Málta az EU legkisebb tagországa, Budapest területének hatvan százalékát teszi ki. Fekvésénél fogva több kulturális hatás érte az évszázadok alatt. Ezek és egyéb hatások is eredményeztek olyat, ami nekünk érdekes lehet, jól összesűrítve ezen a kis területen.

1. Tömegközlekedés

Máltán – talán a brit örökségnek köszönhetően – meglepően jól szervezett a tömegközlekedés, ami alatt a szigeteken közlekedő autóbuszokat kell érteni. Kötött pályás közlekedés nincs, vasút 1883 és 1931, míg villamos 1905 és 1929 között üzemelt. A modern, klimatizált buszok összesen 119 különböző vonalon és jelzéssel viszik az utasokat. A három legnagyobb sziget közül Máltán és Gozon közlekednek. Ha fel akarunk szállni, integetni kell, nem elég a megállóban állni. Csak az első ajtón szállhatunk fel, ahol lecsippanthatjuk a bérletünket vagy megvehetjük a jegyünket. Más a tarifa télen, más nyáron és más az éjszakai járatokon. Vehetünk hétnapos (akár olyat is, amely a vízibuszokra is érvényes) vagy 12 utazásra szóló bérletet is.

2. Taxik

Máltán ismeretlen fogalom a taxis hiéna kifejezés. A repülőtéren és több frekventált helyen találunk taxirendelő fizetési pontot (irodát, bódét), ahol tulajdonképpen jegyet vehetünk egy taxizásra. Nagy táblák hirdetik a tarifát, hogy onnan mennyiért utazhatunk el a különböző városokba. Ott fizetünk, a taxisnak csak a kapott számla egyik felét kell odaadnunk és persze meg kell mondanunk a pontos úti célt. Nincs kerülő, nincs túlszámlázás, manipulált óra. És vigyázzunk, Máltán a bal oldalon van az anyós ülés!

3. Üzemanyagárak

Ugyan nincs központilag meghatározott üzemanyagár Máltán, de ellentétben hazánkkal nincs különbség a különböző szolgáltatók árai között. Ott jártunkkor az összes benzinkúton 1,21 euró volt egy liter gázolaj. Így nem kell válogatnunk a benzinkutak között, nem számít, hogy egy frekventált út mellett vagy egy eldugottabb helyen fekszik.

4. Üzletek nyitva tartása

Mint a mediterrán térségben mindenhol itt is van szieszta, jellemzően 12 és 16 óra között. Ehhez kapcsolódóan láttunk olyan üzletet, amelynek délutáni nyitva tartása 17:00-17:45 volt. Ami ennél meglepőbb, hogy hiába a turizmus a gazdaság hajtóágazata, vasárnap nagyon sok üzlet, étterem, bár nem nyit ki. Ha tudjuk, hogy a máltaiak mennyire gyakorolják a római katolikus vallást, akkor ez érthető. Sok házon látunk Szűz Mária vagy Jézus szobrot, de épületeket is neveznek el vallási témában. A vasárnapi miséket sok fiatal is látogatja.

5. Sátortető és vakolat

Ha szeretjük a változatos, színes házfalakat, Málta nem a mi országunk. Szinte az összes épület sárga mészkőből épült. A házfalak vakolatlanok, a kevés csapadék miatt a házaknak laposteteje van. Ezeket kompenzálja a majd kicsit lejjebb taglalt erkély és ajtónyitó, kopogtató kavalkád. A mészkő már a neolitikum idejéből származó, ősi templomoknál is megjelenik, mint építőanyag. A mai is látható épületek alapanyagaként vastag falakat alkotnak, alkalmazkodva az éghajlathoz. A vastag falak mögött magas páratartalom tanyázik, aminek csökkentését sok helyen nem tudják megoldani, ezeken a helyeken találkozunk a dohos levegővel.

6. Tartályok a tetőn

A házak tehát lapostetősök, így sok mindent lehet velük kezdeni. A szokásos dolgokon kívül szinte az összes tetőn látunk víztartályokat. Ezek tulajdonképpen vészmegoldások az esetleges vízellátási üzemszünetek áthidalására. A vezetékes hálózat ezt a tartályt táplálja meg elsődlegesen és innen jut el a víz a lakásokba. Térfogatuk jellemzően 500 liter. Miután a téli hőmérséklet sem csökken általában 6-8 Celsius fok alá, így a befagyásuktól nem kell tartani. Sőt, miután a napsütéses órák száma meghaladja a 3000-et évente, inkább az a furcsa, hogy a hideg víz nem annyira hideg, mint elvárnánk. A vízmelegítők viszont energiát takarítanak meg, miután melegebb vizet kell tovább melegíteniük.

7. Erkélyek

Az erkélyek a házak díszei Máltán. Vannak a jellemzően nyitott, kőből, kovácsolt vasból készültek és a zárt, fa erkélyek (esetleg a kő és a fa kombinációi), utóbbiak nagyon színesek, ellensúlyozva a színes vakolat hiányát. A XVII-XVIII. században lepték el a homlokzatokat. A kőerkélyek leginkább Gozo szigetén jellemzőek, itt több kőbánya is található. A faerkélyek Észak-Afrikából hódították meg Máltát, valószínűleg az itt rabszolgaként dolgoztatott mesterembereken keresztül. A Máltai Lovagrend idején az építésügyi előírásokba is bekerült az erkélyépítés kötelezettsége. Másodvirágzásuk már a XIX. századra tehető, amikor a britek által modernizált kikötőkbe nagy mennyiségben érkezett megfizethető faanyag.

8. Kopogtatók, kilincsek

A színes erkélyek mellett a színes ajtók és az ajtókon lévő gombok, kopogtatók is csodálatosak Máltán. Ezek tulajdonképpen önálló műremekek, művészeti alkotások. Mintáznak halakat, delfineket, madarakat, emlősöket, emberfejet, máltai keresztet vagy valamilyen nonfiguratív mintát. A kopogtatók mellett sok helyen találkozhatunk a falakon szenteket ábrázoló képekkel, domborművekkel. A kopogtatók a palotáktól a szerényebb házakig, mindenhol megtalálhatóak, korábban a házban élő család gazdagságát is szimbolizálták. A kopogtató fényes csillogása egyet jelentett a házban uralkodó renddel és tisztasággal. Régen, ha elhunyt valaki a családból, pár napra leszerelték a kopogtatókat és bezárták az ajtókat, a szomszédok – a részvét jeleként – szintén leszerelték a kopogtatóikat. Ha valaki szeretne ilyen kopogtatót, akár a Birgu bolhapiacon, akár a Gozon található il-Monti piactéren kereshet magának, de találni néhány kézművest is, akik ezzel foglalkoznak.

Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!