őt megszólaltató 1829-es óraművet 2014-15-ben újították fel, ekkor készült el a torony egyedi, 500 darabból álló, egy tonnás súlyú üveg modellje is. A toronyban egyszerre maximum harminc ember tartózkodhat, a nyitva tartásról és a jegyárakról itt olvashatunk. Nyaranta pár alkalommal éjszakai túrára is van lehetőség. Mellette áll a Városháza épülete, a korábbi Városháza a Kis tér (Malé náměstí) legfontosabb látnivalója. A Szentlélek templom tornyai 33 méter magasak, a templom alapterülete 56 x 25 méter, keddtől péntekig 09:00-12:00 és 13:00-15:00 között látogatható a honlapja szerint, de még este is nyitva volt.
Az Elba és az Orlice összefolyásánál épült város egy részét 1762-ben felégetik a poroszok, akiknek a fenyegetése egyre jobban veszélyezteti a régiót és a Habsburg Birodalmat. II. József ezért 1766 és 1789 között erődvárossá alakítja Hradec Královét, mely építkezések során több elővárost is lebontanak.
1866-ban a város mellett ütköznek meg a porosz és a Habsburg seregek, a csata Hradec Králové akkori német nevéből a königgrätzi csata nevet kapja. Ma a várostól 11 km-re észak-nyugatra találjuk a porosz győzelemmel végződött csatának emléket állító múzeumot. A belépőkről és a látogathatóságról infók itt. A vereség miatt az osztrákoknak többek között le kellett mondaniuk a nagy német egységről, de tizenhárom esztendővel később már újra szövetségese egymásnak a két állam. Ez is indokolja, hogy a száz évvel korábban felhúzott városvédő falakat 1893-ra lebontsák. Az erődítésekre mára már csak egy-két földsánc, a régi falak helyén kialakított több szintes tégla terasz és persze az óváros utcaszerkezete emlékeztet. Utóbbi több helyen hűen követi az egykori falak, árkok vonalát.
A szeszélyes vízjárású folyók (az Elba vízhozama itt 3,5 - 360 m3/másodperc között ingadozik) partjára épült városnál fontos volt az árvízvédelem, ezért épült František Sander tervei alapján 1909 és 1911 között egy kis szecessziós vízerőmű a főtértől délre, az Elba partjára. Természetesen áramot is termelt, 750 kW-ot. 1946-ban állították le. A történelmi berendezései és a megújuló energiákkal foglalkozó része is ingyen látogathatóak az alábbiak figyelembe vételével. Ez az időszak amúgy is a város XX. századi építészeti csúcspontja, Sander ugyanekkor tervezi meg Králové északi részén, a kőnek látszó, ezért kőhídnak is hívott, na Pláckách vasbeton hidat és ekkor már itt tevékenykedik Jan Kotěra, aki több helyen ott hagyja a kéznyomát. Az Ő tervei alapján épül fel 1909 és 1913 között, az óvárostól északra, az Elba partján álló Kelet-Csehország Múzeuma, elődjét 1880-ban alapították. Az épület elnagyolt kereszt alakú, a középkori templomok alaprajzát idézi. Jelenleg felújítás miatt sajnos nem látogatható. Történelmi, régészeti és természettudományi részlegének 3 millió darabos gyűjteménye van. Évente tucatnyi tematikus kiállítással is jelentkeznek.
Nem sok folyón lehet gőzhajózni, itt ezt is megtehetjük. Az Erzsébet királynéről elnevezett gőzös két korábban említett építmény, a vízerőmű és a kőhíd között jár. A viteldíjról itt találunk tájékoztatót.
Érdekes színfoltja a városnak az akvárium, a belépők itt, a nyitva tartás pedig itt érhető el. Mintegy negyven faj ötszáz egyedét nézhetjük meg, láthatunk halkoponyákat, búváros haletetést és trópusi erdőt is.
S végezetül a helyi gasztronómiáról, ha ide látogatsz, mindenképpen kóstold meg a mandulás mézeskalácsot, a Pravý Pumprniklt és a Klenot sört. A kalácsot a mandula mellett a gyömbér, a szegfűszeg és a fahéj teszi egyedivé. A Klenot (magyarul drágakő) mini-sörfőzde a főtéren van, 13-as APA, 15-ös IPA, 11-es félbarna, 11-es és 12-es világos, szüretlen sört kínálnak. Az étlap rövid, de ami szerepel rajta (hermelín, utopenec, zebra, azaz oldalas, koleno, azaz csülök) az hibátlan.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
