Amikor az ember megpillantja a kölni dómot megdöbben. Meglepődik méretén, színén, tömegén, elképesztő, hogy ezt a roppant épületet meg tudja tartani a talaj. Méltán a város jelképe, 1996 óta az UNESCO Világörökség része. A dóm mellett azonban még ott van a Rajna, a kölnivíz, a sok-sok történelmi pillanatot átélt Városháza, a román stílusú templomok és három egyedülálló múzeum.
Mise négyezer fő előtt
A dóm, vagy hivatalos nevén a Szent Péter és Szűz Mária Székesegyház több mint 600 évig épült, az ötödik legmagasabb keresztény templom a világon, 157,4 m. Sőt 1880-as elkészültétől 1884-ig a világ legmagasabb épülete volt. Óriási hajóiban négyezer hívő fér el, ebből 1200 az ülőhely. Hatalmas tornyaival tényleg közelebb viszi az embereket Istenhez.
1164-ben került I. Frigyes német-római császár ajándékaként Milánóból Kölnbe a Háromkirályok ereklye, ami egyre több és több zarándokot vonzott a városba. Ezért határozta el Köln, hogy megépíti a világ legnagyobb templomát. Alapkövét 1248-ban tették le, a francia mesterek jó ütemben haladtak, 1333-ban Petrarca is csodálva nézte az épületet, ennyit mondott: „mindennél magasabb”. Pedig akkor hol voltunk még a 157 métertől? A XVI. század közepén azonban megállt az építkezés, még az eredeti tervek is elkeveredtek valahol. Csak a XIX. században (1814 és 1816) kerültek elő és IV. Frigyes porosz király támogatásával sikerült befejezni az épületet 1842 és 1880 között. Az eredeti terveknek megfelelően az érett gótika mintapéldánya lett. Egyensúlyát a magassága és a főhajó szélessége határozza meg, ennek az aránya Kölnben 1:3,5-hez, a megszokottól, átlagostól jóval magasabb érték. Ez adja meglepő méreteit. Hossza 144,6 méter, szélessége 86,2 méter, alapterülete közel 8000 négyzetméter, érdekesség, hogy az ablakok felülete ennél 2000 négyzetméterrel több.
A templom előtt áll a tornyok tetején látható 9,5 méter magas és 4,6 m széles keresztvirág másolata. Legszebb kapuja, a Szent Kapu 2015. december 8-án tárta ki szárnyait, jelezve, hogy Jézus Krisztus hív bennünket. A dóm díszítéseit folyamatosan cserélik, a modern kor behatásai ezeket sem kímélik.
A világ legnagyobb szabadon lengő harangja
A dómnak két orgonája (beépítve 1948 és 1998) és tizenegy harangja van. A legnagyobb az 1922-ben öntött, 24 tonnás Szent Péter-harang. Ez a legnagyobb szabadon lengő harang a világon. A 10,5 tonnás Pretosia és az 5,6 tonnás Speciosa 1448 óta függ a helyén. Megkerülhetetlenek a dóm üvegablakai is, a legrégebbiek az 1330-as évekből valók (pl. az Ágnes ablak). A kereszténység fontos jelenetei, a szentek élete, királyok mind-mind ábrázolásra kerültek. A nyugati világ egyik legfontosabb ereklyéje, ami miatt maga a dóm is épült a Háromkirályok ereklyetartója nem a kincstárban került elhelyezésre, hanem a látogató térben. A 110 cm széles, 153 cm magas és 220 cm széles ereklyetartó őrzi a három király földi maradványait. A szarkofágon több mint ezer db drágakő és gyöngy van. 1864-ben kinyitották és megvizsgálták, ténylegesen két férfi és egy fiú teljes csontvázát találták meg benne.
A templom kincsei (ereklyék, liturgikus eszközök, kéziratok, miseruhák, érseki jelvények) 2000 óta láthatóak ismét, a pincében kialakított kincstárban, miután 1975-ben több értékes darabot elloptak a tárgyak közül. Idegenvezetés csak csütörtökönként, 15:00-kor van, amúgy önállóan látogatható.
A dóm májustól októberig 06:00-21:00, novembertől áprilisig 06:00-19:30 között tart nyitva. Főszezonban németül (7 és 5 euróért) hétfőtől szombatig 11:00, 12:30, 14:00 és 15:30 órakor, vasár- és ünnepnap 14:00 és 15:30, angolul (8 és 6 euróért) 10:30 és 14:30, illetve vasár- és ünnepnap 14:30 órakor csatlakozhatunk a dómtúrához. A torony látogathatósága követi a napnyugtát, reggel kilenctől télen 16, tavasszal és októberben 17, májustól szeptemberig 18 óráig látogatható. Lift nincs, így izomból kell leküzdeni az 533 lépcsőfokot. Nem könnyű, de a kilátás miatt megéri, 97 méterről tekinthetünk körbe. A kincstár naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg. A dóm amúgy ingyenesen látogatható, a toronyba a felnőtt belépő 4, a kedvezményes 2, a családi 8 euró, a kincstárba ugyanilyen jegyek 6, 3 és 12, a kombinált jegyek pedig 8, 4 illetve 16 euróba kerülnek. Haladva a korral, a dómról okostelefonos applikációkat is letölthetünk.
Köln nem szűkölködik a gótikánál korábbi emlékekben sem, egy tucatnyi templom őrzi a román építészeti stílus jegyeit, többek között Szent Apostolok-templom, Nagy Szent Márton-templom, Szent András-templom, Szent György-templom, Szent Cecília-templom.
Hetven négyzetméteres római mozaik
A dóm közvetlen közelében két múzeum áll, a Ludwig Múzeumot 1976-ban alapították (a budapesti testvérmúzeuma 1989-ben született), mikor Irene és Peter Ludwig mintegy háromszáz műalkotást adományozott Kölnnek. A ma is használt épület rá tíz évre készült el. A kiállítások három téma körül csoportosulnak: orosz avantgárd, amerikai és brit pop-art, valamint Pablo Picasso munkái. Hétfő kivételével 10 és 18 óra között, minden hónap első csütörtökén 22 óráig tart nyitva. A jegyárak: felnőtt 11, kedvezményes 7,5, családi 22 euró.
A Római-Germán Múzeumot 1974-ben hozták létre. Fő látványossága egy 70 négyzetméteres Dionüszosz-mozaik, amit a II. világháború alatt fedeztek fel, egy légoltalmi bunker építése közben. A kiállítás a 8000 évvel ezelőtt időszaktól, a VII. századi Merovingokig mutatja be a környék történetét. Hétfő kivételével 10 és 17 óra között, minden hónap első csütörtökén – a Ludwighoz hasonlóan – 22 óráig tart nyitva. A jegyárak: felnőtt 9, kedvezményes 5, családi 30 euró.
A kölnivíz, amit tölgyfahordókban érlelnek, mint a pálinkát
A Glockengasse és az Auf der Ruhr sarkán álló ház a kölnivíz otthona. Ma a Glockengasse 4. számot viseli. Köln Napóleon alatti megszállásakor azonban a 4711 állt a házon, a franciák ugyanis a könnyebb tájékozódás érdekében az összes házat átszámozták. Így tulajdonképpen nekik köszönhetjük a világszerte ismert márka nevét. A kölnivíz eredeti receptjét 1709-ben az olasz származású Johann Maria Farina állította össze, hódító útjára pedig már Napóleon idején Wilhelm Mülhens indította el. Napóleon egyébként meg szerette volna tudni az összetevőit is, ezért rendeletet alkotott, hogy minden gyógyszernek minősülő termék pontos összetételét nyilvánosságra kell hozni. Mülhens azonban lemondott a gyógyító erőről és „csak” illatos vízként forgalmazta a kölnivizet. Így a receptje a mai napig titkos, csak annyit tudni, hogy a tiszta alkoholban többek között levendulát, rozmaringot és különböző citrusfélékből származó illóolajokat oldanak fel, majd ezt még évekig tölgyfahordóban érlelik. Hétköznap 09:30 és 18:30, szombaton 09:30 és 18:00 között tart nyitva. Csütörtökönként 15 órától, 35 euróért másfél órás illat szemináriumon vehetünk részt, szombaton 13 órától pedig hatvan perces idegenvezetéssel ismerkedhetünk meg a kölnivízzel, utóbbinak 5 euró a díja. Az épület tetején 9 és 19 óra között harangjáték is szórakoztatja az arra járókat, ráadásul óránként más és más dallam csendül fel, többek között a Muss I denn…, Die Gedanken sind frei vagy a Guten Abend, gute Nacht.
Ahol Adenauer, de Gaulle és Kennedy beszélt
A dómtól mintegy 400 méterre délre fekvő Városháza templomokat utánzó tornya már messziről látható. Több épületből áll, a Spanyol Épület helyén állt egykor a római Kormányzósági Palota. A Hansa-terem felfordított hajófenékre emlékeztető famennyezete egyedülálló ritkaság. A Városháza kedden 8 és 18, pénteken 8 és 12, hétfőn, valamint szerdán és csütörtökön 8 és 16 óra között tekinthető meg. 1917 és 1933 között, valamint 1945-ben Konrad Adenauer, későbbi német kancellár volt Köln főpolgármestere. 1962. szeptemberében Ő és Charles de Gaulle tartott itt beszédet, 1963. júniusában pedig John F. Kennedy volt a város vendége, ezeknek a napoknak táblák állítanak emléket.
Hatszázezer ember nem tévedhet
Ha Kölnben járunk nem szabad kihagyni a Lindt gyár és az Imhoff család Csokoládémúzeumát sem. Ezt bizonyítja, hogy évente mintegy 600.000 látogatója van az 1993-ban megnyitott múzeumnak. Viccesen mondhatnánk, hogy itt tényleg mindenféle csokoládé van: kerek, szögletes, hosszú, rövid, gömbölyű, lapos, tömör, lyukas, csomagolt, meztelen, egész, édes, keserű. De persze ezen túl tematikus programokkal, csoki-szökőkúttal, a csokoládékészítés fortélyaival, akár borral vagy whiskyvel összekötött kóstolási lehetőségekkel (28-85 euróig), tanfolyamokkal (45-75 euróig) várja a látogatókat. A kakaóbab útja a csokiig túra (szombaton 13:30 és 15:30, vasár- és ünnepnap 11:30, 13:30 és 15:30) a belépőn felül 2 euró. Keddtől péntekig 10:00-18:00, szombaton, vasár- és ünnepnap 11:00-19:00 között tart nyitva, a felnőtt belépő 9, a kedvezményes 6,5, a családi 25 euróba kerül.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
