Szarvas, aminek arborétumáról és kávéfőzőjéről mindenki hallott, egykoron a Hármas-Körös partján feküdt. A folyószabályozás során mintegy két kilométerre került a várostól a folyó. Itt "csak" a Holt-Körös maradt, ami viszont tele van élettel: hajózhatunk rajta, fürödhetünk benne, rengeteg szálláslehetőség vár minket, de az egyedülálló vízi színház, a történelmi Magyarország földrajzi középpontja és a fantasztikus Mini Magyarország is vár minket a partján. Ami még kihagyhatatlan: a helyi sör és az ország egyetlen, működőképes szárazmalma.
A Körös szabályozása után alakult ki hazánk ötödik legnagyobb állóvize, a békésszentandrási-szarvasi Holt-Körös (Kákafoki-holtág), hossza harminc kilométer, szélessége harminc és hetven méter között változik, a benne lévő vízmennyiség 4,5 millió köbméter. Állóvíz, de a szarvasi szivornyán keresztül és a szentandrási, Horthy István duzzasztómű visszatorlasztó hatásának segítségével kap utánpótlást a Körösből. Vízszintje magasabban van, mint az élő Körösnek, így a lassú folyással folyik bele, a zsilip és a duzzasztás megmentette a kiszáradástól, létrehozva egy egyedülálló vízi környezetet.
A Holt-Körös tehát nagyon is élő víz, túránkat a partján elterülő arborétumban kezdjük, ami az ország legnagyobb ilyen zöldterülete. Az 1800-as évek elején alapította az olasz származású Bolza József (Pepi gróf), munkáját öccse és leszármazottai is folytatták. 1943-ban a család felajánlotta az államnak, még abban az évben védetté nyilvánították a kertet. Mai területe 82 hektár, több mint 1.600 növényfaj otthona, köztük mamutfenyő, mocsári ciprus, japán akác, tiszafa, magnólia, orgona, vadgesztenye, liliomfa. A hegyi mamutfenyő az egyik legrégebbi ilyen európai fa, 1873-ban ültették el. 35 méter magas, törzsátmérője 180 cm, kerülete öt és fél méter. A természet csendje és zöldje mellett vadásztanya, üvegház, szabadulós játékok, tündöklő kövek kiállítás, csodasövény kalandtúra is várja a látogatókat. A nyitva tartásáról itt, a jegyárakról itt találunk információt. A Mini Magyarország makettpark és az arborétum akár kedvezményes, kombinált jeggyel is látogatható. 2013-ban nyitotta meg a kapuit, a makettek a kialakított ország megfelelő régiójában vannak, felülnézetből jól látható a Balaton, a Duna és a Tisza. Ebben a pandémiás időszakban igen rövid idő alatt tehetünk egy gyönyörű sétát a Kárpát-medencében. Összesen hetvennyolc épület és több vonat és hajó makettja látható itt a történelmi Magyarországról. Templomok (pl. Kassa), várak (pl. Vajdahunyad, Árva), kastélyok, vasútállomások, főiskolai épületek, városházák (pl. Lőcse), szállodák, viaduktok, hidak (pl. Megyeri híd), színházak, köztük a szívemnek oly kedves aknaszlatinai vasútállomás és sóbánya. A makettek egy része interaktív, elindíthatjuk a vonatokat, a szökőkutat, a templomi éneket, a müezzin hangját, a szélmalom kerekét, Kölcsey Huszt című versét vagy a vár felvonóhídját. Talán a Vajdaság van alulreprezentálva a zombori vasútállomással, én nagyon hiányoltam például a szabadkai városházát. A nyitva tartás itt olvasható, a jegyárak pedig fent, az arborétumnál lévő linken.
Az arborétumnak hajóállomása is van, ahol kikötnek a sétahajók. Mi a Katalin II. nevű hajóval és bájos kormányosával tettünk egy órás kört a Holt-Körösön. Ilyen hangulatos idegenvezetésben nem nagyon van része az embernek. Demeter István hajóskapitány nemcsak azt mondta el, hogy mit láthatunk jobbra és mit balra, hanem minden látnivalóhoz valamilyen történetet is fűzött. A köztes időszakot pedig az évek alatt megélt sztorikkal fűszerezte és találós kérdésekkel tartotta fent a folyamatos figyelmet, a helyesen válaszolók képeslapot nyertek. A hajóút során először a történelmi Magyarország középpontját jelző emlékművet láthattuk, az 1880-ban elvégzett számítások szerint egy régi szarvasi szélmalom mellett volt ez a pont. 1939-ben ezért egy szélmalmot emeltek emlékműként, emlékeztetve a korábbi épületre. A vízparton kisebb-nagyobb, újabb és régebbi üdülők, családi házak sorakoznak, köztük azonban több helyen biztosítva van a szabad lejutás a vízpartra. Miután megfordultunk következett a Bolza-kastély, amely az 1810-es években, klasszicista stílusban épült. A család olasz származására a lépcső előtt álló Remus és Romolus szobor emlékeztett. A kastéllyal szemben, a vízben találjuk a Millenniumi emlékművet, tetején a koronával. 2000-ben avatták fel, azt ábrázolja, amikor Mihály és Gábriel arkangyal átadják a Szent Koronát. Látványát növelik a körülötte fellövellő vízsugarak. Tovább csorogva dél felé, ismét egy kettős látnivalót találunk, a Szarvasi Vízi Színház egyedülálló az országban. A 2011-ben létrehozott teátrum egy várkastély és egy amfiteátrum látványvilágát gyúrja egybe. Nyári időszakban üzemel, de ilyenkor is csodás látvány a víz felől. A színház után ível át a holtág felett az Erzsébet híd, a 2011-ben átadott hetven méter hosszú gyalogos híd az Erzsébet ligetet és a színházat köti össze. Oszlopait, korlátját és járófelületét vörösfenyő, lucfenyő és tölgyfa alkotja. A hajómenetrendet és a jegyárakat itt találjuk.
A városban kihagyhatatlan egy nedves és egy száraz hely. A Szarvasi Kézműves Sörfőzde és a szárazmalom. A Szarvasi Sör 2010-ben került először csapra, az egyre bővülő kínálatban a gyümölcsös sörök viszik a prímet. Az igaerővel hajtott szárazmalmot a már említett Bolza család építtette 1836-ban. 1962-ig működött, tíz évvel később restaurálták, 2010 óta újra működőképes és bemutató őrléseket tartanak rajta. A nyitva tartásáról és a jegyárakról itt olvashatunk.
Szarvas Holt-Köröse él és virul, példaként szolgálhat sok más településnek arra, hogy szinte mindent a magunk javára lehet fordítani, csak akarni kell.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
