Dalešice, egy kis falu, közel Třebičhez egyszer filmforgatás helyszíne volt. Sörgyári Capriccio, csehül Postřižiny (Megrövidítve vagy Vágás), Hrabal írásából, Jiří Menzel 1980-as filmklasszikusa részben itt készült. Napjainkban mi is közelebb kerülhetünk a filmhez: a sörgyár, aminek termékét mi is megkóstolhatjuk (persze nem azt), aminek udvarában mi is sétálhatunk (persze már nem olyan), aminek kéményére Mariska és Pepin felmászott (már, ha azt teljesen itt vették fel).
A film az IMDb-n 8 ponton áll, de a filmhez kell egy bizonyos ráérzés, már ami az ilyenfajta cseh humort illeti. Szóval nem fog mindenkinek tetszeni, ha valaki eddig még nem látta volna. Beszéljünk a sörgyárról, feltételezések szerint a XVI. században főzhettek itt először sört, a legrégebbi épületrészek ennél mintegy 100 évvel fiatalabbak. A magyar szál itt sem kihagyható, 1882-ban ugyanis Dreher Antal vette meg a sörgyárat. Később több tulajdonos és bérlő váltotta egymást, majd az államosítás következett és 1977-ben megszűnt a sörtermelés. Így a filmet egy használaton kívüli, de jó állapotú sörfőzdében forgatták le három évvel később. A nyolcvanas évek végére, kilencvenes évek elejére az épületek és berendezések azonban az enyészetté lettek. Egészen a XX. század legvégéig kellett várni, hogy a jelenlegi tulajdonosok erőfeszítésével újra sört lehetett csapolni Dalešice-ben, 11% világos, 13% speciál és 13% barna személyében (a % itt szárazanyagot jelent), 33 koronás egységáron. Sült kacsa, sült oldalas gulyás négy nem öt knédlivel, többek között ezek szerepelnek az étlapon, férfias adagokkal, 160-180 koronáért. Ma már hotel is várja a pihenni vágyókat és külön figyelnek a kerékpáros turistákra. Sörfőzdei látogatásra is mehetünk, de a filmnek van egy kis múzeuma is, ahol több filmbeli kelléket láthatunk, ezek közül jó néhány az étteremben is feltűnik. A csapolt söröket 100 koronáért 1,5 literes palackban magunkkal is vihetjük.
Akiket érdekelnek az iparnak köszönhető látnivalók, azok ne hagyják ki a sörözőtől mindössze 6 km-re fekvő, 1978-ban épült Dalešice-i Vízerőművet és a Jihlava-n egy kicsit lejjebb épült duzzasztóművet. A vízerőmű négy, egyenként 112,5 MW teljesítményű turbinával rendelkezik. A vízszintkülönbség 30 méter, a maximális vízáteresztés 150 m3/másodperc.
A Dalešice-hez legközelebbi nagyváros Třebič, mely egyike a csodaszép cseh kisvárosoknak, jelenleg mintegy 37.000 lakosa van. A zsidó negyed és a palesztin vértanúról, Szent Prokópioszról elnevezett bazilika 2003 óta az UNESCO világörökség része. A Jihlava folyó szeli ketté, ami legutóbb 1985-ben, 2005-ben és 2006-ban jelentett igen komoly gondot a városlakóknak. A településnek először a XIII. századból maradt fenn írásos említése. Magyar vonatkozása 1468 májusára datálódik, a Hunyadi Mátyás és Podjebrád György cseh király közötti háborúban a város tulajdonképpen teljesen megsemmisül. A későbbi reneszánsz és barokk épületek pedig a többször pusztító tűzvésznek estek áldozatul, így az óvárosban ma már a romantikus építészeti stílus dominál.
A város központja, főtere a Károly tér, Csehország egyik legnagyobb méretű tere, a maga 22.000 négyzetméterével. A téren van a Festett ház és a Fekete ház, valamint Cirill és Metód szobra és persze sok, színes szépen karbantartott ház, katonásan egymáshoz építve. A csütörtöki piacnapon pedig sokféle árussal egészülnek itt ki a zöldség és virágárusok.
A Festett ház a főtér egyik sarkán fekszik, a XVI. század végén építtette egy velencei kereskedő. Jelenleg az alsó szintjén művészeti kiállítás és információs pont, az első emeletén házasságkötő terem van.
A városban több remek kilátópont is van: Várostorony, Kerek-torony, Szent Prokópiosz Bazilika. A Szent Martin templomhoz hozzáépített Várostorony szinte mindenhonnan látszik, könnyű megtalálni, a bejárata a főtérrel átellenes oldalon, délről van. A belépőjegyet (felnőtt: 30 CZK, gyermek, nyugdíjas: 15 CZK) a felső szinten lehet megvenni, ahol egy helyi festményekből összeállított tárlatot is láthatunk és tanulmányozhatjuk a városi kisbíró lakhelyéül szolgáló szobákat is. A torony a város védelmi rendszerének része volt. Mátyásnak sem sikerült teljesen lerombolnia, az 1822-es nagy tűzvészben jelentős károkat szenvedett, teljesen csak negyven évvel később tudták helyreállítani. Alapja 11,5 x 11,5 m, teljes magassága 75 méter, ebből 4 m magas a kereszt, a körerkély, ahonnan megcsodálhatjuk a várost 35 méter magasan van. A torony órája 5,5 méter átmérőjű, a számok 60 cm magasak, ezzel az egyik legnagyobb Európában. A sok lépcsőzés megéri az árát, gyönyörű a panoráma. A nyári hónapokban naponta, májusban és szeptemberben hétvégén és ünnepnapokon 10:00-12:00 és 13:00-18:00 között van nyitva. Októbertől-áprilisig csak előzetes bejelentkezés után látogatható.
A Kerek-torony az egyetlen megmaradt erődítmény a régi városközponton kívül, valószínűleg több környező dombon is állt ehhez hasonló bástya, mára csak ez, a Hrádek-dombon lévő maradt meg. Eredetileg kétszintes árokkal és palánkkal körülvett épület lehetett.
A torony felé haladva ne hagyjuk ki a zsidó negyedet, benne a zsinagógával. A zsidó negyed Európa egyik legteljesebben megmaradt ilyen városrésze és az egyetlen Izraelen kívüli, amit az UNESCO a listájára vett. Keskeny átjárók, kanyargó utcácskák, meredek kaptatók, sok-sok boltív. Összesen 123 épület védett, köztük az első és a hátsó zsinagóga, a zsidó városháza, a rabbi háza, két iskola és a kórház.
Az úgynevezett hátsó zsinagóga 1669-ben épült, harminc évvel az első után. Utoljára 1926-ban használták vallási célra. Jelenleg kiállítás és koncertterem került elhelyezésre benne. Naponta 09:00-17:00-ig, júliustól augusztusig 09:00-18:00, decemberben pedig 09:00-16:00 óráig látogatható. Jegyárak: felnőtt 80 CZK, diák és nyugdíjas 40 CZK, általános iskolás 20 CZK.
A zsidótemető, a zsidónegyed felett található. Majdnem 12.000 négyzetméteres területével az egyik legnagyobb Csehországban. Mintegy tizenegyezer sír és háromezer sírkő látható itt, a legidősebb sírkő az 1630-as évekből való. A kapu májustól augusztusig 09:00-18:00, novembertől februárig 10:00-15:00, ezek között pedig 09:00-17:00 óráig van nyitva.
A harmadik kilátópont a Szent Prokópiosz Bazilika. De ide nemcsak ezért érdemes elsétálni. A XIII. században, román stílusban épült bazilika helyén eredetileg egy bencés apátság állt. Később gótikus átalakításokat végeztek rajta, majd a huszita háborúk és Mátyás király cseh háborúja okozott súlyos károkat. Teljes helyreállítására csak a XVIII. században, barokk stílusban került sor, a csarnokot huszonkét gránitból készült oszlop tartja. Megtekintéséhez óránként indulnak a túrák (hétfőtől-csütörtökig 09:00-17:00, pénteken 09:00-15:00, hétvégén 12:30-18:00 között van nyitva). Jegyárak: felnőtt 60 CZK, diák és nyugdíjas 30 CZK, általános iskolás 15 CZK.
A kastély területe is a bencés apátság egykori helyén áll. Ma a Vysočina Múzeumnak ad otthont. A múzeumban négy kiállítás tekinthető meg. 1. Geológiai és ásványkiállítás. 2. Kiállítás az egykori bencés kolostorról, benne a bencések és kapucinusok mindennapi életével. 3. A cseh nemesi Waldstein család élete. Ezen a kiállításon láthatunk a család bútoraival, használati eszközeivel berendezett étkezőt, könyvtárat, vadász-, háló-, gyerek- és fürdőszobát. 4. „Emberek, helyek, sorsok” című kiállítás, melyen a huszita háborúktól, a szamurájokig, a földművelőktől a kézművesekig szerezhetünk ismereteket. Júliusban és augusztusban minden nap, a többi kilenc hónapban keddtől vasárnapig 09:00-12:00 és 13.00-17:00 között látogatható. A kiállításokra külön-külön váltható jegy az elsőre a felnőtt 50, a kedvezményes 25 CZK-ba kerül, a másik háromra egyenként 20, illetve 10 CZK-ért váltható belépő.
Érdekes látnivaló még az 1693-ban épült Kapucinus kolostor és templom, a Jihlava partján megmaradt városfal, valamint a belvárostól egy kicsit távolabb eső szélmalom. A háromszintes, 8 m átmérőjű szélmalom ma már nem üzemel, 1836-ban épült és gabona őrlésére soha nem használták, fenyőfa kérget őröltek benne, amit a bőrgyártáshoz használtak. Akkoriban a leggyakoribb kézműves szakma a tímár volt Třebičben, így nem meglepő, hogy az 1930-as években Tomáš Baťa, a legismertebb cseh cipőgyáros (többek között ő alapította a martfűi cipőgyárat is) felvásárolta a bőrgyárakat.
Egy akkora város, mint Třebič, nem létezhet saját sörfőzde nélkül, ez a Podklášterní Pivovar, mely egy étteremmel és egy mini Jaguar kiállítással a Centrum Lihovar része. A sörfőzést negyven éves szünet után 2012-ben indították el újra. A cseh konyha remekművei (főételek 140-290 CZK között) mellett 11-es és 12-es világos, 13-as félbarna, 12-es búza, 16-os stout, 12-es red ale, 14-es IPA, 12-es malt ale söröket kóstolhatunk 29-39 CZK korsós árakon. 42 CZK-ért pedig hatszor 1 dl-es kóstolót is kérhetünk. Persze elvitelre is van sör literes PET-palackban vagy exkluzív 2 l-es csatos üvegben, utóbbinál a palack 150 CZK-ba kerül.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
