Még a szinte teljes körű utazási korlátozások idején mondtuk azt, hogy megyünk Lengyelbe (ahogy horvátba, olaszba, németbe szokás), de persze nem Lengyelországra, hanem Lengyelre, erre az apró, de látogatásra mindenképpen érdemes községre gondoltunk. A falu egyik legfőbb látnivalója - Annafürdő mellett, amiről majd később posztolunk - a ma iskolaként működő Apponyi-kastély. A megyében Lengyel mellett Pálfán, Hőgyészen és Medinán is találunk olyan kastélyt, ami egykoron a család tulajdona volt. A felsőrácegresit már elbontották.
Az Apponyi család a Felvidékről származik. A mai Magyarország területén Békés és Tolna vármegyében voltak nagyobb birtokaik. Családnevüket a Pozsony melletti Apony várától származtatják. A főurak sorába 1739-ben emelkedtek, ekkor kapott grófi címet Apponyi Lázár. Tolna vármegyével 1772-ben kerültek kapcsolatba, Apponyi György (Lázár fia), belső titkos tanácsos és Máramaros vármegye főispánja ekkor vásárolta meg a hőgyészi uradalmat.
A négy közül a legelső kastély Hőgyészen épült fel. Claudius Mercy, Savoyai Jenő tábornoka 1722-ben, érdemei elismeréséért cserébe kapja meg Hőgyészt és környékét. A húszezer holdas birtok az Esterházyak után a második legnagyobb volt a megyében. Ő épít kastélyt egy korábbi várkastély helyére, majd az unokája adja el a birtokot Apponyi Györgynek, ahogy már említettük. György 1777-től 1782-es haláláig már Tolna vármegye főispánja. Utódai folyamatosan szépítik a kastélyt, unokája Antal (1782-1852) a komolyzene nagy patronálója, ismertség köti Liszthez, Haydnhoz és Beethovenhez. A család - miután megépül a pálfai kastély - 1939-ben eladja az Országos Társadalombiztosítási Igazgatóságnak. Ezt követően volt itt irattár, katonai kórház, lengyel majd görög menekültek szállása és turista szálló is. Gyermekotthonként funkcionált a legtovább. 1999-ben került magánkézbe, a 6.500 négyzetméteres épület és az 5,6 hektáros park teljes körű rendbetétele után, 2001-ben nyitotta meg kapuit a Gróf Apponyi Kastélyszálló. A pinceszinten borozó és konyha, a földszinten konferenciaterem, kápolna, étterem és kávézó is helyet kapott. Az egykori gyermekotthonhoz, a kastély mellett felépített műhelyblokkban apartmanok kerültek kialakításra. A 31+30 szobás, saját gyógyvízzel ellátott wellness részleggel is rendelkező hotel a 2008-as válságig remekül üzemelt, 2008 és 2010 között azonban több mint egymilliárd forint tartozást halmoztak fel és bezárták. Az árverezés (1,8 milliárd forintért) nem hozott eredményt, de 2016-ban, az azóta már elhunyt, az FBI által körözött szaúdi milliárdos Ghaith Pharaon érdekeltségébe került. Jelenleg pereskedés zajlik a tulajdonjogért, ami semmi jót nem ígér, a közben bútoraitól megfosztott épületnek.
A település kisebbik kastélya a Rózsa utcában álló Liechtenstein-kastély. A Mercy-ek idején prefektusi ház, az Apponyiak alatt kancellária, számtartósági hivatal, tiszttartói lak. Apponyi Mária és férje Liechtenstein Frigyes házasságából 1900-ban születik Liechtenstein Alfréd, Hőgyész utolsó földesura, aki nagyapja 1927-es halálával veszi át ezt a pozíciót. A birtokok felett Ő rendelkezik, de a kastély nagybátyjáé, Károlyé lesz. Ők a prefektusi házat alakítják át és odaköltöznek, így lesz az hercegi lak. Három gyermekük születik, Alexander, Elisabeth és Franz. Mindhárman Hőgyészen járják az elemi iskolát, 1944-ben Mária és a gyerekek, 1946-ban Alfréd is elhagyja az országot, Vaduzba költöznek. 1951-ben a Liechtenstein család karintiai birtokára, Roseggbe teszik át a székhelyüket, Alfréd 1972-ben hunyt el. A háború után a kastély a helyi Állami Gazdaság irodáinak adott helyet, majd szintén szálloda lett, ma már nem üzemel.
Az Apponyi családfa, csak a poszt szempontjából fontos tagokkal
A lengyeli birtokot 1799-ben vásárolta meg Lázár unokája, Antal, aki 1790 és 1811 között szintén főispán. Először a ma kiskastélyként ismert, jelenleg óvodaként és postaként funkcionáló épületet építtette fel. Innen költöztek át 1829-ben, az öt évig épülő nagyobb kastélyba, amit már Antal fia, József építtetett. Az épületnek négy bejárata, tizenkét kéménye, ötvenkét szobája és 365 ablaka van. Helyet kapott benne sütöde, kápolna és borospince is, körülötte pedig egy egyre szépülő és bővülő díszpark. 1810-ben svájci típusú tehénistálló, svájceráj, 1824-ben borpince épült a faluban. Utóbbit 2014-15-ben gyönyörűen felújították, de nincs használatban, ami nagy kár. A helyiek szerint egy bonyhádi cukrász a tulajdonosa. 1846-ban fektették le a Szent Teréz templom alapkövét és készült el a gőzfürdő, Apponyi Rudolf felesége, Beckendorf Anna után elnevezett Annafürdő. A templomot 1860-ban szentelték fel, az 1863-ban elhunyt Apponyi József szívét a falában helyezték el. A kastély örököse lánya helyett, két unokaöccse, az Annafürdőnek nevet adó Rudolf és Gyula lett, így a kastély továbbra is az Apponyi nevet viselhette. Rudolf fia volt Sándor, akiről a kastélyban 1946 óta működő szakközépiskolát elnevezték. Sándor óvodát, új iskolát, gyógyszertárat és orvosi rendelőt hozott létre a faluban, a kastély parkjába sok új, ritka növényt ültetett. 1925-ben halt meg, sírboltja, az apjáé mellett, a Szent Teréz templom mögött van. Könyvtárát az Országos Széchenyi Könyvtárnak, örökösei a kastélyt a Nemzeti Múzeumnak adományozták. A II. világháborúban szovjet katonai kórház, majd völgységi német családok gyűjtőtábora volt, mielőtt iskola lett.
Nem messze az Ős-Sárvíztől, a Sió túlsó partján fekszik Medina. Az itteni 1300 holdnyi földterület az 1850-es években került a család tulajdonába, a kastély korábban, 1835 körül épült. 1910 körül kibővítették. Utolsó Apponyi lakója Apponyi Rudolf (Rezső) volt, aki 1882-ben Hőgyészen született és 1939-ben itt, Medinán hunyt el. 1951-2002 között általános iskola otthona volt, ekkor bontották le az északi szárnyát. 2008 óta magántulajdonban van, hároméves aprólékos felújítása, közte az északi szárny visszaépítése után, 2011-től 2019-ig hotelként és étteremként működött. Hét szobájukban, köztük a "nagy cella szobában" összesen húsz főt tudtak elszállásolni, 2016-ban hazai, 2017-ben nemzetközi díjat nyertek. A vendégek akár Teslát is bérelhettek, kenuzhattak a Sión vagy megnézhették a veterán autókiállítást. Megnyitóján Jiŕí Menzel, Oscar-díjas cseh rendező egy libanoni cédrust ültetett a három hektáros parkjába, ami nemcsak az épületet veszi körbe, de elér a kápolnáig és lenyúlik a Sióig. A kúria mellett álló barokk kápolna 1760 körül épülhetett.
A pálfai Apponyi-kastélyt 1924-28-ban építtette gróf Apponyi Károly, Rudolf bátyja. Ő örökölte Pálfát, Rudolf pedig Medinát, az elsőszülött Mária lett Hőgyész tulajdonosa, de csak a birtoké, nem a kastélyé. Károly a lovaglásokból hazatérve szeretett volna a kastély falai között megpihenni. Már százharminc évvel korábban, György idejében a család tulajdonába került (vásárlással) a terület. 1954-től gyermekotthon, majd rehabilitációs és súlyosan sérült emberek otthona, nem látogatható. Károly 1959-ben hunyt el itt a faluban és végső nyughelye is Pálfán van. Sokat tett a településért és környékéért, templomot építtetett, kutat fúratott, iskolát hozott létre Rácegrespusztán, ahol később Illyés Gyula és Lázár Ervin is tanított. Ez ma Iskola Múzeumként üzemel, a közelében álló egykori Apponyi kúriát 2012 körül elbontották.
A család talán legismertebb tagja - de gondolom erről az ismertségről szívesen lemondana - nem kötődik szervesen a tolnai birtokokhoz. Apponyi Albertről van szó, a 1920-as trianoni magyar küldöttség vezetőjéről, miniszterről, aki a Lengyelben álló kastély utolsó urának, Sándornak volt a másod-unokatestvére.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
