Monarchia túrák

Az utazással szerzett élményidet senki nem veszi el tőled!

Kívül csoda, belül üresség - Vajdahunyad vára

2019. szeptember 30. 21:25 - Makovecz Gyula Péter

Vajdahunyad várát Mikszáth Kálmán a várak királyának nevezte, pedig felújítása már az Ő életében elkezdődött, ami azt jelenti, hogy akkor sem lehetett jó állapotban. A külső renoválás tagadhatatlan eredményei mellett, a belső terek sok esetben teljes üressége nagyon bántó.

1409-ben adományozta a későbbi Hunyadi családnak a területet Luxemburgi Zsigmond, akik nevüket innen eredeztetik. Ezt követően kezdték el építeni a várat, amit Hunyadi János igazi lovagvárrá alakított. 1494-ben Kinizsi Pálé, 1536-ban Török Bálinté lesz. 1618-tól már a Bethlen család vagyonát gyarapítja, akik megerősítik, emelete(ke)t építve rá átalakítják, kialakítva mai formáját. Később Thököly Imre és az Apafiak is magukénak tudhatják. Az utolsó katonai esemény 1784-ben történik a falai között, amikor a vármegye nemesei itt keresnek menedéket az erdélyi román parasztfelkelés elől. Ekkor már kincstári tulajdon, így elkerüli az oly sok várunkat elpusztító megsemmisítési parancsot.

A vár a leírások alapján az egyik legtöbbet és leghosszabb ideig restaurált műemlék keleti szomszédunknál. Csak félve jegyzem meg, ez nem azt jelenti, hogy bőséges anyagi forrásból és tartósan újítják fel, legalább is a példa ezt mutatja. 1868-tól folyik ez a munka, kisebb-nagyobb megszakításokkal, hol jobb, hol rosszabb minőségben, valamikor nagyon, valamikor kevésbé figyelembe véve a régészeti, építészeti, művészettörténeti szempontokat. 1868-ban közadakozásból kezdődik meg a felújítása, a cél az volt, hogy renoválva a magyar nemzet Rudolf főhercegnek ajándékozza. Ma már tudjuk, a tervből semmi nem lett, ahogy a felújítása sem fejeződött be. De még ilyen állapotban is mintájául szolgált a városligeti névrokonának, amit 1896-ban először fából, majd 1908-ban kőből építettek meg.

A parkolóból a várba vezető úton először a Bethlen Gábor által építtetett Huszárváron haladunk át. A középkori várba négy pilléren nyugvó, 1440-ben épült fahídon és az Új kaputornyon keresztül léphetünk be, korábban a bejárat a vár túlsó oldalán volt. Balra a Mátyás-szárny és a Buzogány-torony, alattuk a Bethlen Gábor által építtetett Tüzérségi terasz áll. A Mátyás-szárny loggiája a legrégebbi erdélyi reneszánsz építmény. E mellett áll a várkápolna, mely 1442 és 1446 között épült. A kápolna melletti kis udvaron áll a vár kútja, melyet a legenda szerint török rabok vájtak a sziklába. A várudvar legimpozánsabb része a bejárattal szemben fekvő Bethlen palotaszárny, itt lakott volna Rudolf főherceg, ha az 1868-as terv beteljesül. A neogótikus loggia Steindl Imre tervezte átalakítás. A palotát az Öreg-kapu védelmében épített Fehér bástya zárja le, de belső szintjei ennek is hiányoznak. A termekben minimális berendezés található, van ahol csak az angol feliratból tudhatjuk meg, hogy egykoron konyha volt, mert erre ma már semmi nem utal. A legtöbb helyen románul és angolul találunk kiírásokat, egy-két helyen magyarul is tájékoztatják a látogatók. Ezzel szöges ellentétben állhatna a vár igényes weboldala, ami magyarul is elérhető, de csak a belépőkről és a nyitva tartásról találunk információt itt. A „Várkastélyról” menüpont nem érhető el, igaz angolul sem.

Az udvar nyugati oldalán áll a Királyház és a Kapisztrán-torony, ahonnan egy kis fahídon – eredetileg felvonó hídon – keresztül érhető el a gyilokjáró. Ez 18 méter magasan és 35 méter hosszan vezet a Nebojsza-toronyhoz, ami az utolsó menedéke lehetett a várvédőknek, ha a támadók bejutottak a várba. A nebojsza szerb szó, magyarul azt jelenti: Ne félj! Akár pánikszoba is lehetne, teljesen felszerelve, de ez is egy hatalmas üres torony. A Királyházat több helyen Igazgatási-szárnynak is említik, utalva arra, hogy a XVIII. században adminisztratív épületnek használták. Visszakanyarodva a kapu felé, a Lovag- (alsó szint) és a Tanácsterem vagy Országház (felső szint) zárja le az udvarban tett körünket. Hunyadi János kormányzósága alatt, az Országházban vitatták meg az ország dolgait az illetékesek. A késő gótikus stílusú Lovagterem ebédlőként, fogadások és tanácskozások helyszíneként szolgált.

A helyiségek bútorozatlanságára talán magyarázat lehet egy Kézdivásárhelyen kapott információ, ami szerint a bukaresti múzeumokat részben Erdélyből töltötték fel, kényük-kedvük szerint válogatva az értékek, tárgyak, műkincsek között. Az üres termek mellett a vár közvetlen közelében – várra néző panorámával – épülő hotel és a parkoló melletti, lerobbant vasmű (ami a vár falait is sötétszürkévé, feketévé színezte) sem emeli a környék fényét.

Pedig Vajdahunyad lehetne egy Kreuzenstein, egy Bled vagy akár egy Karlštejn is.

Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://monarchiaturak.blog.hu/api/trackback/id/tr815182704

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kiskutyauto 2019.10.02. 03:07:08

Ez a vár a Ceusescu éra alatt egyszerűen nem létezett... Tabu volt mindkét országban. Nálunk, mert ápolni akarta a Kádár rendszer a román kapcsolatot, náluk mert kisajátítani és románná tenni nem lehetett (mert ez már tényleg olyan mértékű felháborító közröhej lett volna, hogy talán még forradalom is kirobbant volna belőle), ezért ignorálták. Mi itthon ha eszébe is jutott valakinek, úgy gondolta, hogy ha az I-ben nem is, a II. Vh-ban biztos hogy teljesen elpusztult és ami megmaradt meg széthordták a büdöstalpú románok... Lemondtunk tehát az egyik legszebb várunkról... ahogy lemondtunk Erdélyről is ugyebár kénytelen-kelletlen... Persze hogy Erdélyből rabolták fosztogatták a románok a "nemzeti emlékeiket", mivel sajátjuk nincs, hiszen fals kreált nép, saját történelem nélkül... Egy egyszer bolgár etnikum volt a dák, akik aztán politikai játszmák során területeket szereztek, kvázi nemzetet és nyelvet gyártottak latinból és szlávból gyúrva... ez önmagában még nem lenne baj, hiszen sok nép alakult így a történelem során, csak éppen más kárára, hazudozva és lopkodva csinálni, az undorító aljasság...

gigabursch 2019.10.02. 10:01:29

4 éve voltam ott.
Azért azt nem mondanám, hogy nincs ott látnivaló.

Legalább tetszett volna megnézni a kőrózsákat, a boltösszekötőket, stb...
Beszédesek.

Makovecz Gyula Péter · www.monarchiaturak.blog.hu 2019.10.02. 10:10:41

@gigabursch: 4 év alatt biztos elhordták a berendezést... Már elnézést, de nem írtam olyat, hogy nincs látnivaló. Az Ön által említett dolgok, mind az épület részei, ami önmagában csodálatos, nekem is tetszett és meg is néztem. Azt a véleményemet tartom, hogy a termek sorának kihasználatlansága nem méltó az épülethez.

Buchhalter 2019.10.02. 10:12:30

@kiskutyauto: még jó hogy az ilyen nagy magyarok mint te manapság nem kapnak lapot.Voltak román kollégáim multinál.Nem tapasztaltam náluk semmiféle bunkó lenéző dolgot.Elvoltunk velük.Erdélyt hagyjuk.Akkor kellett volna vigyázni rá amikor megvolt még rá a lehetőség.Utólag fátylat rá.Ami maradt Magyarországból arra kell még jobban vigyázni!

Hunyadi zokogna... ha látná......ezt 2019.10.02. 11:06:41

@Buchhalter: Hűha.... szóval, ha egy tolvaj pofánver elviszi a kocsidat akkor az az ővé, mert beleült és nem akar kiszállni?
Érdekes elmélet, bár elég pazarló.......
Magyarország pedig hosszú évek óta rablók kezén van.

steery 2019.10.02. 13:07:12

Pont tegnap este néztem meg egy útifilmet Erdélyről, amiben ezt a várat is bemutatták. Ami a legfeltűnőbb volt, hogy egész Erdély egy iszonyatosan lepukkant, primitív, elmaradott, lepusztult terület, kb. mint Albánia. A régi épületek, várak mind siralmas állapotban vannak. A románok ugyan elfoglalták a területet, de nem bizonyultak jó gazdáinak, azaz nem voltak képesek a magukénak érezni a zsákmányt. Különben rendesen karban tartanák a műemlékeket és fejlesztenék a vidéket. Nehéz elhinni, hogy egy ilyen középkori színvonalon tengődő terület egyáltalán az EU része lehet. A románok nem érdemlik meg, hogy az övék legyen az országuk.

kiskutyauto 2019.10.02. 18:33:32

@Buchhalter: Még jó, hogy fingod nincs, ki vagyok te szánalmas aljadék személyeskedő troll barom...

kiskutyauto 2019.10.02. 18:41:57

@steery: Nem valami jó útvonalon jártál testvér. Talán menj vissza és nézz körbe jobban. Erdély gyönyörű és lassan de biztosan, Székelyföld ismét Európa Bajorországává válik, talán a ősi sváb családok is visszaköltöznek Erdélybe (akik igencsak emelték a térség nívóját), kastélyaikat újjáépítik, illetve visszaveszik és renoválják...
A patinás gyönyörű régi magyar városok, mint Arad, Temesvár, Marosvásárhely, Brassó, Csíkszereda. Kolozsvár és Nagyvárad a már-már a régi fényükben tündökölnek (nyilván nem a külvárosok, de legalább a történelmi belvárosok feltétlen), mert a helyi magyarok nagyon büszkék a magyarságukra és nagyon szorgalmasan, alaposan, áldozatkészen ápolják a történelmünket... Szóval az erdélyi, főleg a székely területek gyönyörűek, mind a településeken, mind a mezőgazdasági területek... ha román területre tévedsz, vagy elrománosodott városba illetve faluba, azok mint természetesen nettó putrik... de hát a román, mint írtam bolgár etnikum, de akkor már kiírom, balkáni bolgár és török keverék (nem írnám hogy korcs) cigányok tulajdonképpen a dákok, azokat tették egy "néppé" (nyilván nem önállóan történt, hanem valamilyen háttér-segítséggel ill nyomásra, ahogy szinte minden az emberi történelemben)...

Buchhalter 2019.10.03. 08:34:10

@kiskutyauto: a véres kurva anyukáddal beszélgess így aki a seggén fingott ki . kicsi kutya ne ugass!

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2019.10.10. 15:52:03

Kb 20 éve jártam ott párszor, a városi gyárkémények ontották a színes füstöt.Minden nap másmilyen színűt, piros, kék, sárga, volt minden.Megnéztük a várat is, szép, igazi magyar vár, de belül már akkor se nagyon volt benne semmi, emlékeim szerint.Már az is egy csoda, hogy a románok nem rombolták le...