Berlin nekem egy fantasztikus város. Tudom, hogy emberi oldalról nézve tragikus az évtizedeken át fennálló megosztottság, de más szempontból viszont roppant érdekes az, ahogy a város két fele teljesen másként épült és fejlődött. 

Tolna megye egyik eldugott szegletében fekszik Grábóc és az egyetlen ma is működő szerb ortodox kolostor. Arról, hogy mi vonzotta a szerb ortodox szerzeteseket Grábócra, csak találgatni lehet. A táj szépsége vitathatatlan, a zsákfalu jelleg még ma is biztosítja a nyugodt körülményeket a lelki gyakorlatokhoz és nem messze innen még álltak az Árpád-kori bencés apátság megmaradt falai.

Granadába valaki azért utazik el, mert latinul Illiberis a neve, valaki azért, mert a Seat egyik típusának a névadója van itt, valaki pedig azért, mert a cimborája ajánlja. Mi az utóbbiak közé tartoztunk.

Újvidék Szerbia második legnagyobb városa. Méretben Pétervárad nagytestvére, korban viszont ő a kistesó. Mindössze 1748-ban nyerte el ezt a nevet, 1694-ben keleti ortodox szerbek telepedtek itt le, miután Péterváradon nem engedték ezt meg nekik. Ekkor még Rácváros volt a település neve, később Péterváradi sánc lett, 131 ház alkotta. Mai közigazgatási területén 340 ezren laknak. Péterváraddal közös önkormányzata van. Déli szomszédunk kulturális központjának tartják, sokak szerint Belgrádot is megelőzi ebben a tekintetben, méretarányosan és alternatívságában mindenképpen. Tavaly európai ifjúsági főváros volt, jövőre kulturális főváros lesz.

Az egyik legnagyobb erőd a Duna partján, majdnem olyan sok bástyával és kazamatával, mint Gibraltár. Cseles óratorony, fantasztikus kilátás és egy remek étterem otthona a péterváradi vár.

Kézdivásárhely a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa. Udvarteres városközpontja, méretét tekintve egyedülálló. Egykor tizenegy céh volt a városban, köztük a legkorábbit 1572-ben alapították, ezért is hívták "a céhek városának". 1848-ban - Bodvaj és Sepsiszentgyörgy után - ide költözött Gábor Áron híres ágyúöntő műhelye.

Szarvas, aminek arborétumáról és kávéfőzőjéről mindenki hallott, egykoron a Hármas-Körös partján feküdt. A folyószabályozás során mintegy két kilométerre került a várostól a folyó. Itt "csak" a Holt-Körös maradt, ami viszont tele van élettel: hajózhatunk rajta, fürödhetünk benne, rengeteg szálláslehetőség vár minket, de az egyedülálló vízi színház, a történelmi Magyarország földrajzi középpontja és a fantasztikus Mini Magyarország is vár minket a partján. Ami még kihagyhatatlan: a helyi sör és az ország egyetlen, működőképes szárazmalma.

Tatán talán már mindenki járt legalább egyszer. Mindenki ismeri a várat, sétált már az Öreg-tó partján, hallott már az edzőtáborról és most már az Esterházy-kastélyba is ellátogathat. Most nem ezekről a közismert tatai látnivalókról mesélnénk, hanem olyanokról, amelyek kevésbé ismertek. Egy olyan ipari műemlékről, amiből mindössze kettő van az országban, egy víztoronyról és környékéről, ami nemcsak a víz miatt fontos és egy szintén egyedülálló természeti látványosságról.

Ceuta egy tizenkilenc négyzetkilométeres, nyolcvanötezer lakosú spanyol tengerparti exklávé Marokkóban. A terület 1668 óta Spanyolországé, 1995 óta rendelkezik autonómiával. A várost a punok alapították, később a rómaiak, a vandálok, a vizigótok, a bizánciak, a mórok és a portugálok előzték meg a spanyol uralmat. A mitológia szerint itt van (a Hacho hegyen) Héraklész egyik oszlopa, a másik Gibraltár. A szoros pedig akkor keletkezett, amikor Héraklész megküzdött Antaiosszal és közben megsemmisítette a két kontinenst összekötő hegyet.