Monarchia túrák

Az utazással szerzett élményidet senki nem veszi el tőled!

Campo Ligure, az olasz ezüstművesek központja

2016. július 27. 13:18 - Makovecz Gyula Péter

Első ránézésre azt mondhatnánk, hogy ilyen egy tipikus olasz kisváros, mint Campo Ligure: hangulatos utcák, vár, főtér, kőhíd, kávézók. De a Genovától 40 km-re észak-nyugatra fekvő, 3000 lelkes település több ennél, ez az olasz ezüstművészet Mekkája. Az egyetlen jelentős termelési központ az országban.

Franciaországba utazva kerestünk valamilyen olaszországi megállót, lehetőleg közel az autópályához, így akadtunk rá Campo Liguréra. Persze, akkor még csak a Nonno Toni szálláshely nyerte el a tetszésünket, a városkáról semmit nem tudtunk. Aztán összeismerkedtünk nemcsak a településsel, de fantasztikus szállásadóinkkal is, akiknél kedvesebb embereket nehéz lenne találni. Az útravalóul hozott terlanoi sajt, szarvas kolbász és kenyér, valamint a veronai vörösbor kellemessé tette az esténket. A másnapi reggelihez pedig megkóstolhattuk a revezorát, a kukoricalisztből készült, helyi, lapos kenyeret is.

Reggeli után még volt annyi időnk, hogy körbenézzünk a városban. A Museo della Filigrana, a világ ezüstművészetét bemutató múzeum a pár lépésre volt csak a szállásunktól. (Nyitva: pénteken 15:30-18:00, hétvégén 10:30-12:00 és 15:30-18:00 között. Keddtől-csütörtökig előzetes bejelentkezés után látogatható, a belépő 4 euró.)

A múzeumban négy földrész ezüstművészetével ismerkedhetünk meg. Megtudhatjuk, hogy lesz különféle berendezésekkel (régen és most) a fémből vékony szál, hogyan került Európába az arab világból ez a fajta technológia, Campo Liguréba pedig ez a sok ötvösműhely. 1884-ben egy tanárember, Antonio Oliveri nyitotta az első ilyen típusú üzletet a városban. Példáját többen követték, a csúcson harminchárom műhely és üzlet működött a településen. Még a mai napig is több mint egy tucatnyi műhelyben (többek között Effe-Erre, Il Gioiello, Rizzo, Pastorino Corrado, Oliveri Miria) dolgoznak az ötvösök, itt a legmagasabb az egy főre jutó ötvösműhelyek száma Olaszországban. Különböző méretű fogók, ollók, hegesztőláng, türelmes aprólékos munka és az ezüstdrótból elkészül az ékszer, az ezüsthímzés.

Ez a munka még a mostani rohanó világunkban sem sokat változott a múlt századi technológiájához képest, őrzi hagyományait és kivételes szépségét. A helyi ötvösök legkülönlegesebb munkája a bostoni Kennedy Múzeumban látható, ez egy hatalmas rózsafüzér, amely 25 ezer méter hosszú (5 kg ezüstöt tartalmazó) ezüstszálból készült.

Más látnivaló is van itt. A múzeum mellett ível át a gyors folyású Stura folyón a Szent Mihályról elnevezett kőhíd. Már kilencedik században híd állt a helyén, ez még fából készült. Jelenlegi formáját az 1840-es években alakították ki.

A II. Vittoro Emanuele tér legmarkánsabb épülete a Spinola Palota, a család, mely építéséről döntött, Genova egyik legfontosabb és legősibb családja volt, egészen a XIX. századig. Több dózsét és bíborost is adtak Genova városának és a történelemnek. A palota a tizennegyedik században épült, a XIX. században a városi tanács is ülésezett benne, ma magántulajdonban van. A tér keleti oldalán áll a Szűz Mária születése plébániatemplom, 1803-ban szentelték fel, mintegy ötven évvel korábban kezdték el építeni.

Nem hivalkodóan uralja a települést a várkastély, a folyó túlpartjáról és a környező dombokról szinte belátni a falai mögé. A Spinola család által építtette, a folyóvölgy és a partján haladó út ellenőrzésének céljából. Az ostromok és rombolások miatt több építészeti stílus is felismerhető rajta. Külső, hexagonális fala a XII. században épülhetett, tornya jóval később, egy korábbi torony alapjára. A legnagyobb károkat a XIII. században szenvedte el, Genova és a Del Bosco család viszályában. 1310-ben három kerek toronnyal erősítették meg a falakat. A XVIII. században katonai jelentősége megszűnt. 1990-es években indult meg a helyreállítása, mely még jelenleg is tart. Ingyen látogatható. Udvara nyaranta zenei és színházi előadásoknak ad helyet.

A vár alatt még egy művészeti ágat felfedezhetünk, egy érdekes szoborpark bújik meg. Itt veszünk búcsút a várostól, melyet internetes oldala a következő mondattal ír le: A világ, ami egyre ritkább. Azt hiszem, ehhez nem kell semmit hozzáfűzni.

Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://monarchiaturak.blog.hu/api/trackback/id/tr908917396

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása