Ráckeve az otthona az egyetlen ma is működő hazai hajómalomnak, az egyetlen magyarországi Savoyai-kastélynak és az egyetlen itthoni gótikus szerb templomnak. Persze ezek mellett ne hagyjuk ki a Városháza Tűztornyát és a Duna-parti Csónakos piacot sem.
A település neve szerb eredetű (szerbül: Srpski Kovin). A török hódítások elől, a dél-bánsági Keve (ma Kevevára) településről elmenekülő szerbek telepedtek itt le, a rác előtag is rájuk utal.
Ráckeve Budapestről akár HÉV-vel, a Dunántúlról a lórévi komppal, keletről pedig az Árpád hídon át közelíthető meg. Persze ez az Árpád híd nem az az Árpád híd. A ráckeveit 1897-ben avatták fel, az ívhíd egy fa szerkezetet váltott fel. Hossza 68 méter, azért csak ennyi, mert a Ráckevei-Duna ágat itt egy jobb és egy bal parti földnyelvvel leszűkítették. 1944. novemberében a visszavonuló magyar katonák robbantották fel, 1949-ben épült meg újra, 1994-ben újították fel utoljára. A Ráckevei-Duna északi és dél végénél is egy-egy zsilip szabályozza a be- és kiáramló víz mennyiségét. Ezek a Kvassay- és a Tassi-zsilipek. Míg a nagy Duna-ág esése ezen a szakaszon több mint négy méter, addig ennek az ágnak mindössze 30 cm. A híd Csepel-szigeti oldalán áll a Hídvámház. 1932-ben épült neobarokk stílusban. Ma II. világháborús emlékhely működik benne.
A Városháza nem messze fekszik a hídtól, 1901-ben épült szecessziós stílusban. 2009 óta látogatható a tűztornya. Negyven méter magasról csodálható meg a Duna és a város. Áprilistól októberig, szerdánként és hétvégén, 10-16 óra között, minden egész órakor látogatható. A többi napokon csak csoportok számára, előzetes bejelentkezés alapján. A felnőtt jegy 600, a kedvezményes 400 Ft-ba kerül, a jegyeket a közeli Tourinform irodán tudjuk megvenni.
Ráckevei túránk első egyetlene az ortodox szerb Nagyboldogasszony gótikus templom, a rácok legfontosabb helyi emléke. Az eredeti gótikus templomot alakították át 1487-ben ortodox imahellyé, így lesz az egyetlen ilyen stílusú templom. A letelepedett szerbek monostort is alapítottak, innen költöznek többen 1777-ben Grábócra. Harangtornya barokk stílusban 1756 és 1758 között épült, 40 méter magas. A szentélyt a hajótól elválasztó ikonosztáz szintén XVIII. századi. A Keresztelő Szent János templom 1791 és 1799 között épült, copf stílusban. Bal oldali oltára a "molnárok oltára", melyet a molnár céh adományozott az egyházközösségnek. Belső szekkója 625 négyzetméter, a helyben élő Patay László festőművész alkotta, akiről a városi képtár kapta a nevét és akinek idén emlékéve van. A református templom hívogat a tégla homlokzatával. 1913-ban, neogótikus stílusban épült, tornya 43 méter magas. Érdekesség, hogy a tiszakécskei templom ikertestvére. Elődje 1903-ban tűzvész áldozata lett. Egyhajós szerkezetű, oszlopai korinthosziak. Orgonáját 1914-ben Pécsett készítették. Innen induljunk a Duna felé.
A hangulatos parton elérjük második kivételes látnivalónkat. Magyarország egyetlen újjáépített és gabonát őrlő hajómalmát. A hajómalmok a folyókra települtek ki, a folyók energiáját használták fel őrlésre. Mozoghattak, azaz nem voltak helyhez kötve, a jegesedés, a jégzajlás elől azonban télen védett öblökbe kellett vonulniuk. A XIX-XX. század fordulóján még százszámra találunk ilyen malmokat a Dunán (csak Ráckevén ötöt), de az 1960-as évekre végleg eltűnnek. A ráckevei Gyurcsik-féle (12. számú) hajómalom az utolsók között maradt meg, az 1967-68-as dunai jég azonban elsüllyesztette. Tavasszal búvárok kiemelték és a Szentendrei Skanzenben kapott új otthont. 2006-ban a város vezetése valamilyen olyan turisztikai létesítménnyel szeretett volna gazdagítani a települést, ami kötődik a történelmükhöz. Ekkor esett a választás az egykori hajómalomra, amit az egykori rajzok, fényképek és a skanzen malma alapján 2007 és 2010 között újjáépítettek. Közérdekű információk itt olvashatóak.
A hídtól délre húzódik a Csónakos piac, minden szerdán és szombaton piaci kavalkádban válogathatunk a portékák között.
A hídtól indulva, a Patay László Városi Képtár, a Keve Galéria és Kőtár, valamint az Árpád Múzeum mind a Kossuth Lajos utcára van felfűzve, ha van rá időnk, ide is látogassunk el. Ezt a sort egészítheti ki a nyárra elkészülő és látogatókat váró Halmúzeum. A városban ezek mellett több XV-XVI. századi épületet is találunk, ezeknek falán emléktábla jelzi műemléki fontosságukat.
A Kelemen László parkban egy halászcsónakot és egy viza szobrot láthatunk, hiszen a XIX. század a első feléig még ez a Duna szakasz is a tokhalászat területe volt.
A város harmadik kivételes látnivalója az egyetlen hazai Savoyai kastély. Savoyai Jenőnek a Habsburg korszak zseniális hadvezérének, a török kiűzőjének a Csepel-sziget és Budafok volt a mai Magyarország területén fekvő birtoka. Barokk kastélyát 1702 és 1722 között Johann Lucas von Hildebrandt tervezte és építette, a francia Vauy-le Vicomte-i kastély alaprajza alapján. Az épületegyüttes egy belső udvart zár körül, miután 1750-ben istállókkal zárták le a Duna felőli oldalt. A herceg nem sokat tartózkodott itt. A városi legenda szerint viszont mégis mindig itt van, hiszen a kupola előtti terasz korlátját díszítő mitológiai alakok (többek között Herkules, Jupiter, Minerva) közül a középső őt ábrázolja. A kastély funkció elvesztése után volt raktár és magtár, az 1960-as években szinte összedőlt, ezután újították fel. 2016-ig egy harmincszobás hotel működött a falai között, azóta zárva van, de legalább őrzik, így nem tudnak minden mozdíthatót elvinni, mint a hőgyészi Apponyi-kastélyból.
Nagyon jó ötletnek gondoljuk, hogy a város összegyűjtötte az összes látnivaló nyitva tartását és jegy árait egy helyre, ezek itt találhatóak meg.
Misi barátunknak külön köszönet a túraajánlatért, remekül eltöltött napot ajándékozott nekünk.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
