Aki szereti a várakat, annak Árva vára biztosan rajta van "a várak, amiket látnom kell életemben" listáján. Három védelmi rendszer, három udvar, öt szint, egy alagút, megannyi nemesi, királyi tulajdonos és egy rab főpap. Ez mind Árva vára, amit ha teljes pompájában akarunk látni, akkor május és október között érkezzünk, a "nagy túra" ugyanis csak ekkor várja a látogatókat.
Mi persze november legelején látogattunk ide, így csak a hetven perces "B" jelű túrát választhattuk. Ez az alsó várat és a Thurzó Palotát jelenti, de a középső vár egyes részeit is bejártuk, a fellegvár csak az "A" vagy az "A+B" jelű túrával látogatható. Így mi a fellegvárból kínálkozó csodálatos kilátásról sajnos lemaradtunk. Ügyeljünk rá, hogy jegyet nem a várkapunál, hanem a várdomb alatti információs pontnál tudunk venni, kár egyből felrohanni a várhoz. A nyitva tartásáról itt, a jegyárakról pedig itt olvashattok. Áprilisban ne próbálkozzunk, rejtélyes okból ebben a hónapban zárva van az erődítmény. Magyar nyelvű audioguide, pláne idegenvezetés nincs. De akkor, amikor van egy olyan app, mint amilyet Árva várához készítettek, teljesen felesleges is lenne. A termekben elhelyezett számokat az alkalmazáson kiválasztva olvashatjuk vagy, mint a hangos tárlatvezetésnél, hallgathatjuk az információkat.
A vár, a hasonló nevű folyó partján magasodó mészkő sziklacsúcsra épült a XIII. században. Első ismert tulajdonosa a Balassa család volt. Őket IV. Béla, Csák Máté, Zsigmond, Mátyás követte, hogy csak az ismert várurakat említsük. Utóbbi 8.000 forintért vásárolta meg a várat és az őrséget, ezek a katonák képezték azután a híres fekete sereg magját. Mátyás itt tartotta fogva 1484 és 1489 között Váradi Péter kalocsai érseket és kancellárt, aki a király ellen fordult. A legenda szerint ezzel mondattal fogatta le a főpapot: "Árva voltál, árva leszel és Árva várában fogsz meghalni". Ez végül nem következett be, Váradi Péter Árváról történt szabadulása után még tizenkét évet élt. A sok magyar király és nemes tulajdonos ellenére ekkor a legtöbbet egy lengyel főúr, Dubovec János tette a várért, 1534 és 1543 között több helyen megerősítette azt, ekkor alakult ki az ötszintes felépítése is.
1556-ban I. Habsburg Ferdinánd a Thurzó családnak adományozza a várat, akik több mint 350 évig, az 1920-as államosításig maradnak a tulajdonosok. Közben azért elfoglalják parasztfelkelők, majd Thököly Imre is. A Thurzó család férfi ágának kihalása után, 1626-ban létrehozott közbirtokosság igazgatói között Esterházyak, Zichyk, Pálffyk is ott vannak. Ekkor készül el egy esővízgyűjtő ciszterna a fellegvárban és egy 86 méteres - az Árva folyó vízszintje alá érő - sziklába vájt kút a középső várban. A XVIII. század végére elveszíti katonai jelentőségét, amit fokoz az 1800-as, két hétig tartó, hatalmas tűzvész. 1868-ban, Zichy Ödön, a közbirtokosság akkori igazgatója megalapítja az egyik első felvidéki múzeumot. 1896 és 1919 között Pálffy József romantizáló stílusban építteti át a várat, újabb tereket nyit meg kiállításoknak. Így születik meg 754 lépcsője és 154 szobája, amelyeknek egy részében 1920-ig laktak, ahogy a vár honlapja is hirdeti.
A vár már messziről környezete fölé magasodik, megragadja a tekintetet, akár még több filmben is el tudnánk képzelni. Felfelé sétálva a helyzet nem változik, csak ámul-bámul az ember. A várkapun belépve egy kisebb, falakkal körbevett udvaron találjuk magunkat. A kapu fölötti helyiségek az őrök tartózkodója volt. A második kaput Dubovec János építtette 1543-ban, a továbbhaladás egy kevés helyen látható alagúton történik, melynek bejárata fölött egy emléktábla hirdeti gróf Zichy Ferencet, aki az 1800-as tűzvész után végeztetett felújítási munkákat a várban. Az alagút után a harmadik kapun (ami felett fogda volt, talán itt raboskodott Váradi Péter is) át jutunk el egy nagyobb belső udvarig, ahol kitárulkozik a vár. Szemben a frissen renovált plébánia, balra a felállványozott gazdasági épület, az 1611-ben felszentelt Szent Mihály kápolna, a Thurzó család családi sírhelyének otthona és a Thurzó Palota. A kaputól balra a Levéltári torony áll. A magasított várudvarra vezető lépcső mellett látjuk a pellengért. A Thurzó Palota termeiben olyan magyar nemesi családok tagjairól állítottak ki festményeket, akik kapcsolódtak valamilyen formában a várhoz. A további termekben várkonyha, ebédlő, alkimista műhely, tisztálkodó eszközöket bemutató higiéniai kiállítás, történelmi textíliák, fegyvertár és kincstár található. Utóbbi legértékesebb darabja egy XVII. századi reneszánsz aranygyűrű, amit 2007-ben találtak.
A középső várudvaron tekinthetünk le, a már említett kútba, ami jelenleg 64 méter mély. Az udvart a Korvin és a Dubovec Palota szegélyezi. A Korvin Palotában helyezték el a kínzókamrát, de a többi helyiséget vörösfenyővel burkolva, neogótikus stílusban rendezték be, itt kapott helyet a címergyűjtemény, a hálószobák, a lovagterem, a fő asztallal és a hordszékként is funkcionáló pohárszékekkel, aminek segítségével a szolgák a szobájukba vitték a leittasodott urakat. A palotában áll egy sokkal pozitívabb történetű szék is, amire, ha ráül egy hölgy, a legenda szerint vagy teherbe esik, vagy férjhez megy egy éven belül. A Dubovec Palotában és a lakótoronyban találjuk a természettudományi, a néprajzi és a történelmi bútor kiállítást. A fellegvár pedig a régészeti gyűjtemény és a médiatár, no meg a felejthetetlen kilátás otthona.
Ezek után szavazzunk, hogy a vertikális Árva vára, vagy a horizontális Szepes vára a kedvesebb szívünknek?
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
