Bécstől mintegy 30 km-re dél-nyugatra, a Bécsi-erdőben találjuk Heiligenkreuzot, a világ második legrégebbi ciszterci apátságát. A második hely Ausztriára is igaz, hiszen a legrégebb óta működő ilyen intézmény, négy évvel megelőzve posztunk tárgyát, a stájerországi Reinben van. Heiligenkreuz legfőbb látnivalója a névadó Szent Kereszt ereklye, a munkaterem, a kútház és annak ablakai. Fontos rituálé a nagycsütörtökön tartott lábmosás szertartása.
A Bécs alatti régió különösen gazdag látnivalókban, itt kirándultunk többek között Laxenburgba és a Liechtenstein család várához is.
A heiligenkreuzi ciszterci apátságot 1133-ban, azaz majd' 900 éve alapította III. Babenbergi Lipót őrgróf, akit 1485-ben szentté avattak, majd a XVII. századtól Ausztria védőszentje is ő lett. A többek között a klosterneuburgi kolostort is megálmodó Lipótot erről Ottó nevű fia győzte meg, aki Párizsban ismerkedett meg a ciszterciekkel és elhatározta, hogy belép a ciszterci rendbe. Ottó ugyan 1137-ben, Freising püspöki címéért kilépett a rendből, de az apátság azóta is áll és működik. Magyar vonatkozása Heiligenkreuznak, hogy innen induló szerzetesek alapították a bátaszéki ciszterci kolostort. A legfőbb bevételi forrásuk a mai napig a mezőgazdaságból és az erdőgazdálkodásból származik, ami a Bécsi-erdő közepén nem meglepő. Maga a Bécsi-erdő elnevezés is a kolostor egy 1332-es oklevelében szerepel először.
Az apátság csak idegenvezetéssel látogatható, a jegyárakról és a nyitva tartásról itt találunk információkat, melyeknek egy része a weboldalukon és a helyszínen magyar nyelven is elérhető, ezúton is köszönjük ezt.
Ne lepődjünk meg, idegenvezetőnk biztosan olyan valaki lesz, aki az apátságban éli az életét. Kicsit olyan, mintha A rózsa neve című könyvbe csöppennénk, persze nem olyan drámai a helyzet és nem bencés kolostorban vagyunk. A ciszterciek egyébként pont a bencésekből váltak ki 1098-ban, hogy ténylegesen, csak és kizárólag Szent Benedek tanítása szerint éljenek. A francia Citeaux (latinul: Cisztercium) nevű település mellett telepedtek le, innen ered a rend neve.
Vezetett sétánkat az udvaron kezdjük, itt áll a Szentháromság szobor és a Szent József kút, ezután léphetünk be az Apátsági templom román stílusú homlokzatán lévő ajtón. A templomot 1187-ben szentelték fel, a bejárat feletti, háromszög alakban elhelyezkedő három ablak a Szentháromságot szimbolizálja, minden ciszterci apátsági templomban megtalálható. A bejárat mellett áll Szent Bernát és Szent Benedek szobra, akiket lelki atyjukként tisztelnek. A padsorok faberakásos oldalai csodaszépek, közöttük elhaladva érjük el a templom, 1295-ben elkészült, gótikus szentélyét. A kétoldalt látható kóruspadok díszítését Giovanni Giuliani készítette, két fa, a hárs és a dió felhasználásával. Felületes szemlélő azt mondaná róluk, hogy nem fából, hanem kőből készültek, annyira finom a felületük. A domborművek Jézus életének eseményeit mutatják be, az alatta felhangzó imádságok egyesülnek a szentek imáival. Naponta ez hétszer történhet meg, a szerzetesek ennyiszer zsolozsmáznak, 05:15-kor kezdik a napot a vigiliával és 19:50-kor zárják a kompletóriummal (befejező imaóra). A kóruspad után, a bal oldalon áll a templom 1804-ben készült orgonája. A templomból nyíló harangtorony és Szent Kereszt templom nem látogatható. Utóbbiban van lehetőség, egyeztetett módon elvonulni, elmélkedésre és imádkozásra. Itt őrzik a Szent Kereszt ereklyét, Krisztus keresztjének egy 24 cm-es darabját, amelyet V. Lipót ajándékozott az apátságnak.
Következő állomásunk, a sekrestye a XVII. században épült, a helyiséget freskók díszítik, az intarziás szekrények a XIX. században készültek, tíz különböző fa felhasználásával. Innen egy rövid udvari sétával folytattuk utunkat, a Szent Bernát kápolnát csak kívülről nézhettük meg. A következő terem a munkaterem, a középkori frátria, azaz az a terület, ahol a szerzetesek az olyan munkájukat végezték, mint cipész-, ács, vagy szabómesterség. Az akkor még több helyiségre szétválasztott teremben folyt a könyvek másolása, írása is. A Ravatalozó kápolna egykor a beszélgetések színtere volt (Parlatórium), a szerzetesek csak itt beszélgethettek egymással. Később a szilenciumot az éjszakai órákra korlátozták és a termet halottas kápolnává alakították. A mai napig itt ravatalozzák fel az elhunyt szerzeteseket, akik mellett 24 órán keresztül virrasztanak a többiek. Tovább haladva a Ravatalozó kápolna mellett találjuk a Káptalani termet, ami funkcióját tekintve talán a legérdekesebb. Egyrészt itt történik a novíciusok beöltöztetése és fogadalomtétele, másrészt ez Ausztria egyik legfontosabb temetkezési helyszíne. Itt nyugszik ugyanis négy fő a legősibb osztrák uralkodó családból, a Babenbergekből, köztük a Szent Kereszt ereklye adományozója is.
Elfordulva a felolvasó folyosóra érünk, innen már látható a Kútház és a belső udvar. A folyosón minden este felolvasnak egy fejezetet Szent Benedek regulájából. Ezenkívül a poszt publikálásának napján, azaz nagycsütörtökön itt tartják a lábmosás szertartását, amikor az apátság felügyelete alá tartozó plébániák tizenkét legidősebb férfiának a lábát megmossa az apát és tizenegy szerzetes társa. A kútház 1295-ben épült, kezdetekben, ez a helyiség szolgált tisztálkodásra a szerzetesek részére. Az ablakokat díszítő üvegek közül, a bal oldalon látható, emberi alakokat ábrázoló üveg eredeti, több mint hétszáz éves. Láthatjuk rajta a Heiligenkreuzi és a Klosterneuburgi Apátságot, III. Lipótot, feleségét Ágnest, valamint hat gyermeküket, köztük Ottót, akinek az alapítását köszönheti az apátság. A kút ólommedencéi 1556-ban készültek Rómában, beépítésükre akkor került sor, mikor a mosdó funkciója megszűnt a helyiségnek. Mára a medencék egy részét kitölti a vízből kivált ásványi anyagok tömege.
A kolostor mellett Teológiai Főiskola is működik, 1802-ben alapították, 1976-ban kapta meg a főiskolai rangot, jelenleg mintegy háromszáz hallgatója van. Haladva a korral, néhány előadásba akár a Facebookon, élőben is becsatlakozhatunk.
Az apátság "Jöjj és lásd!" jelmondatával, mindenkit szívesen lát.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
