A zágrábi Mária Mennybemenetele Székesegyház "nemcsak egy épület, hanem Zágráb maga, mintegy korona a város fején. A katedrálisban dobog az egész horvát nemzet szíve." Talán túlzónak tűnhetnek Zvonimir Kurečić szavai, de a legnagyobb horvát templom, egyben déli szomszédunk legfontosabb gótikus épülete tényleg magával ragadja az embert, még így felújítás közben is. 2007-ben a világ 100 legszebb műemléke közé választották.
Igen, a zágrábi dómot az 1990 óta születettek még sohasem láthatták állványzat nélkül, ebben hasonlít a mi Országházunkra, aminek pompája szintén évtizedeken keresztül takarva volt a nézelődők szeme elől. 1.617 négyzetméteren terül el, 5.000 fő befogadására alkalmas. A főhajó 22, a mellékhajók 15 méter magasak, a tetőorom 42 méteren van, tornyai 108 méteresek.
A Zágrábi püspökséget Szent László alapította 1094 körül, a dóm területén ekkor már állt egy kolostori templom és a Szent Gábriel kolostor. Kezdetben az Esztergomi, 1180-tól a Kalocsai érsekséghez tartozott. 1217-ben szentelték fel az első székesegyházat, ami román stílusban épült. Az eseményen, az éppen keresztes hadjáratra indult II. András is jelen volt. 1242-ben, mint oly sok mindent, ezt az épületet is lerombolják a tatárok. Az újjáépítés első lépéseként, öt évvel később készül el a Szent István vértanúról elnevezett kápolna, ami most a dóm legrégebbi része. Az új gótikus székesegyház 1254-84 között épül, ez a keleti oldal, ezt folytatják 1356 és 1499 között, a nyugati oldallal. A XV. század végén készül el a gótikus belső is, szárnyas oltárral, aranyozott faragásokkal és szobrokkal díszített tartóoszlopokkal. Az építkezés 1510-re mondható befejezettnek, ekkor már áll a déli harangtorony és az északi alapja.
1511 és 1537 között, a fokozódó török veszély miatt, fallal veszik körbe a székesegyházat. A munka egyik támogatója, Bakócz Tamás, esztergomi érsek, akiről az egyik bástyát is elnevezik, ez lesz a Bakač torony. 1528-29-ben mégsem a török, hanem a magyar trónért versengő Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János harca veszélyezteti. A városi nemesség és Gradec városa ugyanis Ferdinánd királyt, a Káptalan városa, benne a székesegyházzal pedig Szapolyait támogatja. (Akkoriban még nem létezett az egységes Zágráb, Gradec és a Káptalan két külön település volt.) 1624-ben hatalmas tűzvész pusztítja, ezután reneszánsz stílusban újítják fel, ekkor éri el a hetven méteres magasságot a déli harangtorony, ami elsődleges katonai és tűzvédelmi megfigyelőpontként szolgál. 1646-ban ismét tűz tesz kárt az épületben. A XVIII. században belsőépítészeti átalakításokat végeznek benne, a barokk és a márvány jegyében. 1834-ben új orgonát kap, melyet Pécsen készítenek, 1843-tól pedig egy 6.453 kg súlyú harang hirdeti az igét a tornyából. Mai orgonája egyébként egy 1855-ös Walcker gyártmányú orgona, a világ tíz legjobbja között tartják számon.
1880. november 9. fekete nap Zágráb történetében, a Richter-skála szerinti 6,3 erősségű földrengés rázza meg a várost. A dóm toronyórája 7 óra 3 perc 3 másodpercnél áll meg, ez a földrengés időpontja. Szerencsére csak két halálos áldozatot követel, de 485 ház lakhatatlanná válik, 462 pedig súlyosan megrongálódik. A székesegyházban is komoly károk keletkeznek, megsérül az oltár, a harangtorony és beszakad a pince. De, mint minden vég, ez is valami újnak a kezdete, ezért ennek a tragédiának és persze a kölni Hermann Bollénak köszönhetjük azt, hogy ma ilyen pompázatos a zágrábi dóm. Bollé ekkor már két éve Zágrábban lakott és később itt is hunyt el. Nemcsak a székesegyház felújítását irányította, de a városrendezés is a feladatai közé tartozott. A földrengés után Bollé először statikailag megerősítette a dómot, majd hozzálátott neogótikus átépítésének, 150 ember dolgozik a keze alatt. Az oltárok az általa alapított iparművészeti iskolában készülnek és az ő dicsérete a két csipkés, 108 méter magas harangtorony is, ami szinte összeköti a földet az éggel. A templomhajóra színes, mázas cserepek kerülnek (mint a Szent Márk templomon), ezeket azonban 1974-ben réz borításra cserélik. 2014-ben a déli harangtorony felújítása közben, 102 méteres magasságban, egy 1898-as felirat mögött, egy kis üvegkapszulában megtalálták Bollé üzenetét. Az üzenet szövege Istent, a horvát katolikus nemzetet dicsőíti, Isten és a horvát nép segítségét kérve az építkezés befejezéséhez. Ez a befejezés 1902-ben történik meg, 1906-ban, hogy teljes pompájában lehessen látni a székesegyházat, lebontják a Bakač tornyot és a mellette álló falakat, az érseki könyvtár épületének egy részével együtt, kinyitva a teret a Kaptol utca felé.
A XX. században több kisebb-nagyobb felújításon esik át. 1916-ban négy harangját olvasztják be háborús célokkal. 1990-ben kezdődik máig tartó megújítása, melyet több részletben folytatnak, az időjárás ugyanis jelentősen megviselte az épületet. Ma tornyaiban nyolc harang lakik, a legsúlyosabb a már említett 6.453 kg-os Szentháromság harang, a legkisebb pedig a 8 és 14 órás imára hívó Szent Flórián harang, a maga 110 kg-jával. A harangok között a legrégebbi Szent István király nevét viseli és a negyedeket üti el. Homlokzatát és főbejáratát Szűz Mária a kisded Jézussal, szentek szobrai és történelmi címerek díszítik. A déli mellékhajóban egy érdekes, glagolita felirat olvasható a horvát kereszténység emlékére. A glagolita jellegzetes horvát liturgikus írásmód. A templomban több síremléket is találunk, többek között az 1671. április 30-án, a Wesselényi-féle összeesküvés miatt, Bécsújhelyen kivégzett Zrínyi Péter horvát bánét és Frangepán Ferenc Kristófét, Erdődi Tamásét és Miklósét, akik szintén horvát bánok voltak, a boldoggá avatott Alojzije Stepinac érsekét és persze a számunkra kevésbé szép emlékű Jelasicsét. A színes ablakok a legrégibbek az országban, 1845 és 1849 között készültek, ezeken Szent Istvánt és Szent Lászlót is felfedezhetjük. Királyaink a neogótikus főoltár előtti barokk oltárasztalon is visszaköszönnek, az 1721-ben készült ezüst borítás három oldala a Szent családot és a két magyar királyt ábrázolja.
Ezek után talán nem meglepő, hogy a dóm nemcsak Szűz Máriának, hanem a két magyar szent királynak is fel van szentelve, oltáruk az északi hajóban található. A székesegyház kincstárában megtaláljuk Szent László palástját is, a XI. századtól napjainkig fellelt ereklyék, kelyhek, szentségtartók, misekönyvek, kódexek és levelek között.
Hogy mikor láthatjuk állvány és ponyva nélkül a zágrábi dómot? Nos erre ma még senki nem tud biztosat mondani. A dóm ingyenesen látogatható, a nyitva tartásáról és a miserendről itt találunk információkat.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
