Pag a három betűs horvát szigetek sorát erősíti: Vir, Krk, Rab, Pag. Felszínét a bóra alakítja. Leghíresebb termékei a csipke, a sajt és a só. Látnivalói a szigetre vezető híd, a parti cicák, Pag központja és a Novalja Fesztivál.
Az Adria legtagoltabb szigete, 284 négyzetkilométeres területéhez 302,5 km-nyi partvonal tartozik. Az egyetlen horvát sziget, amelyiken két megye osztozik. Tartozott Bizánc, Zadar és Velence, majd Rab fennhatósága alá, volt a Magyar Királyság része, a XVIII. századtól a Habsburg Birodalomhoz, rövid ideig a napóleoni Franciaországhoz, majd a Monarchiához tartozott. Állt olasz és német megszállás alatt, volt a délszláv királyság, majd az önálló horvát állam része. Végül a Jugoszláviából kivált Horvátország szigete lett.
Termékei közül a csipke és a sajt emelkedik ki. Az első pagi csipkék a bencés nővérek kezei közül kerültek ki. Rajz vagy sablon nélkül a XV. században még csak kézről, kézre, a kolostor falain kívül anyáról leányra szállt a készítés mikéntje. 2009 óta az UNESCO szellemi világörökség része. A csipkével a szemünket, az ízlelőbimbóinkat pedig a pagi sajttal tudjuk kényeztetni. A sajt juhtejből készül, szárazanyag tartalma minimum 55, zsírtartalma legalább 45% kell hogy legyen. Íze enyhén fűszeres és édes, ami az érésével fokozódik. Színe az aranysárgától a világos vörösesbarnáig terjed.
Felszínén tökéletesen látszik a bóra munkája. Az északkeletről alábukó szél a sziget szárazföld felé eső oldalt, a vízválasztó vonalig szépen legyalulta. A tenger felőli oldal sokkal zöldebb, növényzete gazdagabb.
Legegyszerűbben Zadar felől közelíthető meg, a Pagi hídon keresztül. A híd ötlete 1960-ban nyert támogatást, amikor Tito a szigetre látogatott hajóval és elfogadta a szigeten lévő települések kérését, hogy a hajókat váltsák ki egy állandó híddal. Az építkezés 1967. januárjában kezdődött és 1968 novemberében avatták fel. 3771 köbméter betont és 362 köbméter betonvasat használtak fel. Hossza 302 méter, fesztávolsága 192 méter, az útpálya 28 méterrel van a tenger szintje felett. 1967 nyarán egy komoly vihar elsüllyesztett egy úszódarut és jelentős károkat okozott az épülő hídon és a kiszolgáló egységeken. 1991 őszén pedig légicsapásokban szenvedett kisebb károkat a Jugoszláv Néphadsereg által. Elkészültével Pag szigete lett az első nagyobb horvát sziget, amire híd vezetett. Nagytestvére, a Krk-re vezető híd 1980-ban készült el.
A híd utáni első látnivalóhoz, a hídtól 400 méterre balra kell lekanyarodni az útról, melynek végén a parti cicák és a Tvrđava erőd vár. Az erődöt a XVII. században építették és az adriai kalózok elleni tengeri megfigyelésre használták. Fontos hajózási út mellett feküdt, többek között Velence és a Boszniai Vilajet kereskedelmi útvonalán. Az erődtől csodás kilátás nyílik a hídra és a környező tengerre, már csak ezért is érdemes megtenni ezt a kitérőt. Ha pedig szereted a cicákat, akkor ne hagyd ki az erőd alatt fekvő tengeri kutatóközpontot és ott élő macskákat. Jópofa házikójuknál vagy az árnyákban sziesztáznak. Mindenféle színű bundában pompáznak. Ha olvastad a posztot, már a macskaeledelt sem felejted otthon!
A kis kitérő után irány Pag városa. A város felé vezető út bal oldalán fekszenek a sólepárlók, mintegy 225 hektáros területen. Az agyagos talaj remek alapot ad a sókészítéshez. Az Adrián egy köbméter tengervíz 30 kg sót tartalmaz. A sókészítés első írásos említése 999-ből való. Az 1400-as évek elejéig sok sólepárló üzemelt Dalmáciában, de a velenceiek mindet megszüntették, egyet kivéve. Ez az egy a pagi volt, amellyel így ez a legrégebbi, folyamatosan üzemelő sólepárló a horvát tengerparton.
Pag főterén két fontos épület is áll. Az egyik a Hercegi palota, a XV. században épült, évszázadokig a pagi herceg székhelye, később is a sziget közigazgatásának központja. Udvarán a hercegi koronával és címerrel díszített kút áll. Ma az épület kulturális előadások otthona és itt működik a Csipkegaléria is. Utóbbi nyitva tartása itt olvasható. A másik a Mária mennybemenetele templom, 1443-ban tették le az alapkövét. Öt márványoltárát a XVIII-XIX. században állították.
Egykoron Pag városát kilenc torony védte az ezeket összekötő városfallal együtt. Ezek közül egyedül a Skrivanat torony maradt fenn máig. A XV. században épült, a toronyhoz sétány vezet, ezen színdarabok, kórusművek és egyéb kulturális rendezvények szórakoztatják a turistákat. A Katine híd az óvárost köti össze az újvárossal. 1737-ben a velenceiek építették a kőhidat, amelyhez nagyon hasonló áll most itt. A kettő közötti időben egy betonhíd csúfította a történelmi helyszínt.
A Sómúzeum a híd újvárosi oldalán álló egykori sóraktárakban található. Három közülük a XVII. században, további hat pedig már a Monarchia idején épült. A kiállítás az első raktárban került berendezésre, bemutatja a sólepárlás berendezéseit, folyamatát, a sóval dolgozó embereket, más európai sótermelők termékeit, így az erdélyi sóbányák sóját is. Infó a jegyárakról és a látogathatóságról itt található.
A sziget északi felé haladva érjük el Novalját és a hozzá tartozó Zrće strandot, a Fresh Island hip-hop fesztivál otthonát, Európa legnagyobb ilyen stílusú összejövetelét. Először 2012-ben rendezték meg. Persze a fesztiválnak otthon adó strand mellett, több más strand is várja a látogatókat. Különleges hely a szigeten a "pagi háromszög", ufóhívőknek kötelező hely. A térképen jelölt helyen geodéziai munkák során, 1999-ben találtak egy olyan szabálytalan négyszög alakú területet, amelyben a kőzetek eltérőek voltak (főleg a sűrűségük) a környék köveitől. A területen belül elhelyezkedő - csodatevőnek gondolt - köveket a természetfelettiben hívők olyan ütemben hordták el, hogy 2000-ben körbe kellett keríteni a "háromszöget". A geológusok szerint azonban a hely semmiben nem tér el a sziget többi részétől, ilyen simább felületű rész, a karsztos szigeten több helyen is fellelhető.
Pag az idősebbeknek, fiatalabbaknak is kínál kikapcsolódási lehetőséget. A hídnál való fotózkodást, a cicákat, a sajtot, a belvárosi sétát és a strandolást semmiképpen ne hagyjuk ki.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
