Tizennégy km-re egymástól három templomvár áll Székelyudvarhelytől délre: Homoróddaróc, Kaca és Homoród. Kőhalom várát igyekeztük megnézni, de az útba eső erődítményeket nem lehetett kihagyni. Így olyan helyekre is bejutottunk, ahová a turisták többsége nem.
Homoróddarócra beérve, a település közepén áll a templomvár, melyből először a tornyot pillanthatjuk meg. Egy kis képzavarral élve, nem tudtuk megállni, hogy ne álljunk meg. Lőttünk pár képet, mikor óriási szerencsénkre megszólított minket Márton István: „Meg szeretnék nézni belülről is?” „Naná!” – feleltük. Egy kissé rozzant faajtón keresztül léphettünk be az udvarba. Kísérőnktől, Istvántól megtudhattuk, hogy a település magyar alapítású, de később a szászok virágoztatták fel. Évszázadokon át itt őrizték a Nagyszeben címerében látható fogadalmi kardot, az erdélyi szász jelenlét jelképét. 1940-44 között magyar határtelepülés volt, ezt követően a szászok elmenekültek. Ma a lakosság mintegy 80 %-a magyar.
Az eredeti, román stílusú, háromhajós templom köré a XV. században építettek falakat, az egyre gyakoribbá váló török betörések miatt. 1494-ben leég a románkori templom, ezután alakítják át, lebontva az oldalhajókat. A XVII. század elején készültek el a ma is látható bástyák és a falak ekkor érik el a mintegy nyolc méteres magasságot. 1841-ben építik hozzá a várfalhoz az iskolát.
A templomba a nyugati kapun lépünk be, amely még így, lepusztult állapotban is csodálatos, az egyik legfontosabb románkori építészeti emlék Erdélyben. Az ajtó körül, lépcsőzetesen jobbról-balról tíz-tíz oszlop áll. A szemöldökfa felett lévő timpanonban indás-leveles ábrázolást találunk, mintha Jákon járnánk. Az 1970-es években a templom oltára, karzata, berendezése Nagycsűrre került, az akkor kezdődő felújítási munkák miatt. 2009-10-ben újabb részleges renováláson estek át az épületek, a templom új tetőt kapott, az alexandriai Szent Katalint ábrázoló freskók állapotán is javítottak valamennyit, de láthatóan félbe maradtak a munkálatok. Kár érte.
István mindent megmutatott, amit lehetett, ezúton is köszönet érte. Felmentünk a főhajó fölé, megnézhettük a torony óraszerkezetét és a harangokat. Kis ajtónyílásokon, létrákon át másztunk, de megérte. Megtudtuk, hogy a temetéseken a nagy harang a férfiak, a kis harang a nők halálhírét viszi világgá és a mai napig kézzel húzzák őket. Ahogyan az óraszerkezet esetében se keressünk villanymotort, az órasúlyok, közte a kőből készült (!) súly visszahúzása is kézzel történik. Ott jártunkkor Brassóból várt mesterembert, mert éppen nem működött, de állította, ha jár, nagyon pontos.
Elköszöntünk Istvántól és búcsúzóul még körbejártuk a várat, a déli, dél-keleti fal megindult az utca felé, több hatalmas repedés éktelenkedik rajta. Remélhetőleg még megmenthető és meg is mentik, emlékeztetve az utókort az erdélyi szászokra.
Továbbindultunk Kőhalom felé, hogy hét km múlva ismét megálljunk. Kaca és egy újabb templomvár áll itt. Kaca szász neve Katzendorf, azaz Macskafalva, magyarul milyen jól hangzana. Az erődítmény nem látogatható, és körbesétálni sem nagyon lehet, több helyen hozzáépültek. Ez is román stílusban épült, szintén háromhajós és ugyanúgy a XV. században építették át erődtemplommá, mint Homoróddarócon. Nem véletlenül, ilyen közelségben nagyon hasonló volt a települések fejlődése és élete. A XVII. században egy külső falat is húztak az épületek köré, ebből ma már csak az észak-nyugati fal és egy ötszögletű torony maradt meg a dél-keleti sarokban. 1894-ben a belső fal déli tornya leomlott, így ma három torony erősíti a falakat.
Hét km után ismét megálltunk, Kőhalom előtti utolsó, előre szintén nem tervezett megállónk, Homoród miatt. A három templomvár közül ez a legnagyobb, a román stílusú, egyhajós templom a XIII. században épült és hasonlóan az előzőekhez a XV. században emeltek kettős falat köré. Később gótikus stílusban építették át, óratornyával átellenben, a szentély fölé masszív torony került, egyértelműen védelmi céllal. Emiatt került át a szentély a templom déli oldalára. A külső falból ma már csak a keleti és déli szakasz maradt meg. A mintegy hét méter magas belső fal négy sarkán négy torony emelkedik, hármon az összetéveszthetetlen szuroköntő nyílásokkal. A negyedik torony később épült, ez ötszögű és fazsindelyfedésű. Ez a templomvár látogatható, mint a falon lévő rajz is mutatja, a vár bejáratának utcájában, a 29-es házhoz kell bekopognunk és az ott lakók kinyitják nekünk a kaput. Ezek a templomvárak nemcsak a helyieknek nyújtottak menedéket, de az értékeiknek is. Van olyan erődítmény, ahol a falakon belül minden portának saját, zárható kamrája volt, az élelmiszert és egyéb értékeket is itt tárolták, hetente ellenőrizve.
Három kihagyhatatlan templomvár miatt másfél órával később értünk Kőhalomra, de mindenképpen megérte.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
