A Cillei család a magyar középkori történelem szerves részét képezi, pedig Celje vagy magyarul Cilli sosem tartozott a Magyar Királysághoz. A család női és férfi tagjai viszont jelentős pozíciókat töltöttek be országunkban. A hölgytagok királynék is voltak, a férfiaknak viszont csak a lehetőségük volt meg, hogy ha nem is magyar, de valamilyen más terület királyai legyenek.
Celje felső vára 407 méter magasan fekszik. 1322-ből származik az első írásos emléke, építését száz évvel korábbra teszik. 1334-ben került a későbbi Cillei főúri család birtokába a vár, akik igen gyors felemelkedést értek el. 1341-ben grófi címet kaptak, ekkor vették fel a Cillei családnevet, Celje vára után. 1436-ban már hercegi címmel rendelkeztek, de ezt mindössze húsz évig birtokolták, míg ki nem halt a család férfi ága.
A család első királyjelöltje, II. Tvrtko, bosnyák király unokatestvéreként, II. Hermann (1360-1435) volt. 1396-ban részt vesz a nikápolyi vesztes csatában, segíti Zsigmond király menekülését. 1399-ben megkapja a királytól az első magyar örökletes grófi címet. Borbála lányát, 1405-ben, mindössze 13 évesen elveszi Zsigmond, így ő a királyné apja és a király apósa lesz. Anna nevű lányát pedig Garai Miklós nádor veszi nőül. Hermann szlavón és horvát báni címet kap. 1426-ban a nőtlen és gyermektelen II. Tvrtko kinevezi a bosnyák trón örökösévé. A természet azonban nem hazudik, a tizenkilenc évvel idősebb Hermann nyolc évvel előbb meghal, mint a bosnyák király, így nem lesz belőle uralkodó. Unokái - Borbála lányai - közül Erzsébet, Albert (1397-1439) német, magyar és cseh király felesége lesz. Az ebből a frigyből született gyermekekből (Hermann dédunokáiból), Erzsébet lengyel királyné és egyben II. Ulászló (1456-1516) anyja, valamint V. László (1440-1457) magyar és cseh király lesz.
Hermann legidősebb fia, II. Frigyes (1379-1454), Zsigmond sógora volt, ő kapja meg a családban először a hercegi címet. 1411-ben együtt harcol Zsigmond seregében Ozorai Pipóval. Erdélyi vajda, majd apjához hasonlóan, szlavón és horvát bán lesz. Nem mond le a bosnyák trónról és ekkor kerülnek először konfliktusba a Hunyadi családdal. A Délvidéken szintén nagy hatalommal rendelkező Hunyadi János nem szeretné, a Cilleiek további erősödését, így megakadályozza 1443-ban, hogy Frigyes vagy fia Ulrik elfoglalja a bosnyák trónt. Első feleségétől egy fia született.
Ez a fiú volt II. Ulrik (1406-1456), akivel azután véget is ért a cillei grófok és hercegek sora. Ulrik unokatestvére, Erzsébet, Albert király felesége volt, így ő a király bizalmasa és csehországi helytartója lett. Albert halála után V. László gyámja, Magyarország helytartója. A krónikák szerint 1440-ben az ő tanácsára lopatja el Erzsébet a Szent Koronát és ő maga teszi a koronázáskor, a mindössze három hónapos csecsemő feje fölé, Székesfehérváron. Miután a magyar rendek egy hónappal később I. Ulászlót választották királlyá, V. Lászlónak menekülnie kellett. Ulászló azonban elesett a várnai csatában 1444-ben. Magyarország kormányzója Hunyadi János, Csehországé Podjebrád György lett, nekünk pedig király kellett. László német-római császári menedékéből ekkor már fogság lett, amiből Ulrik szabadította ki 1452-ben és ő lett a gyámja is. 1453-ban azonban a Hunyadi és a Podjebrád család eltávolította a király mellől, így a Cillei-Hunyadi harag, 1443 után ismét felerősödik. 1455-ben újabb fordulatként, elindulnak a béke útján. Ulriknak nincs fiú örököse (két fia korán elhalálozik), így Erzsébet lányát Hunyadi Mátyásnak ajánlja, egyesítve ezzel a két hatalmas családi vagyont és befolyást. Megtörténik a jegyesség, amit Brankovics György szerb fejedelem, Ulrik apósa is támogat. Egy tragédia - ami talán az ország sorsát is megfordította, hiszen Mátyásnak lehet, hogy így lett volna hivatalos fiú örököse - azonban meggátolta a frigy beteljesülését, Erzsébet alig három hónapnyi jegyesség után meghal.
A nándorfehérvári diadal után Hunyadi János is távozik az élők sorából. Cillei Ulrik lesz a kormányzó, akinek már nem Jánossal, hanem Lászlóval kell megküzdenie. V. László megígéri a Hunyadi vagyon sértetlenségét, Hunyadi László cserébe átadja a nándorfehérvári várat a királynak. A király és Cillei Ulrik Nándorfehérvárra megy négyezer fegyveressel, átvenni a várat. A várba a kíséret már nem jut be, csak az urak, akik közül Ulrikot hangos veszekedés után egy karddal megöli Hunyadi László. A történetet innen már ismerjük, a király lefejezteti Hunyadi Lászlót, öccsét, Mátyást pedig fogságba veti.
A hatalmas cillei örökség a Habsburgokra száll, megalapozva a későbbi uralkodásukat.
A XIII. századi várat 1340 körül kezdik komfortos főúri hellyé alakítani. Román kori palotája a vár legrégebbi megmaradt része, a felső szobák lakóhelyiségek, az alsók tárolók voltak. Zárt udvara volt, ciszternával. A XVI. században egy földrengés romba döntötte, ma a vár rendezvényterme is itt található. A külső várfal egy gótikus palotaszárny része lesz, mely négyemeletes, felső szintjeinek szobáit fűteni is lehetett. Megépül a 23 méter magas Frigyes-torony, falai három méter vastagok, első emeletén börtön, felette fegyverraktár volt. A tornyot és a felső várat egy gyilokjáró köti össze, másik nevét a Pelikán-utat, egy helyi fényképészről kapta. Új külső várfal épül, a felső vár új bejáratot és száraz árkot kap. Kihagyhatatlan része a várnak a bástyaterasz, remek kilátás nyílik a városra, az Alpokra és a Savinja folyóra. Mai mérete a XVI. században alakul ki, majd reneszánsz erőddé alakítják. A XVIII. században már nem lakják, köveit a városi palota építéséhez hordják el. 1846-ban tartományi birtokba kerül, lassan megindul az állagmegóvása. Ma Szlovénia egyik legnagyobb vára, évente hatvanezer látogatót fogad. Kávézója, szabadtéri színpada is van, utóbbi színházi előadások és koncertek otthona. Nyaranta rendszeresek a lovagi bemutatók itt. A nyitva tartásról és a jegyárakról itt találtok infót.
A várban magyar nyelvű tájékoztató füzetet is találunk, mind a várról, mind pedig a városról. Bár előbbiben diszkréten hallgatnak Ulrik halálának körülményeiről. Bevallom angolul vagy németül nem olvastuk a tájékoztatót, így nem tudhatjuk, hogy csak a magyar nyelvűből maradt-e ki a Hunyadi-Cillei konfliktus vagy mindegyikből.
A végére pedig egy kérdés: gondolhatjuk azt, hogy I. Mátyás helyett akár I. Ulrik királyunk is lehetett volna, ha máshogy forogtak volna a történelem kerekei?
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
