Olmütztől 35 km-re keletre, Týn nad Bečvou település mellett fekszik nemcsak Csehország, hanem Európa egyik legnagyobb kiterjedésű vára: Helfštýn. Ma is álló falai 300 x 150 méteres területen fekszenek, de egykoron a várhegy alatt fekvő településig is elértek.
Leparkolásunk után elindultunk a kaptatón a vár bejárata felé, előttünk egy anyuka sétált egy kislánnyal és egy kisfiúval, akiknél valamiért eltört a mécses. A sírás és a szipogás közben egyszer csak felbukkant az út melletti aljnövényzetből egy csíkos hátú vadmalac, nem volt annyira szelíd, mint varnsdorfi társa, de pár méterre mellettünk elkezdett a család után baktatni. Ahogyan a gyerekek meglátták, rögtön abbamaradt a sírás és gurgulázó nevetésben törtek ki, a malac azután ahogyan jött, úgy el is tűnt a bokrok között. Vidámsággal telve léptünk be az öt közül az első kapun. Igen, aki a palotáig akar eljutni, annak bizony öt várkapun kell áthaladnia.
A vár építése a XIII. század végén kezdődött el, első tulajdonosa egy sziléziai nemes, Linavai Fridus volt. Ő azonban ellentmondásos emberként még a királlyal is összetűzésbe keveredett és elvesztette tulajdonjogát, miután kihasználva a vár stratégiai fekvését, rablásokból egészítette ki jövedelmét. A XIV-XV. századi tulajdonosok (akik ekkor elég sűrűn váltották egymást) gótikus stílusban alakították át a várat, közülük Persteini Vilmos volt a legkiemelkedőbb, aki kiszélesítette és átépítette a falakat.
Hadászati szempontból legjelentősebb korszaka a husziták elleni pápai keresztes hadjárat idejére tehető. 1465-ben II. Pál pápa háborút indított Podjebrád György cseh király ellen, aki szimpatizált a huszita eszmékkel. A pápa oldalán III. Frigyes német-római császár és a mi Mátyás királyunk is részt vett a harcokban. Mátyás 1468-ban Brno és Olmütz (ahol cseh királlyá is koronázták) mellett Helfštýnt is elfoglalta. Ahogyan a svédek és a dánok is, a harmincéves háború során.
Mai formáját a XVI. században nyerte el, ekkor készült el a Széles fal, a várbörtön és a kétszárnyas reneszánsz palota. A harmincéves háború első ütközetét, az 1620-as fehérhegyi csatát követően, ahol elveszett a cseh önállóság, egy osztrák-cseh család, az olmützi püspököt is adó Dietrichstein család birtokába került. A harmincéves háború után, 1656-ban az osztrák katonai közigazgatás elrendelte részleges lerombolását, amit el is végeztek. A későbbi évtizedek erősödő török fenyegetésének és a Thököly-féle felkelés hatására azonban újra költöttek a megerősítésére. De ez csak átmeneti állapot volt, a vár időnként rendelkezett helyőrséggel, időnként üresen állt. A XIX. században folyamatosan romlott az állapota.
Régészeti feltárása 1911-ben kezdődött, 1952-ben állami kulturális műemlékké nyilvánították, állagmegőrzése és javítása napjainkban is folyamatos. A nyári hónapokban több kulturális program is várja az érdeklődőket: történelmi játékok, színházi előadások és az 1982 óta megrendezett Hefaiszton nemzetközi kovácstalálkozó. Utóbbi műveivel lépten-nyomon találkozhatunk a vár különböző pontjain.
Helfštýn Lokethez és Karlštejnhez hasonlóan, látható odaadással helyreállított erődítmény, mindegyikre büszkék lehetnek a csehek.
A belépő márciusban és novemberben 30 CZK, kedvezményes 20 CZK, áprilistól októberig 60, illetve 40 CZK. Nyitva tartás: májustól augusztusig, hétfő kivételével naponta 09:00-18:00-ig, áprilisban, szeptemberben és októberben hétfő kivételével naponta 09:00-17:00-ig, márciusban és novemberben, hétvégenként 09:00-16:00.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
