Miért a Duna folyik tovább és nem az Inn? Hogyan került első királyunk felesége ide? Hogy néz ki a világ legnagyobb templomi orgonája és üvegmúzeuma? Ezekre is kerestük a választ a folyóparti házsorai miatt bajor Velencének is hívott Passauban.
Passau a német-osztrák határon, három folyó összefolyásánál, gyönyörű helyen fekszik. A Duna északról az Ilz, délről pedig az Inn vizét fogadja és egyesíti. (Emlékeztek még a rádióból "Az Inn Schärdingnél árad..." mondatokra?) Érdekes, hogy a három folyó a Duna nevét viszi tovább, pedig a dunaiszigetek.blogspot.hu posztja szerint az Inn közepes vízhozama Passaunál 738, a Dunáé csak 580 m3/másodperc. Ráadásul az Inn szélesebb is, igaz a Duna medre pedig jóval mélyebb. Így vízügyi szemponttal nem magyarázható a névválasztás, persze az ókori névadáskor még nem voltak ilyen pontos mérések. Az, hogy végül a Duna lett Európa második leghosszabb folyója inkább a határfolyó jellege miatt történhetett. Évszázadokon keresztül választotta el a római és a germán törzseket, így fontosabb volt az Inn-nél.
A folyók a városrészeknek is nevet adnak. Az Inntől délre elterülő negyed az Innstadt, ami a helyi sörgyár névadója is. Szintén itt található az 1627-ben épült Búcsújáró kolostortemplom (Paulinerkloster Mariahilf), kényelmesebb megközelítéséért egy 321 fokból álló fedett lépcsőt építettek, hasonlót, mint Segesváron. Mielőtt a Marienbrückén áthaladunk a belvárosba, még megnézhetjük a Szent Gertrúd templomot. A túlsó hídfőnél áll a XVIII. században épült Vigadó (Redoute) és az egykori Püspöki Operaház, ma a Városi Színház épülete, ami eredetileg labdajátékok számára épült 1645-ben. A híd után jobbra fordulva a régi Püspöki palotában bújik meg az Innbrücktor, az egyik városkapu gótikába hajló román stílusú boltíve. Mögötte találjuk az Innbrückgassét, ami már a Residenzplatzra, Passau egyik gyönyörű terére vezet. Itt áll az 1712 és 1730 között barokk stílusban épült új Püspöki palota és már a Szent István Dómot is láthatjuk. A palotában egyházi múzeum és kincstár is működik. Május 2-től és október 31-ig 10-16 óra között látogatható. A kincstár 2.000 rózsafüzért, 1.600 érmét, 1.200 ékszert rejt, de láthatjuk Erzsébet királyné menyasszonyi koszorúját is. A tér dísze a díszkút (Wittelsbacherbrunnen), melyet 1903-ban, Bajorország és Passau egyesítésének századik évfordulójára emeltek. A kút három puttója a város három folyóját szimbolizálja. A Residenzplatzot és a Domplatzot a szűk Zengergasse köti össze. A régi Püspöki palota, amely ma bíróságként funkcionál innen is megközelíthető, a XV-XVII. században épült.
A barokk Szent István dóm az otthona a világ legnagyobb templomi orgonájának, melyet 1924 és 1928 között építettek. 17.974 síp, 233 regiszter, 4 harangjáték alkotja. Ezen a csodálatos hangszeren előadott koncerteket mi magunk is élvezhetjük, májustól októberig, minden nap 12:00-tól és csütörtök esténként 19:30-tól. A déli koncert 4, az esti 10 euróba kerül. Az épület helyén már az V. században is templom állt, mai formáját az 1662-es tűzvészt követő újjáépítéskor (1668-1695) nyerte el. A gótikus részeiből csak a szentély, a kereszthajó és a Szent István torony maradt meg. 68 méter magas harangtornyai 1899-ben készültek el. Legnagyobb harangja 7.850 kg-os. A Dóm téren 1824 óta áll I. Miksa bajor király szobra. A teret csodaszép épületek veszik körbe, többek között az 1724-ben épült rokokó Lamberg-palota (ma egy bank otthona), az egykori Papnevelde és a Dómprépostság. A Lamberg-palota homlokzatán emléktáblát olvashatunk, 1552-ben itt írta alá a vallásháborúkat lezáró passaui békét V. Károly német-római császár és Móric szász herceg. Az Óvárost északról a Paulus kapun át lehetett megközelíteni. Ma már az a kapu is meghúzódik az épületek között, falaihoz a XVI. században egy templomot építettek, ez a Szent Pál templom.
A Residenzplatzról a Dreiflüsseeck felé a Herberstein-palota, a Szent Miklós templom és a nekünk, magyaroknak oly kedves Niedernburg kolostor esik útba. A Szent Miklós templom elődje a XI. században épült, de azt az 1348-as földrengés elpusztította. A XIV. század végén építették újjá, tulajdonképpen most is ebben a gótikus állapotban látható. A Niedernburg kolostor Szent István királyunk feleségének, Gizellának a nyughelye. II. Henrik német-római császár húga, Gizella és István menyegzőjét 996-ban, a kölni dómban tartották. Negyvenegy éves uralkodás után, István 1038-ban hunyt el. Gizella 1045-ben hagyta el Magyarországot, miután méltatlanul bántak vele, a passaui apácakolostorban telepedett le. Később a zárda apátfőnöknője lett. Sírköve a templom déli oldalán lévő kápolnában van. 1911-ben avatták boldoggá. 1995-ben Veszprémbe kerültek Gizella jobb kezének maradványai. Naponta 9-16, nyáron 9-17 óráig látogatható.
Gizella kolostorával egyvonalban áll az Inn partján a Schaiblingsturm. A kerek tornyot 1250-ben építették a sószállítások védelmére. A hosszú évszázadok alatt volt lőporraktár, a Hitlerjugend helyi központja, művésztanya, hajléktalanszálló. 1970-ben a Leopoldinum Gimnázium kapta meg, azóta előadásokat tartanak benn. Utoljára 1998-ban, majd a 2013-as árvíz után, 2015-ben újították fel.
Ha kiállunk a „Három folyó sarok”-ra (Dreiflüsseeck) a folyók eltérő színét is jól láthatjuk, az Ilz magas szervesanyag tartalma miatt fekete, a Duna barna, míg a gleccserekből táplálkozó Inn világosszürke.
A Dunára néz a régi Városháza, mely eredetileg egy polgári ház volt, 1298-ban nyilvánították városházává a városlakók a püspök elleni küzdelem közben. Négyszögletes tornya 38 méter magas, 1889-1892 között épült, miután 1811-ben lebontották az elődjét. A toronyban lévő harangjáték 1991 óta szórakoztatja a városiakat és a turistákat. A városháza mellett áll az Üvegmúzeum, mely a világ legnagyobb ilyen intézménye, 1985-ben nyílt meg. 1650-től követhetjük nyomon az üveg történetét, mintegy harmincezer darabos gyűjteményen keresztül. A múzeum nyitva tartása és a belépőárak itt találhatóak meg. A Városházától kezdődő Duna parton kötnek ki a kiránduló hajók, amelyekkel akár Budapestre is eljuthatunk.
Az Ilz jobb partján áll a Veste Niederhaus (Alsó-ház) és Veste Oberhaus (Felső-ház), ide a 208 méter hosszú Luitpoldbrücke (Hängebrücke) vezet át. (Ez a rész a Burgstadt, az Ilz bal partja pedig az Ilzstadt.) A híd érdekessége, hogy kábelei a bal parton a sziklafalba vannak rögzítve. A rajta átvezető út a Veste Niederhaus alatti alagútban, majd az Ilz két partján folytatódik. A Veste Niederhaus a parton áll, falakkal, tornyokkal erősített út köti össze a Veste Oberhaus épületegyüttesével. A 408 méter magasan álló felső vár 1219-ben püspöki erődítményként épült a lázongó városi polgárság megfékezésére. A folyamatosan fejlődő ostromtechnikával párhuzamosan a várat is rendszeresen erősítették, bővítették. 1298-ban és 1367-ban maguk a passaui polgárok ostromolták meg, sikertelenül. A XIX. században laktanya otthona volt, de katonai és politikai foglyok börtöneként is használták. A legszebb kilátás innen nyílik a városra, a kilátótoronyba 130 lépcsőn lehet feljutni, a nyitva tartásáról és a belépőkről itt vannak infók. A felső vár 1931-ben került a város tulajdonába, ma 4.000 négyzetméteren múzeum működik a falai között. Az állandó kiállítások között találunk bemutatót a püspökségről, a kézműves iparról, a várostörténetről, a tűzoltóságról, van porcelán és gyógyszerészeti gyűjtemény, fegyvertár, valamint a szudéta németek kitelepítéséről szóló rész. Információkat az Oberhausmuseumba történő belépésről itt olvashatunk. Az alsó vár első írott említése 1359-ből való. Kilenc évvel később kötötték össze két erődöt. A XVII. században börtönként funkcionált, magántulajdonban van, nem látogatható.
Passauban nem lehet kihagyni a sört sem. Az Innstadt, a Hacklberg és a Bayerische Löwenbrauerei itteni sörgyár. Mi az Innstadt Sörgyár Bräuhausplatzon lévő egységébe ültünk be. Ugyan az étterem pont nem volt nyitva, mert igazgatósági ülése volt a sörgyárnak, mégis szívesen fogadtak. Leültettek a kerthelyiségben, az igazgatósági tagoknak felszolgált fix menüt kaptuk mi is, a szomszéd asztalnál pont az elnök ebédelt.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
