Monarchia túrák

Az utazással szerzett élményidet senki nem veszi el tőled!

Karlštejn, koronák őrzője

2015. december 16. 21:41 - Makovecz Gyula Péter

A Prágától mintegy 25 km-re dél-nyugatra fekvő vár évente 330.000 látogatót vonz, a legszebb csehországi erődítmény, mondom ezt annak ellenére, hogy riválisa akad bőven, többek között az általunk is meglátogatott Loket.

Karlštejn I. Károly cseh királyról kapta a nevét, mint a prágai Károly-híd vagy Karlovy Vary. IV. Károly néven 1355-ben a német-római császári trónt is elfoglaló uralkodó Csehország aranykorát jelentette. Két évvel a cseh trónra lépését követően, 1348-ban rendelte el a 320 méter magas mészkősziklán egy várkastély felépítését, melynek először pihenő funkciót szánt. Később, felismerve a hely előnyeit (egy napi lovaglásra volt az 1300-as évek európai kulturális központjától, Prágától és nagyon jól volt védhető), reprezentatív és védelmi feladatokat kapott. Az építkezés 1365-ben fejeződött be a Szent Kereszt kápolna végleges kialakításával és felszentelésével. Itt helyezték el az oltár felett, egy ráccsal védett fülkében a birodalmi és a cseh királyi koronázási ékszereket, valamint különböző szentek ereklyéit. A cseh koronát és a többi koronázási ékszert kisebb megszakításokkal mintegy 200 évig óvták a vár biztonságos falai, többek között a husziták 1422-es sikertelen ostromakor is. A koronázás jelvényei ma már Prágában vannak, a Szent Vitus Székesegyház pincéjében, hét lakat alatt. Csak az államfő, a kormányfő, a parlament két házelnöke, a prágai főpolgármester, a prágai érsek és a székesegyház főpapja tudja saját kulcsának egyszerre történő használatával kinyitni. Kiállítani csak nagyon különleges alkalmakkor szokták, többek között az új köztársasági elnök beiktatásakor, legutóbb 2013. májusában volt látható.

Károlynak egyébként több magyar kötődése is volt. Zsigmond fia 1387 és 1437 között magyar király is, első házasságából született Margit lánya pedig I. (Nagy) Lajos első felesége volt. Míg harmadik feleségével (Károly Róbert unokájával), Annával Budán kötött házasságot.

1480 után késő gótikus, a XVI. század utolsó negyedében reneszánsz stílusban építették át. Mostani formáját a XIX. század végén nyerte el, mikor részben visszaadták purista neogótikus kinézetét. 1910 óta látogatható, nagy odafigyeléssel karbantartott erődítmény.

A várat mintegy harminc perces sétával érhetjük el az alatta és a Berounka folyó partján elterülő, hasonló nevű faluban lévő központi parkolóból (használata ingyenes). Mindenképpen ezt a parkolót és ne a vár átellenes oldalán lévő személyzeti parkolót használjuk. Tapasztalatból tudjuk, hogy utóbbi jó esetben 1000 koronába, rossz esetben kerékbilincsbe kerül. Az út során árusoknál költhetjük a pénzünket, ehetünk, ihatunk és közben folyamatosan csodálhatjuk a várat. Jól látható módon alapozik a falu a várba igyekvő turistákra és pénztárcájukra.

Tulajdonképpen az egész dombot meg kell kerülnünk, hogy bejussunk. Az Első és a Második kapun is át kell haladnunk, jegyet abban az udvarban tudunk venni, ahol a szabadtéri színpad áll. A várat három szintre lehet elkülöníteni, ezeket a szinteket nagyon átgondolt és tudatos szimbolikával alakították ki. A legalsó szint a halandóké volt, itt van az ötemeletes palota, benne a lakosztályokkal, itt lakott Károly, a családja és a kísérete. A középső szint a megtisztulást jelképezte, itt áll a Szűz Mária torony és templom, valamint a Szent Katalin kápolna, utóbbi Károly magánkápolnája volt. A vár legmagasabb pontja a 60 méter magas Nagy torony, melynek tetején helyezték el a Szent Kereszt kápolnát, mely az égi Jeruzsálem megtestesítője volt. A kápolnában szentek, pápák, uralkodók hatalmas táblaképei ékesítik a falakat, összesen 130 darab. A boltozaton a Nap, a Hold és a Naprendszer akkor ismert öt bolygója látható.

A nyitva tartásról: július-augusztusban minden nap 09:00-18:30 között, november 15-től februárig csak hétvégén, a köztes időszakban hétfő kivételével naponta tart nyitva, a nyitás és a zárás függ a napfelkeltétől és napnyugtától, a téli időszakban például 10:00-15:00 óra között látogatható. A Szent Kereszt kápolna csak májustól októberig várja a látogatókat, óránként maximum 16 főt.

Három túra közül választhatunk, az első túrán IV. Károly magán és reprezentációs termeit nézhetjük meg (időtartama 55 perc, egyszerre maximum 55 fő). Többek között a Szűz Mária torony és templom, a lovagterem, a Szent Miklós kápolna, a királyi hálószoba, fogadószobák, az Ősök terme, a kincstár és az egykori várbörtön látható ezen a túrán. A második túra már a Szent Kereszt kápolnát is tartalmazza (időtartama 100 perc), továbbá a Nagy torony, a Szent Katalin kápolna, a Fahíd, a kőtár, a képgaléria és a könyvtár látogatását is magában foglalja. Míg a hármas számúval csak a Nagy torony 3., 4. és 5. emeletére tudunk bejutni (időtartama 40 perc, egyszerre maximum 20 fő).

A jegyárakról: az I. túra cseh nyelvű idegenvezetéssel, felnőtt 170 korona, tanuló, nyugdíjas 110 korona, 6 év alatt ingyenes. Ugyanez angol nyelven 270, illetve 180 korona. A II. túra, felnőtt 330, kedvezményes 230 korona, a III. túra 150 és 100 korona (előzetes, online jegyvásárlásra is van lehetőség). Fényképezni az I. túrát érintő belső területeken 150 koronás fotójeggyel lehet, erre a túrára 5 koronáért magyar nyelvű kísérőszöveget is kapunk. A többi túrán nem lehet fényképezni az épületekben.

Aki nemcsak a várra vágyik, annak szeptemberi kirándulás ajánlható, akkor ugyanis borfesztivál is várja az érdeklődőket.

Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://monarchiaturak.blog.hu/api/trackback/id/tr408178222

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása