Berlin nekem egy fantasztikus város. Tudom, hogy emberi oldalról nézve tragikus az évtizedeken át fennálló megosztottság, de más szempontból viszont roppant érdekes az, ahogy a város két fele teljesen másként épült és fejlődött. 

Tolna megye egyik eldugott szegletében fekszik Grábóc és az egyetlen ma is működő szerb ortodox kolostor. Arról, hogy mi vonzotta a szerb ortodox szerzeteseket Grábócra, csak találgatni lehet. A táj szépsége vitathatatlan, a zsákfalu jelleg még ma is biztosítja a nyugodt körülményeket a lelki gyakorlatokhoz és nem messze innen még álltak az Árpád-kori bencés apátság megmaradt falai.

Granadába valaki azért utazik el, mert latinul Illiberis a neve, valaki azért, mert a Seat egyik típusának a névadója van itt, valaki pedig azért, mert a cimborája ajánlja. Mi az utóbbiak közé tartoztunk.

Újvidék Szerbia második legnagyobb városa. Méretben Pétervárad nagytestvére, korban viszont ő a kistesó. Mindössze 1748-ban nyerte el ezt a nevet, 1694-ben keleti ortodox szerbek telepedtek itt le, miután Péterváradon nem engedték ezt meg nekik. Ekkor még Rácváros volt a település neve, később Péterváradi sánc lett, 131 ház alkotta. Mai közigazgatási területén 340 ezren laknak. Péterváraddal közös önkormányzata van. Déli szomszédunk kulturális központjának tartják, sokak szerint Belgrádot is megelőzi ebben a tekintetben, méretarányosan és alternatívságában mindenképpen. Tavaly európai ifjúsági főváros volt, jövőre kulturális főváros lesz.

Az egyik legnagyobb erőd a Duna partján, majdnem olyan sok bástyával és kazamatával, mint Gibraltár. Cseles óratorony, fantasztikus kilátás és egy remek étterem otthona a péterváradi vár.

Kézdivásárhely a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa. Udvarteres városközpontja, méretét tekintve egyedülálló. Egykor tizenegy céh volt a városban, köztük a legkorábbit 1572-ben alapították, ezért is hívták "a céhek városának". 1848-ban - Bodvaj és Sepsiszentgyörgy után - ide költözött Gábor Áron híres ágyúöntő műhelye.

Szarvas, aminek arborétumáról és kávéfőzőjéről mindenki hallott, egykoron a Hármas-Körös partján feküdt. A folyószabályozás során mintegy két kilométerre került a várostól a folyó. Itt "csak" a Holt-Körös maradt, ami viszont tele van élettel: hajózhatunk rajta, fürödhetünk benne, rengeteg szálláslehetőség vár minket, de az egyedülálló vízi színház, a történelmi Magyarország földrajzi középpontja és a fantasztikus Mini Magyarország is vár minket a partján. Ami még kihagyhatatlan: a helyi sör és az ország egyetlen, működőképes szárazmalma.

Tatán talán már mindenki járt legalább egyszer. Mindenki ismeri a várat, sétált már az Öreg-tó partján, hallott már az edzőtáborról és most már az Esterházy-kastélyba is ellátogathat. Most nem ezekről a közismert tatai látnivalókról mesélnénk, hanem olyanokról, amelyek kevésbé ismertek. Egy olyan ipari műemlékről, amiből mindössze kettő van az országban, egy víztoronyról és környékéről, ami nemcsak a víz miatt fontos és egy szintén egyedülálló természeti látványosságról.

Ceuta egy tizenkilenc négyzetkilométeres, nyolcvanötezer lakosú spanyol tengerparti exklávé Marokkóban. A terület 1668 óta Spanyolországé, 1995 óta rendelkezik autonómiával. A várost a punok alapították, később a rómaiak, a vandálok, a vizigótok, a bizánciak, a mórok és a portugálok előzték meg a spanyol uralmat. A mitológia szerint itt van (a Hacho hegyen) Héraklész egyik oszlopa, a másik Gibraltár. A szoros pedig akkor keletkezett, amikor Héraklész megküzdött Antaiosszal és közben megsemmisítette a két kontinenst összekötő hegyet.

Túrázós, rejtett kincsek Tolnában és Baranyában, ahová valószínűleg nem jutottunk volna el, ha nem kell átalakítani tavaszi kirándulós terveinket. Így viszont többek között láttunk egy szomorú történetű kápolnát és obeliszket, egy szent és az első magyar szövegre komponált Liszt zenemű szülőhelyét és több természeti csodát.