Monarchia túrák

Az utazással szerzett élményidet senki nem veszi el tőled!

Sajtpiac a Tátra alatt

2020. január 20. 06:29 - Makovecz Gyula Péter

Késmárk, egy hosszú főtérre felfűzött kisváros a Tátra hegyei alatt. Neve a hagyomány szerint híres juhsajtjából ered. Az 1348-as szász oklevelekben Käsemarktként szerepel, de latin neve is Caseoforum, azaz sajtpiac volt. Késmárknak írjuk, de kézsmárknak ejtjük.

1430-ban már itt állt a mai vár elődje. 1441 és 1462 között a husziták uralták. 1463-ban kapott vásártartási és pallosjogot Mátyás királytól. Ez okozta a viszálykodást a közeli Lőcsével, ami időről-időre fellángolt. Lőcsének árumegállító joga volt. Késmárk azt állította, hogy ilyen joga neki is volt, de a huszita idők alatt elvesztek a dokumentumok. Ezt pénzért visszavásárolta, de Lőcse ezt nehezen viselte, a viszálykodást 1565-ben a király zárta le, Lőcse nyert. Az elvett jogokat 1651-ben kapta vissza Késmárk, ekkor már hetvenkét éve a Thököly család tulajdonolta.

Látnivalói szinte kivétel nélkül a főtér-főutca vonalra vannak felfűzve az evangélikus fatemplomtól a várig. Ez alól a régi temető és a plébániatemplom a kivétel.

A vár helyén 1190-ben egy apácakolostor állt. 1348-ban a keresztes lovagoké lett a fallal körülvett város, utána jöttek a husziták. A Thököly család 1596 és 1601 között várkastéllyá alakította át az erődítményt. Thököly Imre bukása után a berendezését Bécsbe szállították. 1741-ben és 1756-ban is tűzvész pusztította. A magára maradt vár volt kaszárnya, raktár és gyárüzem is. A gótikus várkápolna oltárán magyar szentek állnak: Gellért, István, Imre és László.

1931 óta működik a falai között múzeum, a kiállítások középpontjában a Thököly család, a városban egykoron működő céhek, a helyi orvoslás, a városháza korábbi bútorai mellett muzeális autók, motorok vannak. A jegyárakról itt a nyitva tartásról pedig itt olvashattok. Utóbbiról annyi érdekesség, hogy októbertől áprilisig hétvégén és ünnepnapon nincs (!) nyitva a vár.

A Városháza felé haladva megállhatunk a Pálos templomnál, a barokk épület érdekessége, hogy a katolikusok akkor (1650) építtették, amikor a Szent Kereszt templomot még a protestánsok használták.

Főutcáján sok ház egyforma stílusú, nagy kapu, három ablak, magas oromfal, zsindelytető, kisablakok a homlokzat tetején. Az egyik ilyen házban működik a Szepesség bútorait, használati tárgyait bemutató Lakáskultúra Múzeum. Jelenleg átalakítás miatt zárva van, így nem látogatható.

A városháza 1461-ben, gótikus stílusban épült. 1515-ben tűz rongálta meg, ezt követően 1541 és 1553 között reneszánsz stílusban építették újjá. A XVIII. században copf stílusban renoválták, második emeletét 1922-ben kapta.

Az 1896-ban épült új evangélikus templom jelentőségét tekintve eltörpülne a fatemplom mellett, ha egyik oldalkápolnája nem rejtene valamit. 1906 óta nyugszik itt Thököly Imre fejedelem, aki 1705-ben hunyt el Nikodémiában és II. Rákóczi Ferenc hamvaival együtt tért haza. Rákóczit október 29-én Kassán, Thökölyt október 30-án szülőhelyén helyezték örök nyugalomra. A hagyomány szerint az altemplom oszlopai a török szultán ajándékai. Kupolája 33, tornya 42 méter magas.

1690 és 1717 között, mintegy 5000 aranyért épült az evangélikus fatemplom. Szerencsére megmaradt és hogy miért fából épült? Azért, mert az 1682. évi országgyűlés csak ezt engedélyezte a protestáns egyházaknak. A Szepességben itt építhettek templomot, de csak fából, a városfalon kívül, torony és harang nélkül. Az épületnek nincs kőalapzata, téglát és vasszeget sem használtak. Alaprajza görög kereszt alakú, 30 x 34 méteres, 20 méter magas. Mennyezetét négy fenyőoszlop tartja, oltára barokk stílusú, orgonájának fasípjai vannak. Összesen ezerötszáznegyvenegyen foglalhatnak helyet a földszinten és a hat részből álló karzaton. 2008 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

A templom mellett lévő evangélikus líceum, mely 150.000 kötetes könyvtára miatt érdemel említést, 1533 óta folyik itt oktatást, de a jelenlegi épület 1775-ben épült. Könyvtára a régió legnagyobb iskolai könyvgyűjteménye, olyan ritkaságokkal, mint ősnyomtatványok vagy XVI. századi könyvek. Az evangélikus egyházközösség épületeibe történő belépés információi itt érhetőek el.

A Szent Kereszt plébániatemplom a XIII. században épült későromán stílusban, majd a XV. század második felében gótikus stílusban alakították át. A mellette álló reneszánsz harangtorony száz évvel későbbi, 1591-ben épült, a legszebb a szepességi haranglábak közül. A templom szárnyas főoltára Lőcsei Pál műhelyében készülhetett, akit lőcsei túránkon ismerhettünk meg. Fő motívuma a névadó feszület és az előtte térdeplő Mária Magdolna.

A régi temetőben több műemléknek minősülő síremlék található. Külön részen vannak nemcsak a zsidó, de a protestáns és a katolikus sírok is, ez az elkülönülés a mai napig fennmaradt.

Ha még belefér az időnkbe, sétáljunk fel a 702 méter magas Jeruzsálem-hegyre, innen csodás kilátás nyílik a városra.

A város oldalán egyben is megtaláljuk a turistáknak fontos adatokat.

Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://monarchiaturak.blog.hu/api/trackback/id/tr6315417194

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.