Bécstől mintegy 30 km-re dél-nyugatra, a Bécsi-erdőben találjuk Heiligenkreuzot, a világ második legrégebbi ciszterci apátságát. A második hely Ausztriára is igaz, hiszen a legrégebb óta működő ilyen intézmény, négy évvel megelőzve posztunk tárgyát, a stájerországi Reinben van. Heiligenkreuz legfőbb látnivalója a névadó Szent Kereszt ereklye, a munkaterem, a kútház és annak ablakai. Fontos rituálé a nagycsütörtökön tartott lábmosás szertartása.

Talán nem meglepő, de ebben is egy nő játszotta a legfontosabb szerepet. Karolina hercegné kitartásának köszönheti a parányi hercegség, hogy százhatvan év óta a kaszinó jut eszünkbe elsőként Monacóról.

A Magyar Királyi Államvasutak 30-as számú őrháza fogalom a magyar történelemben. Ez volt a legkeletibb ilyen épület, az egykori magyar-román határon, a Rákóczi-vár romjai alatt. Az alatt a vár alatt, amely idén jelentős felújításon esik át.

Torino nem az a város, ahová első blikkre turistáskodni menne az ember. Pedig nemcsak Juve meccsre érdemes ide jönni. A Királyi palota, a Mole Antonelliana, az Autó Múzeum, Kossuth Lajos emléke vagy a Piazza San Carlo mindenképpen örök élmény lehet annak, aki megnézi.

Csíkszereda legrégebbi műemléke a Mikó várkastély, a Csíki Székely Múzeum otthona. A békés múzeum egykor a madéfalvi veszedelem kiindulópontja volt. A település idén ünnepli várossá nyilvánításának 460. évfordulóját, neve a szerdai vásárokra utal.

A kisüzemi söröket már Horvátországba is érdemes megkóstolni, köztük akár a Zrínyi Miklósról elnevezett nedűt is. A kézilabdabarátok pedig ezt akár már a januári Európa-bajnokságon is megtehetik. Nincs kétségünk sokan fognak Varasdra és reményeink szerint Zágrábba ellátogatni. Nekik is készült ez a kis gasztroajánló.

Belgrád nem a legpuccosabb főváros, nem a legnépszerűbb célpont, pedig igen változatos élményekkel, kedvező árakkal, számos látnivalóval várja az ide látogatót. A változatosság pedig kézzelfogható, egy kicsi hetvenes, egy kis kilencvenes évek, egy kicsi középkor, egy kis XXI. század, egy kicsi királyság, egy kis Tito. Sok kedvesség és néhány apróbb furcsaság (nem bosszúság), ez Belgrád.

Európa két természeti ritkasága pár kilométerre egymástól: egy torlasztó és egy mészkőbe vájt hasadékvölgy. Vízből kiálló fatörzsek, magas, szinte függőleges sziklaszirtek, zúgó hegyi patakok, vízesések, barlangok. Mindez sétálva felejthetetlen. Az ezeréves határon túl pedig egy ipari látványosság vár minket.

A Plitvicei-tavak Nemzeti Park Zágrábot megelőzve, a legkedveltebb nem tengerparti horvát úti cél, évente mintegy 1,3 millió látogató keresi fel. A legszebb napsütésben, de nekünk idén az eső jutott, így is kimondottan élveztük.

Miért a Duna folyik tovább és nem az Inn? Hogyan került első királyunk felesége ide? Hogy néz ki a világ legnagyobb templomi orgonája és üvegmúzeuma? Ezekre is kerestük a választ a folyóparti házsorai miatt bajor Velencének is hívott Passauban.