Monarchia túrák

Az utazással szerzett élményidet senki nem veszi el tőled!

Trianon és a lengyelek

2020. június 03. 13:39 - Makovecz Gyula Péter

Talán kevésbé ismert, hogy a történelmi Magyar Királyság területéből Lengyelországnak is jutott, igaz nem a Nagy-Trianon kastélyban, hanem a belgiumi Spaban, majd végleges formában négy évvel később, egy cseh-lengyel külön megállapodás részeként. Ma ez a terület az egyetlen a Nagy-Magyarországból, amely olyan ország része lett, ami nem határos a jelenkori Magyarországgal.

Ez a terület egyébként nem is olyan kicsi, 584 négyzetkilométer, tulajdonképpen egy balatonnyi, ami 592 négyzetkilométer. A lakossága pedig akkor huszonötezer fő volt.

Az ARCANUM által fejlesztett és a www.mapire.eu oldalon elérhető, a mai és az "Európa a XIX. században" című térképek összevetésével jól látható a Lengyelországhoz került terület, itt sárga pontozással körbe ölelve, a kék pontok a történelmi Magyarország határát és a jelenlegi szlovák-lengyel határt jelölik. A Google Mapsen is jól láthatóak ezek a települések, hiszen magyar IP-címről történő böngészésnél, magyar nevükön jelennek meg.

terkep3.jpg

A Nowy Targtól nyugatra és keletre fekvő, egykor Árva és Szepes vármegyéhez tartozó területekre, valamint Trencsén vármegye néhány településére a lengyelek már 1918-ban bejelentették az igényüket.  A szepesi részre az évszázadokon át fennálló elzálogosítás, Árva vármegye egy részére pedig az ott élő lengyelül beszélő lakosság miatt. Az utóbbi területen lakók 93%-a vallotta magát lengyelnek az 1910-es népszámláláson. Ugyanakkor a Szepesség érintett részén ez az arány - akárcsak a magyar lakosságé - egy százalék körül mozgott. Ebből is látszik, hogy Lengyelországnak sem a tiszta nemzetállam létrehozása volt a célja, csak egyszerűen az újbóli létezés. Az 1920-ban megszületett, hat ország területeiből összeragasztott lengyel állam lakosságának mindössze 69%-a volt lengyel.

Az antant által erőltettet népszavazás - a terület hovatartozásáról - végül nem lett megtartva. 1920-ban pedig ha nem is az egész vármegyét, de kétszer tizenhárom települést megkaptak. Árva vármegye tekintetében ezt a döntést módosították 1924-ben, létrehozva a ma is létező határt. Persze nem a Kárpát-medencéről beszélnénk, ha nem cserélt volna később még többször gazdát a terület egésze vagy egy része. 1938-ban több, stratégiailag fontos települést szereznek meg a lengyelek, mikor a németek a Szudéta-vidéket, a Magyar Királyság pedig a Felvidék déli részét. Egy évre rá a létrejött első önálló szlovák állam azután nem csak ezt a három települést, de a fent említett többit is visszaszerzi, újra meghúzva az 1918 előtti határt. Végül 1945-ben (vagy ha úgy tetszik az 1947-es párizsi békével) minden visszaállt az 1924-es állapotra.

Az 1918 és 1945 között többször is gazdát cserélt települések a következők voltak:

Település 1920-ig 1920-24 1924-38 1938-39 1939-45 1945-től
Szuchahora (Á) HUN POL CZE POL SVK CZE
Hladovka (Á) HUN POL CZE POL SVK CZE
Alsólipnica (Á) HUN CZE POL POL SVK POL
Erdős (Sz) HUN CZE CZE POL SVK CZE
Javorina (Sz) HUN CZE CZE POL SVK CZE
Zsgyár/Zár (Sz) HUN CZE CZE POL SVK CZE
Sziklaszoros (T) HUN CZE CZE POL SVK CZE
Fenyvesszoros (T) HUN CZE CZE POL SVK CZE
Cserne (T) HUN CZE CZE POL SVK CZE

Á - Árva, Sz - Szepes, T - Trencsén vármegye.

Az 1947-es párizsi békekötéssel hivatalosan is Csehszlovákiának ítélt települések 1993-tól a Szlovák Köztársasághoz tartoznak. 

Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://monarchiaturak.blog.hu/api/trackback/id/tr6415737752

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.