Tass a Ráckevei-Duna déli végén fekszik. Zsilipje, a Tassi-zsilip, az északi Kvassay-zsilip párja. Ez a két műtárgy zárja a Csepel-szigetet határoló keleti Duna-ág végeit. De mi a rokoni kapcsolat a két vég között?

Mint sok minden más, a Tassi-zsilip története is az 1838-as nagy dunai árvízzel kezdődött. Ezt követően zárták le a Ráckevei-Duna északi részét. Ez félmegoldásnak bizonyult, hiszen a medert magas vízálláskor délről is fel tudta tölteni a Duna, további gondot okozva. 1910 és 1928 között ezek miatt épült meg északon a Kvassay-zsilip (Kvassay Jenő vízmérnökről elnevezve), délen pedig a Tassi-zsilip. Utóbbi a zsilipelés mellett biztosította a víz leeresztését és áramot is termelt egy vízerőmű segítségével.

Az 1956-os jeges árvíz azonban jelentősen alámosta a műtárgy alapját, így az megbillent, a helyreállítása nem volt lehetséges. Az erőmű épületét el kellett bontani, csak a zsilipelést és a víz leeresztést biztosító része maradt meg. A zsilipelést 1962-től biztosították újra, a fix küszöböt ekkor cserélték ki billenőtáblásra. Később üzemi gyaloghíd is épült a Duna-ág fölé, majd biztosítva lett a zsilip külön védelme a déli irányból érkező magas víz ellen. 1998 és 2005 között újabb rekonstrukció történt. A zsilip hasznos hossza 85 méter méter, szélessége 12 méter. A legnagyobb hajó, aminek zsilipelése engedélyezhető, 1300 tonnás. A nyári hónapokban naponta négyszer, egyéb időszakban naponta háromszor van lehetőség zsilipelni.

A komplex vízkormányzás azonban ezzel a zsilippel nem volt megoldható. Ezért 7,4 milliárd Forintból, a zsiliptől 250 méterre nyugatra, 2017 és 2021 között megépült a Sajó Elemér többfunkciójú vízleeresztő műtárgy. Sajó Elemér, vízmérnök, Kvassay Jenő unokaöccse volt. A komplexum a zsilipelésen kívül minden funkcióját átvette a régi zsilipnek. Biztosítja a gravitációs vízleeresztést 50 m3/másodperces kapacitással, bizonyos esetekben, a beépített Kaplan turbinák segítségével, áramtermeléssel. Ellátja a vízátemelést a nagy Duna-ág felé a Ráckevei-Duna ágból, ha előbbiben magasabb a vízszint. Végül fordított irányú vízkormányzásra is képes, azaz a nagy Duna felől is tud vizet szivattyúzni a Ráckevei-Dunába, amennyiben a megnövekedett öntözési kapacitás miatt szükséges. A nagy Duna-ág felőli magas víz ellen zuhanózsilip és betétgerendák védik a műtárgyat. A komplexumhoz mindkét Duna irány felől mesterséges csatorna került kialakításra, északról a Rózsa-szigetre vezető úttól nyugatra. Felette a közúti közlekedésre is alkalmas út épült, biztosítva a sziget megközelítését.

A zsilip a Bács-Kiskun megyei Értéktárba is bekerült, mint ipari-műszaki érték.

Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!