Novo Mesto egy huszonháromezres kisváros Szlovéniában, közel a horvát határhoz. A posztírók sokszor élnek hasonlatokkal, hiszen ezzel lehet egy-egy kevésbé ismert várost közelebb hozni az olvasóhoz. Ha ismét ebben gondolkodunk, akkor Novo Mesto lehetne a szlovén Esztergom, hogy miért, arról majd később. A város egyébként 2016 óta lett jobban ismert, köszönhetően annak, hogy Melanija Knavs, azaz Donald Trump harmadik felesége itt született.
Legegyszerűbben a Zágráb-Szamobor útvonalon érhetjük el. A város folyója a Krka, ami nem összetévesztendő a horvátországi, hasonló nevű vízfolyással, a Krka Nemzeti Park táplálójával. Ez a folyó a Szávába és nem az Adriai-tengerbe ömlik.
A település városként nemrég múlt 654 éves, IV. Habsburg Rudolf 1365. április 7-én adott neki városi jogokat, német neve ezért Rudolfswerth volt. A folyó kanyarulata és városfalai védelme alatt nyugodt körülmények között fejlődött. A kapott kiváltságoknak (vásártartás, bíróválasztás) köszönhetően főleg a kereskedelem és a kézművesség gazdagította a várost. A töretlen fejlődés a XVI. században tört meg, amikor a Zágráb és Trieszt, valamint Fiume közötti fő kereskedelmi útvonal már nem Novo Mestón, hanem Károlyvároson ment keresztül. 1469-ben a török elől menekülő ferencesek telepedtek le itt, akik a Városháza mögött építettek maguknak templomot és kolostort. A ferencesek vezették a város, Mária Terézia által 1746-ban alapított középiskoláját, egészen 1870-ig. A kolostor, húszezer kötetes könyvtára, közte harminc ősnyomtatvány és díszes termei miatt érdemes a megtekintésre, előzetes bejelentkezéssel látogatható. A Városháza jelenlegi épülete a XX. század elején épült. A főtér a Glavni trg (ami tényleg Fő teret jelent) a XVI. században alakult ki, árkádos épületei, a Városháza, a szökőkút, a kávézók a város leghangulatosabb részévé teszik. 1786-ban bontották le a város vastag falait, új építkezésekhez felhasználva a köveket. Az egykori városfal vonala leginkább a Breg utcában, a folyó felől követhető nyomon, itt a házak szinte belesimulnak a folyópartba, pontosan követik a terepviszonyokat. A Fő térre a Kandijski hídon (Régi híd) át juthatunk be, 1898-ban épült, 75 méter hosszú, szegecselt vashíd, ritkán látható ilyen építmény egy óvárosban. Az óváros túloldalán is áll egy érdekes híd, egy gyalogos fahíd, ami egy túraútvonal kezdete, a városból a folyó túloldalán elterülő erdőbe, a dombok közé vezet. Ezen az oldalon egy zubogó pezsdíti fel a Krka vizét.
Melania Trumpnak még nincs, de a szlovén Csollány Szilveszternek már van szobra a városban, a Kandijski-híd mellett. Leon Štukelj 1898-ban szintén itt született, háromszoros olimpiai és ötszörös világbajnok, gyűrűn 1928-ban nyert, Amszterdamban. 101 éves korában hunyt el, mindmáig Ő a legmagasabb kort megélt olimpiai bajnok és ha már amerikai elnökök, 1996-ban, Atlantában Bill Clinton is fogadta, mint a legidősebb, élő olimpiai bajnokot, így akár Csollány ezüstjét is láthatta.
A város legmagasabb pontján áll a Szent Miklós templom, 2006 óta egyházmegyei székhely, katedrális. 1428-ban említi először oklevél. Gótikus stílusban épült, a XVII. században építették át barokk stílusban. Oltárképe a névadót ábrázolja, Tinttoreto alkotása. A templom érdekessége, hogy nem szabályos. A harangtorony aszimmetrikusan csatlakozik a főhajóhoz, ami pedig kvázi elkanyarodik, az orgona elől nem látható teljesen az oltár.
A vashídtól délre, mintegy 800 méterre áll a vár, a Grm várkastély, 1586-ban épült, ötven évvel később kapott még egy emeletet. Az 1880-as években mezőgazdasági iskola működött a falai között. Kapuja felett még ma is látható az osztrák birodalmi sas. Ráférne egy felújítás, csak a nyárra szervezett programok során látogatható, történelmi levéltár és örökségvédelmi hivatal működik a falai között. A városi múzeumot, a Dolenjski Múzeumot 1950-ben alapították. Állandó kiállításai között kortárs történelmi, művészeti és régészeti tárlatok találhatóak. Nyitva tartás itt, a jegyárak pedig itt érhetőek el.
A városban - közvetlenül a vár mellett - van Szlovénia egyetlen autógyára, a Revoz, elődjét 1955-ben alapították. 1972-ben kötöttek együttműködési megállapodást a Renault-val és elkezdődött a Renault 4 gyártása. 1989-ban jött létre a Revoz a Renault és a jugoszláv IMV (Industrija Motornih Vozil) közös gyáraként. A Renault 2004-ben lett 100%-os tulajdonos. Háromezer alkalmazottja van az üzemnek, a gyártószalagokról tavaly gördült le a négymilliomodik autó. A gyártási palettán jelenleg a Clio, a Twingo, a Smart Forfour és a teljesen elektromos Smart EV Forfour található. Ezért lehetne Esztergom szlovén kistestvére, úgy mint "egy nagy autógyár egy hangulatos, történelmi kisvárosban", persze a Suzuki üzem és a magyar római katolikus központ is nagyobb léptékű. A Krka nagy kanyarulata miatt pedig akár Loket vagy Český Krumlov is eszünkbe juthat.
A régió legjellemzőbb gasztronómiai terméke a cviček névre hallgató bor, a világon rajta kívül csak a toszkán Chiantiban keverik össze a vörös és fehér szőlőt. 65%-ban vörös, 35%-ban fehér szőlőt tartalmaz. Fő összetevője, 45-50 százalékban a Žametna črnina nevű vörösbor, ezenkívül Kékfrankost (15-20%), Rizlinget (10%), Kraljevine nevű szőlőt (10%) és 15%-ban egyéb fehér szőlőt, többek között Zöldszilvánit, Fehér Szlankát tesznek hozzá. Alkoholfoka alacsonynak mondható, 8,5 és 10 százalék között van. Ma nagyon népszerű, de régebben lesajnált bor volt, talán a sillerhez lehet ebből a szempontból hasonlítani.
A novo mestói kirándulás nem jöhetett volna létre Simon Szilvia Edit ötlete és szervezése nélkül. Köszönet érte!
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
