Eperjes és Lőcse között a D1 autópályáról és a 18-as útról is már messziről uralja a tájat Szepes vára. 634 méter magasan, több mint négy hektáron terül el, ezzel régiónk egyik legnagyobb vára. Mérete a parkolóból is lenyűgöző, de igazán a felső vár tornyából látható a vár kiterjedése.
A vár legrégebbi része a XI. században épült. A tatárjárás után a szepesi püspök kapott engedélyt várépítésre IV. Bélától, aki tornyot, palotát és új várfalakat húzott fel. A XIV. században gótikus stílusban építették át, I. (Nagy) Lajos pedig a középső várral bővíttette ki a várat. A következő évszázadban készült el az alsó várudvar (ún. Vidékvár), amivel jelentősen megnőtt a vár mérete. Ezen a területen nagyobb létszámú katonaság vagy akár a környékbeli lakosság elhelyezését is meg lehetett oldani.
1464-ben Mátyás király a Szapolyai családnak adományozta Szepes várát, akik rögtön székhelyükké tették. Ekkor épült a Szent Erzsébetnek szentelt kápolna, a lovagterem és sok jelentős erődítés. 1487. február 2-án itt látta meg a napvilágot a vár leghíresebb szülötte Szapolyai János, a későbbi I. János király (uralkodott: 1526-1540). A magyar trónért folytatott küzdelme során már 1528-ban elveszti a várat, amely a Habsburgok kezére kerül. Ők adományozzák a Thurzó családnak, akik reneszánsz stílusban alakítják azt át. 1636-ban a Csáky család lesz az úr, egészen 1948-ig. A Rákóczi-szabadságharc alatt elfoglalják a kurucok, 1780-ban tűzvész pusztítja, ezt követően a Csáky család kiköltözik a várból. 1970-ig kell várni a komolyabb régészeti feltárásra és konzerválásra. Ennek köszönhetően 1983-tól egyre több része látogatható, de minden részét még ma sem járhatjuk be. Az UNESCO 1993-ban vette fel a világörökségi listájára.
A parkolóból meredek úton juthatunk fel a várba. Érdekes oszlopok kísérik utunkat, melyeket egykor gerendákkal kötöttek össze, létrehozva az első védvonalat. Így érjük el a bejárati kaput, mögötte találjuk a kiszolgáló egységeket (pénztár, ajándékbolt, mosdók, információ). Ezek után balra fordulva léphetünk az alsó várudvar hatalmas területére, itt áll a szabadtéri színpad és egy XV. századi kör alakú torony alapja. Visszatérve, óvatosan lépkedjünk felfelé, a román kori kapuig és tovább. A felső vár az erődítmény legrégebbi része. Itt találjuk a várkonyhát, a kínzókamrát, a fegyvertárat. A felső várban még helyreállításra vár három palotaépület (román kori, Szapolyai, Csáky). A Szent Erzsébet kápolna már elkészült, legalább is belülről. A legszebb kilátásért lépcsőzzünk fel a felső vár öregtornyába.
A vár májustól szeptemberig 09:00-18:00, áprilisban és októberben 09:00-16:00, novemberben 10:00-16:00 óra között látogatható, decembertől márciusig a vár zárva tart. A felnőtt belépő 6, a diák és nyugdíjas 4, a 18 év alatti 3 euróba kerül, 6 év alatt ingyenes. Négy főre érvényes családi jegyet 12 euróért válthatunk. Ha csak az alsó várudvarba (ún. Vidékvár) és az alsó várba szeretnénk bejutni (szerintem ez pénzkidobás, a legszebb rész a felső vár) a felnőtt, diák és nyugdíjas árakat meg kell felezni. Van lehetőség éjszakai túrán is részt venni, 8 illetve 5 euróért. A jegyhez magyar nyelvű tájékoztató lapot is kapunk, amin a vár rövid története és alaprajza is megtalálható. Továbbá 10 eurós foglalóért magyar nyelvű audio guide-ot tudunk kérni, igaz ez csak a 7. pontig ad információt a látnivalókról, remélhetőleg ezt folyamatosan bővítik. A pontok között a várhoz kapcsolódó mondákkal (tatár pusztítás, Rákóczi-kor) ismerkedhetünk meg. Papucsban vagy szandálban, ha tehetjük, ne vágjunk neki a várnak. Meredek kaptatókkal, egyenetlen talajjal és sok helyen fényesre koptatott, éppen ezért csúszós kövezettel kell megbirkóznunk. Stabil cipővel viszont felejthetetlen élményt nyújt Szepes vára.
Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!
