Kassát sokan II. Rákóczi Ferenc végső nyughelyével azonosítják. Azt már a majki kirándulásunkon megtudtuk, hogy halála után hol helyezték el a fejedelem szívét. Kassán a testét őrző szarkofágot őrzik. Régóta foglalkoztatott a kérdés, hogy miért pont Kassára esett 1906-os újratemetéskor a választás, a sok-sok potenciális borsodi, abaúj-tornai, zempléni, beregi, szatmári, sárosi jelölt közül. A választ Balassa Zoltán kassai helytörténész adta meg: Budapestnek nem volt köze a szabadságharchoz, mindvégig császári kézen volt az akkori Pest és Buda, ráadásul a ne minden a fővárosban legyen elv is érvényesült. Borsi, a fejedelem születésének helye túl apró település. Munkács az 1855 és 1896 között börtönként funkcionáló vár miatt nem bizonyult méltónak. Így végül Kassa maradt a legalkalmasabb helyszín, mert a kuruc mozgalom egyik központja, Rákóczi kedvelt városa volt és itt nyugodott édesapja I. Rákóczi Ferenc is.

Talán kötelező olvasmány volt, talán nem, de Mikszáth utolsó nagyregényét sokan olvasták és bizonyára még többen látták a Bessenyei Ferenc és Venczel Vera főszereplésével készült filmet. A történet mellett a lőcsei Városháza fehér árkádos épülete égett bele hátul az agyamba. Innen indult a lőcsei kirándulás terve.

Eperjes és Lőcse között a D1 autópályáról és a 18-as útról is már messziről uralja a tájat Szepes vára. 634 méter magasan, több mint négy hektáron terül el, ezzel régiónk egyik legnagyobb vára. Mérete a parkolóból is lenyűgöző, de igazán a felső vár tornyából látható a vár kiterjedése.

Dalešice, egy kis falu, közel Třebičhez egyszer filmforgatás helyszíne volt. Sörgyári Capriccio, csehül Postřižiny (Megrövidítve vagy Vágás), Hrabal írásából, Jiří Menzel 1980-as filmklasszikusa részben itt készült. Napjainkban mi is közelebb kerülhetünk a filmhez: a sörgyár, aminek termékét mi is megkóstolhatjuk (persze nem azt), aminek udvarában mi is sétálhatunk (persze már nem olyan), aminek kéményére Mariska és Pepin felmászott (már, ha azt teljesen itt vették fel).

Szeptember 3-án nyitják meg a látogatók előtt az Oroszlány melletti, majkpusztai kamalduli remeteséghez tartozó konventépületet, benne Vogel Gergely az ebédlőt díszítő csodálatos freskóival, köztük az Utolsó vacsora ábrázolásával. Ezzel teljessé válik az épületegyüttes látogathatósága, amelyből eddig csak a clausura (cellaházak és a kert) volt megtekinthető.

Amikor ezt a kirándulást terveztük, még arra gondoltunk, hogy az "Újra a régi fényében ragyog Krasznahorka vára" vagy valami hasonló címet kap ez a poszt. Csalódnunk kellett. Az már a felkészülés során kiderült, hogy a vár még nem látogatható. De ha már elhatároztuk az utazást, úgy döntöttünk, hogy legalább kívülről megnézzük. Az 58-as és 549-es utakon keresztül érkeztünk meg.

A Colosseum a világ leglátogatottabb látnivalói között van, évi 6 millió turista keresi fel. Ez a szám az ezredforduló előtt még csak egy millió volt. A sok turista és főleg a közlekedésből adódó terhelések viszont már nagyon meglátszanak az épületen. Így 2012-ben elindult és folyamatosan zajlik a Colosseum felújítása. A 25 millió eurós költségeket egy cipőgyáros állja, aki cserébe reklámozhatja magát az állványzaton és 15 évig a Colosseum logóját is egyedüliként használhatja. A magántőke bevonása azért érdekes, mert az éves jegybevétel 35-40 millió euró között mozog, ezek szerint ezt nem teljesen az épületre fordítják, hanem egy része egy nagy közös kalapba megy. A városvezetés az autós forgalmat is kitiltotta két évvel ezelőtt a Colosseum és a Forum Romanum közötti területről, ide csak a taxik és a helyi járatú buszok gurulhatnak be. Az 1200 jármű/óra forgalom így a harmincadára csökkent.

Hétfőn kezdődik a felemás hírű fesztivál Dádpusztán, aminek helyszínét tévesen sokan Ozorával azonosítják. Pedig Ozora - persze nemcsak a fesztivál hetében, hanem máskor is - egy remek kirándulási célponttal vár mindenkit, akik szeretik a várakat, kastélyokat. (A renoválási, nyitva tartási és jegyinformációk 2016. júliusában frissítve!)

Hallstatt olyan, mintha egy boldog apuka és kisfia terepasztalt épített volna és színes kis házakat helyeztek volna rá. Persze a terepasztalról pont a sínek és a vonatok hiányoznak, hiszen ha vasúttal szeretnénk elhagyni Hallstattot, akkor először hajóznunk kell, a kisváros vasútállomása ugyanis a tó túlpartján van. Hallstatt régóta vágyott úti célunk volt.

Tavaly Linzet, idén Salzburgot szerettük volna ausztriai utunkon megnézni. Salzburgot nevezik a világ színpadának, az ünnepi játékok városának, Mozart városának, mi egyszerűen csak jól akartuk magunkat érezni Ausztria egyik csodás városában. A határtól végig autópályán legalább 3,5-4 órás úttal kell számolnunk (a 10 napos matrica 2.890 Ft).