Azt régóta tudtuk, hogy a skandináv államok kiemelten kezelik a kerékpárosokat, de az csak mostani koppenhágai túránkon tudatosult bennünk, hogy a gyalogosokat is. Nem béreltünk kerékpárt és a tömegközlekedést is minimálisan használtuk, annak ellenére, hogy 72 órás CoppenhagCardot vettünk 93 euróért (689 DKK), viszont rengeteget gyalogoltunk, hogy a lehető legtöbbet kihasználjunk a kártya nyújtotta lehetőségek közül.
Nincs vége a gyaloglásnak
Éppen februárban tette tiszteletét Budapesten, egy konferencián Jan Gehl, aki mintegy negyven évig vett részt a dán főváros stratégiai várostervezésében. Tőle loptuk a poszt címét is, a humánus városról. Gehl saját, dániai tapasztalata szerint, ha több teret adunk a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak, akkor a közélet is sokkal pezsgőbb lesz. Ha a városban megteremtik a minőségi, gyalogos közlekedés feltételeit, akkor nem fognak autóba ülni az emberek, mert több időt akarnak a városban tölteni, ezért gyalogolnak, kerékpároznak, megelőzve az ülő szindróma elterjedését. Ez a legolcsóbb egészségpolitika. Ráadásul ez tovább gyűrűzik, ha a várost sokan használják így, az egyre biztonságosabb is lesz. Ha jó egy város az embereknek, akkor ez a gazdaságnak is hasznos lesz. És ha már építészet, Koppenhágában fantasztikusan keverednek a bátor ceruzával megrajzolt modern és a szépen karbantartott klasszikus épületek.
Szóval ezeket a gondolatokat a valóságban is megtapasztalhattuk, amit meg is osztunk Veletek. Koppenhágában a városházától tulajdonképpen a Kis hableány szobráig tudunk gyalogos övezetben közlekedni. A városkártyát 24, 48, 72 és 120 órás változatban tudjuk megvenni, a legegyszerűbben itt online. A kapott vouchert kell bemutatni az árusító pontokon (a reptérit elég nehezen találtuk meg) és megkapjuk a kártyát és egy kis füzetet is mellé. De letölthetjük a CPHCard applikációt is, akkor a füzet szinte felesleges. A kártya érvényességi ideje alatt (ami az átvételtől indul) a városi tömegközlekedés, egy-egy alkalommal összesen nyolcvannégy látványosság megtekintése (kastélyok, múzeumok, galériák, ócenárium, állatkert, vidám park, planetárium…) és a hajós és kisvonatos városnézés is ingyenes. Ráadásul egy felnőtt kártyával egy felnőttre és két tíz év alatti gyermekre vonatkoznak a kedvezmények. Szinte végtelen a kínálat, még az ötnapos kártyával is lehetetlenség mindent megnézni. Így nekünk is válogatni kellett, így utólag lehet máshogyan kellett volna döntenünk, de majd legközelebb.
Tornyok minden mennyiségben
Városnézésünket a Kerek toronynál (Rundetaarn) kezdtük (belépő városkártya nélkül 25 korona, 1 DKK=42,40 HUF). Az egyik legismertebb dán épület. A XVII. században egyetemi csillagvizsgálónak épült, akkor még nem volt fényszennyezés. Miután még ma is használják, így Európa legrégebb óta működő ilyen épülete. A toronyban működött 1657 és 1861 között az egyetemi könyvtár. A torony egyébként összeépült a Szentháromság templommal. Tetejéről, ahová 269 méter hosszú spirális emelkedőn jutunk fel, remek kilátás nyílik a városra, de akár az Öresund hídra is. Menetközben egy 1902-ig használt, eredeti állapotban fennmaradt illemhely akad az utunkba. A torony közepe a dán földrajzi (térképészeti) nulla pont, amit egy 25 méter magasan elhelyezett üveglapról mi is megnézhetünk.
A városra a legszebb kilátást a Városháza toronya nyújtja (városkártya nélkül 50 DKK). A 105 méteres magasságba hétköznap 11:00 és 14:00-kor, szombaton 12:00-kor vezetett túrával juthatunk fel. 1892 és 1905 között épült, mintája a sienai városháza volt.
A Tivoli, a koppenhágai Vidám Park zárva volt (belépő városkártya nélkül 120 korona), pedig a 63 méteres Arany Tornyáról is biztos szép lett volna a kilátás, ha lett volna merszünk nézelődni. A Tivoli kerteket 1843-ban hozták létre, történelmi épületek, egzotikus kertek, mesés hangulat és tematikus programok várják a látogatókat.
Borgok, kiborgok nélkül
A Rosenborg kastély parkja (a Király Parkja) az érdekesen metszett fákról marad emlékezetes. Maga a reneszánsz kastélyt (belépő városkártya nélkül 115 korona) IV. Keresztély király építtette 1606-07-ben, később többször kibővítették. 1710-ig volt az uralkodó otthona, kincstárában őrzik a dán koronázási ékszereket és a koronázási szőnyeget. Tróntermében áll a király és a királyné narválagyarból készült trónszéke, amelyeket életnagyságú ezüst oroszlánok őriznek. A Királyi Testőrség minden nap 11:30 és 12:00 között végzi el az őrségváltást, ami alatt innen az Amalienborghoz lépdelnek a katonák.
Az Amalienborg egy nyolcszögletű téren fekvő négy klasszicista épületből álló komplexus (belépő városkártya nélkül 105 korona). Eredetileg négy nemesi család építtette, de 1794-ben a Christiansborg leégése után megvásárolta a királyi család. A múzeum kiemelten foglalkozik a királyi család elmúlt százötven évével, közte IX. Keresztély királlyal és Lujza királynéval, akiknek hat gyermeke, hat különböző uralkodó család (dán, brit, görög, orosz, francia, hannoveri hercegség) tagja lett.
Az Amalienborg mellett fekvő Márvány templom 1749 és 1894 között épült. 31 méteres kupolája a legnagyobb Skandináviában. Nagyon népszerű esküvői helyszín, kupolájából csodás kilátás nyílik.
A Christiansborg Palota több egységből áll: fogadószobák, konyha és lovarda (belépő városkártya nélkül 160 korona). Hivatalos alkalmakkor, fogadásokkor a királynő és a herceg is használja, ilyenkor értelemszerűen nem látogatható. Az első palota 1740-ben épült, ez égett le 1794-ben. A jelenlegi épületegyüttes 1928-ból való. Érdekesek a Nagyterem kárpitjai, mely az ezeréves dán történelmet mutatják be, olyan személyekkel, mint Hitler, Kennedy, Lenin, Mao Ce-tung, Gandhi.
A Kastellet erőd nyilvános parkként szolgál. 1626-ban kezdték építeni, a kikötő védelmét kellett ellátnia. 1989 és 1999 között újították fel, még ma is a Védelmi Minisztériumhoz tartozik.
A város hajóról
Január nem éppen hajókázós idő. A városnéző hajón (városkártya nélkül 85 DKK), ha fotózni szerettél volna, akkor ki kellett menned a fedett részről, itt viszont fújt a szél, ráadásul az idegenvezetőt sem hallottad. Így a legtöbben ki-be járkáltak, kicsit megmelegedtek, azután ismét fényképeztek. Az egy órás, 8,5 km-es út alatt láthattuk többek között az 1625-ben alapított tőzsde régi épületét, a Dán Királyi Színházat, a városi hulladékégető erőművet, hadihajókat, az Operaházat, a Kis hableányt, az Amalienborgot, a Márvány templomot, a Megváltónk templomát, a Christianiát, a város bulinegyedét, a Fekete gyémántot, azaz a Királyi Könyvtárat és a Nemzeti Múzeumot. A hulladékégető Skóciából is importál szemetet, tetejére sípályát terveznek. Az Operaház szerintem vetekszik a Sydneyben találhatóval, 2001 és 2004 között épült, 500 millió dolláros költséggel. Az épületet a Maersk cég (a világ legnagyobb konténerszállító hajó- és szállítóhajó üzemeltetője) egyik alapítványa adományozta a dán népnek, adókedvezményért cserébe. A Megváltónk temploma a napokban nyitott ki, mint minden évben decembertől volt zárva, így mi kénytelenek voltunk kihagyni. Az 1752-ben átadott tornyába, 90 méter magasra, 400 lépcsőfokon keresztül jutunk fel. Az 1999-ben épült Királyi Könyvtár a legnagyobb Skandináviában, 1648-ban alapították. Pár éve egyesült az egyetemi és nemzeti könyvtárral, gyűjteménye több mint 35 millió darabból áll. Két fekete kockája között egy nyolcemeletes átrium van, innen az elnevezése.
LEGO és hableány
Dániát a gyerekek közül legtöbben a Legóról ismerik, mi is betértünk egy ilyen szaküzletbe, ahol nemcsak a Csillagok háborúja szereplői vagy híres épületek, de a koppenhágai új kikötő házai is visszaköszöntek.
A Kis hableány, amit lefotózhattunk hajóról és a szárazföldről is, Dánia másik jelképe. Talán picit túlzottan is, ami leginkább abban látszik, hogy szinte lehetetlen olyan fotót készíteni róla, amin nincs rajta másik hableány vagy habfiú. 1913-ban készült, mindössze 125 cm magas, Andersen híres mesealakja ihlette és volt olyan, hogy a „szigorú” Facebook meztelenkedés miatt letiltotta.
Rekordok duplán
A Guinness Múzeum (városkártya nélkül 112 DKK) egyedülinek hirdeti magát Európában, a világ leghitetlenebb rekordjaival. A Ripley’s Múzeum és Andersen kiállítás (városkártya nélkül 112 DKK) első fele nagyon hasonlít a Rekordok Múzeumára: csodák és érdekességek a világ minden tájáról. Másik felében pedig annak lehetünk tanúi, hogyan lett Andersenből a legnagyobb dán meseíró. Mindkét rekordos kiállításon találunk magyar hivatkozást.
Ami kimaradt, de lehetett volna
Ennyi látnivaló közül óhatatlanul kimaradt jónéhány: Planetárium, Munkásmúzeum, Öresund Akvárium, a Háború Múzeuma, Hajógyár Múzeum, Víztározó, Viking Hajó Múzeum, Ragnarock - Zenei Múzeum, Tengerészeti Múzeum, Cirkuszmúzeum, Kronborg erőd, állatkert. Lehet mindez nem véletlen, a dán főváros turisztikai hivatala így próbálja visszacsábítani a turistákat.
S végül Jan Gehl még egy ötletéről a gyalogos forgalomszámlálásról, ne az autókat, a gyalogosokat számoljuk és ehhez igazítsuk a sétautak fejlesztését. Nem szokásom, de most ezért ellent kell mondanom a Bëlgának, mert nincs vége a gyaloglásnak.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
