Monarchia túrák

Az utazással szerzett élményidet senki nem veszi el tőled!

Picasso és a mórok - Malaga

2020. május 30. 09:22 - Makovecz Gyula Péter

Malagáról, erről a hatszázezer lakosú andalúz városról először akkor hallottam, amikor Szenderi József, a labdarúgó válogatott kapusa 1987-ben a városba szerződött. Egy évig maradt csak itt, de a várost örökre beégette az agyamba, amire ráerősített a gyerekkoromban többször hallott mondás: "Akinek van pénze utazik Malagára, akinek nincs pénze leül a...." Ma már persze ez sem így van - ha éppen szabadon lehet utazni - akár Budapestről, akár Bécsből elérhető viszonylag olcsón és gyorsan. Malaga rapid célállomás sokaknak, nekünk is az volt, leszáll a gép, bérlünk egy autót és irány Granada, Sevilla, Ronda vagy Gibraltár. Malagára marad fél vagy egy nap, pedig rövid látogatásunk tapasztalata az, hogy el lehetne itt több időt is tölteni.

Paradicsomi városként jellemzi Vicente Aleixandre, Nobel-díjas spanyol költő. A város valóban szép, de talán jobban illik rá a vibráló jelző, a történelem, a modern kultúra és az élettel teli lüktetés keveréke. Itt voltak a mórok 1487-ig, itt született Picasso és Antonio Banderas, háromezer óra az éves napsütés, homokos a tengerpart és kellemesek a borok, mindez magas hegyek ölelésében. A sok napsütés azonban azt is jelenti, hogy nyáron szinte elviselhetetlen a forróság a városban, télen pedig kellemes, kabátmentes klímával találkozunk. A nagy látnivalók, mint a bikaviadal aréna, a mór erődítmények, a székesegyház, a parti sétány gyalogos távolságban van egymáshoz, ezek mellett harminchárom múzeum várja a látogatókat, közülük kettő foglakozik Picassóval.

Gibralfaro és Alcazaba egy összetartozó erődrendszer. A Gibralfaro várkastély, arról a 130 méter magas hegyről kapta a nevét, amin áll. A hegy pedig még a főníciaiak idején itt állt világítótoronyról. Az erőd a X. században épült, a XIV. században kibővítették, nemcsak önmagát, hanem az alatta fekvő Alcazabát is védte. Kettős falrendszere és nyolc tornya szinte bevehetetlenné tette. 1487-ben a spanyol ostrom során sem tudták fegyverrel bevenni. A négy hónapos ostromzár alatt egyszerűen elfogyott a védők élelme és így megadták magukat. Területén negyven méter mély, sziklába vájt kút, egykori fürdők, istállók, laktanya, raktárak találhatóak. Jó kis séta felkapaszkodni ide, a kikötő felé néző úton, de megéri. A kilátás fantasztikus, rálátunk a tengerre és a városra, benne a kikötővel, a székesegyházzal és belátunk a bikaviadal aréna belsejébe is.

A Gibralfaro alatt helyezkedik el az Alcazaba. Falrendszer köti össze őket, de ezek közé látogató nem mehet be. Az Alcazaba a mór uralkodók lakóhelye volt, a VIII. században épült, de folyamatosan építették, szépítették. A legépebben megmaradt andalúziai mór erőd (alcazaba = mór erőd, fellegvár). Területe tizenötezer négyzetméter, fénykorában dupla ekkora volt. Három falrendszeréből a két belső maradt meg. Külső és belső várra oszlik, területén megnézhetjük a palotát, a csodaszép kerteket, szökőkutakat. A két erődítmény közös belépővel látogatható, melyről itt van információ.

Az Alcazaba bejáratánál találjuk a város egyetlen megmaradt római kori emlékét, a színházat. Az i.e. I. században épült, a mór időkben kőbányának használták, az Alcazaba erőd falaiba építették be az innen kinyert köveket. 2011-ben nyitották meg az érdeklődők előtt, 220 férőhelyes a nézőtere, látogatása ingyenes.

A bikaviadal aréna 1874 és 1876 között épült, átmérője 52 méter, 9.000 nézőt tud befogadni. Százéves évfordulóján nyilvánították védettnek. 1939-ben hadifoglyok, 1943-ban francia menekültek otthona volt.

A parti sétányt vagy Malaga parkot 1897-ben hozták létre, a tenger feltöltött részén, területe ma 33 hektár. Európa egyik legfontosabb nyilvános parkja a változatos növényvilága miatt. Egzotikus trópusi és szubtrópusi, mediterrán növények láthatóak itt a Föld öt kontinenséről.

Mindig lenyűgöztek a katedrálisok és ezek között a Malagai Székesegyház talán a legszebb, amit eddig élőben láttam. 1528-ban kezdték építeni, az Aljama-mecset helyén, 1588-ban szentelték fel, mai formáját 1782-ben nyerte el. Téglalap alapú, három hajós szerkezetű, a hajók magassága 42 méter. Soha nem fejezték be, déli tornya csonka, de ez még emeli is a látványosságát. Két teória létezik arra, hogy hová lett a déli toronyra szánt pénz. Az egyik szerint az amerikai függetlenségi háborúra küldték segítségként, a másik szerint egy nagyon fontos út megépítésére költötték el. Elkészült északi tornya 84 méter magas, tizennégy harang otthona. Nemcsak a templom látogatható, de a tetejére is fel lehet menni, sőt éjszakai túrákra is be lehet fizetni, ezekről itt olvashattok. Szépségén csak az csorbít, hogy túl szorosan veszik körbe az egyéb épületek, így nem tud teljes pompájában érvényesülni.

A városban kihagyhatatlan a piac, a Mercado de Atarazanas. Halak, kagylók, csigák, egyéb húsok, fűszerek, zöldség, gyümölcs. Minden, amit egy mediterrán piactól elvárunk, de a körítés egyedi, hiszen a piac épülete akár múzeumot vagy pályaudvart is rejthetne. Az 1876-79 között épült, felhasználva a helyén korábban álló kikötői épületet, megtartva belőle a ma Nasrid kapunak hívott részt.

Picasso szülőháza nem keverendő össze a Picasso Múzeummal. A festőművész a Plaza de la Merced egyik házában született 1881. október 25-én. A ház 1870-ben épült, a kis Pablo és családja 1891-ig lakott itt. 1988-ban lett a család lakása múzeum, összesen hat szobát rendeztek be, fényképekkel, használati tárgyakkal, sok-sok rajzzal, litográfiával, kerámiával bemutatva a család mindennapi életét. Aki tehát Picasso híres festményeire kíváncsi, az ne ide jöjjön, igaz a Picasso Múzeumban is keveset őriznek ezek közül, azok szétszórva találhatóak a világban. A lakásnak nem is ez a célja, inkább a hangulat, az érzés átadása, ami a XX. század egyik legnagyobb képzőművészéhez köthető. A nyitva tartásról és a jegyárakról itt találunk információt.

A számtalan kiállítás közül ki kell még emelni az Üveg és Kristály, a Szépművészeti és Régészeti, a Bor, valamint a Carmen Thyssen Múzeumot.

Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://monarchiaturak.blog.hu/api/trackback/id/tr5215728164

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mitzi von Küche · http://lepcsankparty.blog.hu 2020.06.01. 11:21:58

Az idézett mondóka igazából egy kuplé /Haumann Péter előadásában láttam/ és így szól:
"Kinek pénze van, az költhet malagára, kinek pénze nincs, ülhet a va....ára. Nekem mindegy, nekem mindegy, hogyha pénzem van, vagy akár nincsen."
Tehát a malagabor van a dalocskában említve.