Gibraltár, egy kis Anglia a Mediterráneumban, angol telefonfülkével, busszal, de jobboldali közlekedéssel. Hat és fél négyzetkilométeren még cseppkőbarlangot is találunk, azután itt van az egyetlen reptér, amelynek kifutóján közút és gyalogátkelőhely vezet keresztül, a párába burkolózó Afrika és persze a szemtelen berber makákók.

A világ egyik legcsodálatosabb hídja, egyik legrégebbi bikaviadal arénája. A számtalan mór emlék közül a legkülönlegesebb: egy vízakna, a legszebben megmaradt: egy fürdőkomplexum. Na és persze a semmivel sem összevethető kilátás a hidakról a hidakra és még sok minden másra.

Késmárk, egy hosszú főtérre felfűzött kisváros a Tátra hegyei alatt. Neve a hagyomány szerint híres juhsajtjából ered. Az 1348-as szász oklevelekben Käsemarktként szerepel, de latin neve is Caseoforum, azaz sajtpiac volt. Késmárknak írjuk, de kézsmárknak ejtjük.

A Meteorák az egyik leglátogatottabb görög látványosság. A „ta meteóra monasztiria” a levegőben lebegő kolostorokra utal. Kialakulásukhoz a természet csodálatosan változatos ereje és az ember megalkuvást nem tűrő kitartása és tudása kellett.

A város Budapest. A cím pedig persze csak részigazság, mert a Megyeri híd csak abban a tekintetben a legmagasabb Budapesten, ha a listából kivesszük az adótornyokat és a hőerőmű kéményeket, valamint a tengerszint feletti magasságot sem vesszük figyelembe, hanem csak az épített magasságot.

Hargita és Kovászna határán, Bálványosfürdő külterületén különleges és ritka forrásokon és Európa legnagyobb működő mofettáján keresztül fedezhetjük fel a Föld mélyének titkait és „érezhetjük a pokol közelségét”.

Aki szereti a várakat, annak Árva vára biztosan rajta van "a várak, amiket látnom kell életemben" listáján. Három védelmi rendszer, három udvar, öt szint, egy alagút, megannyi nemesi, királyi tulajdonos és egy rab főpap. Ez mind Árva vára, amit ha teljes pompájában akarunk látni, akkor május és október között érkezzünk, a "nagy túra" ugyanis csak ekkor várja a látogatókat.

Gelence egy 4.600 lelkes, szinte színmagyar település Háromszék területén. Jelentőségét egy apró római katolikus templom és annak falán sokáig rejtőzködő freskók adják.

Vajdahunyad várát Mikszáth Kálmán a várak királyának nevezte, pedig felújítása már az Ő életében elkezdődött, ami azt jelenti, hogy akkor sem lehetett jó állapotban. A külső renoválás tagadhatatlan eredményei mellett, a belső terek sok esetben teljes üressége nagyon bántó.