Schönbrunnt és Hofburgot szinte mindenki ismeri, a Belvedere Palota híre is sokakhoz eljuthatott, de bizonyára kevesebben hallottak a Bécs belvárosától mindössze 20 km-re délre fekvő Laxenburgról és I. Ferenc császár kastélyáról, Franzensburgról. A tavalyi túránk után ide vezetett idei ausztriai, ezúttal egynapos kirándulásunk.
Franzensburg egy 280 hektáros parkban fekszik, Magyarországról is könnyen megközelíthető, akár az A4 autópályán, akár a 10-es főúton, majd az S1, 11-es főút útvonalon. Beérkezve a településre a Schloßplatzon nyugodtan letehetjük az autót, mielőtt a parkba indulnánk, tegyünk egy sétát az ismert osztrák pedantériával rendben tartott utcákon, épületek között. A Schloßplatzon találjuk a Városházát és a katolikus templomot, valamint az egykoron Sebastian von Ploenstein lovaskapitány kastélyát, az úgynevezett Kék Udvart. Utóbbiban született 1858-ban Rudolf főherceg, Ferenc József örököse, jelenleg a Franzensburgot és a parkot üzemeltető társaság használja. A Klosterstraße-n találjuk a Keresztes Nővérek (hivatalosan: Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek) Kolostorát, az utca végén pedig a Heidbach patak zsilipje tűnik fel. Többek között ez a patak táplálja a Kastélytavat, érdekesség, hogy a park egy részén a föld alatt folyik.
A parkba 2 euró ellenében léphetünk be, 18 éves korig diákigazolvánnyal ingyenes, a sűrűn ide látogatók 45 euróért éves bérletet is válthatnak. A park a XVIII-XIX. századi parképítészet szép példája, története egészen a XIII. századig nyúlik vissza. Ez Ausztria egyik legértékesebb nemzeti öröksége, tanúskodik a Habsburg-dinasztia nagyságáról és sorsáról. A XIX. századi krízisek elől menedékként szolgálta a császári udvart, amelynek tagjai a park fái között pihenték ki magukat.
A lenyűgöző parkban bőven van hely sétálni, órákat tölthetünk a szabadban. A kocogóknak három útvonalat ajánlanak: A Rudolf-kör 3,1 km, a Ferenc-kör 5,1 km, míg a Sisi-kör 7,7 km hosszú. Ezeket a köröket a belépési pontnál kapott térképen azonosíthatjuk be, de a térképpel könnyebben tudjuk megkeresni a park építményeit is és eldönthetjük, hogy mit nézzünk meg, mekkora távot szeretnék gyalogolni. A parkban megtaláljuk Franzensburg névadójának, I. Ferenc császárnak a mellszobrát, de van itt Öreg Kastély, a Kedély háza, kripta, Lovag oszlop, Egyetértés Temploma, vízesés, barlang, jégpince, játszótér és több híd. A műbarlang területe jelenleg le van zárva.
Franzensburg Kastélyba bejuthatunk, ha megkerüljük a tavat, a Gótikus-, a Vas- és a Kő-hídon keresztül, vagy kerülő nélkül, egy komppal. Ha nincs a komp az indulási oldalon, csengővel jelezhetjük, hogy szeretnénk utazni. 0,50 euróért teszi meg a pár méteres utat a komp, csak 3 éves korig ingyenes az utazás. Ennyi pénzt mindenképpen megér, nem sok helyen látni ilyet. A kastélyba 9 euró a belépő, 18 éves korig diákigazolvánnyal 5 euró, a családi jegy (2 felnőtt + 3 gyerek kombóig) 22 euróba kerül. A Kastély április 1-től november 1-ig, idegenvezetéssel látogatható, a csoportok 11:00, 12:00, 14.00, 15:00 órakor indulnak, magyar nyelvű audio guide-ot tartalmazza a belépő, de minket magyar idegenvezető kísért, aki a német nyelvű ismeretek átadása után, mindig mondott pár szót külön nekünk. (Ezúton is köszönet a kedvességéért.) Az épületben nem lehet fotózni. Szép idő esetén, 13 és 16 órakor hasonló belépőárak mellett benevezhetünk a „Magas torony és a tetők felett” túrára is. Fontos információ, hogy a pénztárnál Visa típusú bankkártyával nem tudunk fizetni. Így a 4,50 euróért megvett magyar nyelvű tájékoztató füzet árát sem tudjuk ilyen módon kiegyenlíteni.
A terület a XIV. században került a Habsburg család birtokába. A hely felvirágoztatásában elévülhetetlen érdemeket szerzett III. Albert herceg, aki 1395-ben itt is halt meg. Kedvelt tartózkodási helye volt I. Miksa német-római császárnak, az ő uralkodása alatt holland díszkertet alakítottak ki. 1683-ban a Bécs ostromára induló török erők jelentős károkat okoztak az akkori kastélyban és parkban, I. Lipót építette újjá. Laxenburg az évszázadok során vadászatok, solymászatok, geodéziai és hidraulikai kísérletek otthona volt.
Franzensburg Kastély névadója az utolsó német-római és az első osztrák császár, a népes uralkodó család sok nyarat töltött itt, Laxenburgban. A Kastély építése 1798-ban kezdődött, romantikus és történelmi építészeti stíluselemek felhasználásával. Érdekesség, hogy több berendezési tárgy és épületelem is más, részben vagy teljesen lebontott épületekből származik (pl.: Cheb, Karthauzi Kolostor, Práter, Nürnberg, Augsburg, Klosterneuburgi Apátság, Zwettli Apátság, Kilb Kastély, Steyri Plébániatemplom, Salzburg). 1801-ben a kápolna készült el utoljára, a végleges épületegyüttest 1836-ban adták át.
Ha a komppal érkezünk a Kaputoronynál (Révtorony), lépünk be a kastélyba, pontosabban az Apródok udvarába, innen a tópart felé találjuk a kávézót, a másik irányba pedig a Várnagy udvarát. A déli és nyugati falán 32 fülkében a Habsburg-ház tagjainak barokk homokkő szobrait láthatjuk. Itt van a jegypénztár és innen indul a túra, első termünk az Előcsarnok, majd a Fegyverterembe léphetünk, ahol II. József lovas szobra áll. Ha jól figyelünk a 14 festett facímer között a magyart is megtaláljuk. Az ovális Habsburg teremben 17 Habsburg uralkodó szobra áll I. Rudolftól Mária Teréziáig. A földszinten termek sokaságán (Lovag Fogadóterme, Fegyverkamra, Kincstár, Ünnepi Terem, Étkezőterem, Hálókamra, Fonószoba, Öltözőszoba, Trónterem, Kápolna, Várbörtön) áthaladva újabb és újabb érdekességeket tudhatunk meg. Az Ünnepi Teremben függnek I. Ferenc négy feleségéről készült festmények, az üvegfestményen pedig a magyar Szent István Rend jelképét fedezhetjük fel. Az Étkezőteremben I. Ferenc gyermekeit és a Habsburg Birodalom tartományainak koronáit, többek között a Szent István koronát ábrázoló üvegfestményben gyönyörködhetünk. A Várbörtönben egy megbilincselt templomos rendi lovag ül, aki a láncait megcsörgetve ijesztgeti a látogatókat.
Az emeleten van a szívünkhöz legközelebb álló terem a Magyar Koronázási Terem, a mennyezeten a magyar címerrel. Az ablakokon Pétervárad, Buda és Pest, Pozsony és Eger látképét, a falakon Karolina Auguszta 1825-ös pozsonyi koronázását és V. Ferdinánd pozsonyi kilovagolását ábrázoló festményeket láthatunk. A legimpozánsabb terem a Lotaringiai Terem, kazettás mennyezettel és a Habsburg család életnagyságú portréival.
A kastély után jól esik a séta, mely során ne hagyjuk ki a Lovagi tornák Arénáját és a vízesést. Az arénában 1791-ben tartottak először „középkori lovagi tornát” és ahol ismét találkozhatunk a magyar címerrel. Ha még van kedvünk búcsúzóul csónakázhatunk is a tavon.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
