Monarchia túrák

Az utazással szerzett élményidet senki nem veszi el tőled!

Majmok városa - Gibraltár

2020. április 29. 22:20 - Makovecz Gyula Péter

Gibraltár, egy kis Anglia a Mediterráneumban, angol telefonfülkével, busszal, de jobboldali közlekedéssel. Hat és fél négyzetkilométeren még cseppkőbarlangot is találunk, azután itt van az egyetlen reptér, amelynek kifutóján közút és gyalogátkelőhely vezet keresztül, a párába burkolózó Afrika és persze a szemtelen berber makákók.

A legtöbben egy napra - egy andalúziai nyaralásból - ruccanak ki Gibraltárra, pedig tapasztalat, hogy két nap kell rá. Egy nap a partra és a városra, még egy nap a majmokra, a magaslati részre, a természetvédelmi területre és a harcállásokra.

Ha autóval érkezünk, mindenképpen tegyük le még a spanyol oldalon, nagy parkoló van a határ mellett, de ha parkolási időn kívül (vasárnap, vagy szombaton 14:00 után) érkezünk, az utcán is leparkolhatunk. Itt amúgy maximum 6 óra hosszra tudunk jegyet venni, ebből a szempontból jobb a zárt parkoló, a tarifákat itt találjuk.

A határ után jön rögtön az első világlátványosság, az 1939-ben, éppen időben átadott reptér, melynek üzemeltetője továbbra is a brit Védelmi Minisztérium. A légikikötő évente mintegy 5.000 járatot fogad (az anyaországból és Marokkóból), összesen 570.000 utassal. Le- és felszálláskor zárják le a közúti és gyalogosforgalmat a kontinens felé, ilyenkor az "orrunk előtt" látjuk mozogni a gépeket. A tervek szerint a közúti forgalmat egy alagútba terelnék, így biztosítva a folyamatos kapcsolatot a határ két oldalán. Az autós közlekedésnél feltűnhet, hogy bizony itt is jobbra tarts van, mint a kontinens többi részén, ami a praktikum szempontjából érthető, hiszen így egyszerűbb a határon és a bal kormányos autók Spanyolországban is könnyebben használhatóak. Azért a Brit-szigetekről érkezőket "Look left" felirat figyelmezteti a zebrák előtt.

Sétánkat a Churchill sugárúton folytatjuk és így érkezünk el az első mór emlékekig, hiszen Gibraltár sem kerülte el a mórok hódítását, 711 és 1462 között, egy huszonnégy éves periódust leszámítva, ők uralták ezt a területet is. A mór erődítmény alsó részéhez tartozik - a később a kasztíliaiak és az angolok által is átépített - Északi bástya, a Tengeri kapu (Grand Casemates Gates) és a Landport alagút. Sokáig utóbbi volt az egyetlen bejárata az erődítménynek. Az igazi látványosság azonban feljebb van, a mór vár személyében. 1160-ban már biztosan állt itt egy erődítmény, a látképet uraló tornyát 1333-ban, a második mór uralom kezdetén építették. 2010-ig börtönként funkcionált. Ez a legmagasabb torony a mórok idejéből az Ibériai-félszigeten. Nyitva tartásáról itt olvashatunk, belépőjét a felső sziklára és a természetvédelmi területre szóló komplett jegy tartalmazza (erről majd később). A mór vár mellett találjuk a II. világháborús alagutak kiállító helyét. Németország térhódítása után, Gibraltár jelentősége nagyon felértékelődött. A civil lakosságot szinte teljesen evakuálták, a helyőrség létszámát pedig tizenhatezerre emelték. Ennek a létszámnak az elhelyezését és tizenhat hónapnyi ellátását lehetett biztosítani az alagutakban. Tulajdonképpen a teljes sziklát átszőtték belülről az alagutak és a termek, összesen 52 kilométer hosszan. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a félsziget úthálózatának hossza 29 km, még döbbenetesebb lesz az előző szám. A járatokat elnevezték, mint a felszíni utcákat, hogy könnyebb legyen lent a tájékozódás. A kitermelt követ a reptér kifutópályájának meghosszabbítására használták fel. Amennyiben meg szeretnénk nézni, időpontot kell foglalnunk, egyéb belépéshez kapcsolódó információt itt találunk.

Az egy kilométer hosszú Fő utcán üzletek sorakoznak, vámmentes terület Gibraltár, ha nem is mindenhol, de azért ez az árakon is látszik. A boltok mellett más is vár itt: a Parlament, a Szűz Mária Székesegyház és a Kormányzói Palota. A Parlament 1817-ben könyvtárnak épült, 1951 óta a törvényhozás otthona. A katedrális egy mecset helyén áll, 1462-től kezdték kialakítani. Az 1779-83-as nagy spanyol-francia ostrom idején hatalmas károkat szenvedett, homlokzatát 1810-ben beljebb vitték, kiszélesítve a Fő utcát és létrehozva egy kis teret előtte. Óratornya tíz évvel később épült. A palota 1728 óta otthona a gibraltári kormányzónak, eredetileg ferencesrendi kolostor volt, 1531-ben épült. Összeépülve áll a Királyi kápolnával. A Brexitnek itt is volt külön irodája, "Get ready" felirattal és hiába helyben a majdnem 96%-os szavazati arány a maradásra, a brit többség máshogy gondolta. Az Egyesült Királyság és Spanyolország között azért létrejött egy külön megállapodás, ami a mintegy kilencezer napi ingázó miatt, elkerülhetetlen volt. A székesegyház után, egy nyugati kitérővel jutunk el a Nemzeti Múzeumig, az 1930-ban alapított gyűjtemény érdekessége, hogy egy XIV. századi mór fürdő maradványait is magába foglalja. Továbbá láthatunk tárlatot a neandervölgyi emberekről, a helyi állatvilágról is és találunk itt egy 8 méteres makettet magáról a félszigetről. Nyitva tartásról és jegyárakról itt olvashattok. Ha lazítani szeretnénk, a Spirit of the Rockban megkóstolhatjuk a helyi gint, a Campiont, 20 fontért saját gint is készíthetünk, ami gravírozott üvegbe kerül. A Gibraltar Vault 2020 áprilisában nyílt volna meg, itt egy szuper, multimédiás felfedezést tehetünk majd Nelson admirális valamint Churchill világában, átélhetjük az 1779-83 közötti nagy ostromot és hogy kapcsolódjunk a Campionhoz, megkóstolhatjuk a XVIII. századi receptek alapján készült gint, whiskyt és rumot. Hogy miként, arról itt található infó.

A Fő utca végén három kapu áll, a Southport Gate régebbi nyílását 1552-ben, V. (Habsburg) Károly építette, aki negyven évig ült a spanyol trónon. A középső kapu az új Southport Gate nevet viseli, a növekvő forgalom igényeinek megfelelve nyitották a falon 1883-ban. A Referendum kapu, 1967-ben épült és az az évi, a hovatartozásról döntő népszavazásról kapta a nevét, ahol egyébként a helyiek 99,64%-a voksolt a brit fennhatóságra, mindössze negyvennégyen szerettek volna spanyol útlevelet. Ez az arány szinte egyedülálló egy demokratikus és szabad népszavazáson.

Következő állomásunk a Cable Car alsó állomása volt. 1966-ban egy svájci cég építette, felső állomásának helyén egy tüzérségi állás volt korábban. Ez egyébként a második legmagasabb pont a hegyen, 412 méter. A kabin maximum harminc embert tud szállítani, 18 km/h sebességgel teszi meg a 673 méteres utat. Jegyet többfélét tudunk venni, csak oda, retúr vagy olyat, ami a természetvédelmi terület (cseppkő barlang, mór várkastély) megtekintését is tartalmazza. Miután felértünk és kiszálltunk, máris jönnek szembe a makákók. Mintegy 300 példányból áll a populációjuk, ahogy kiszálltunk a felvonóból az első meglátott makákók éppen ennek a létszámnak a növelésén ügyködtek, a szülők nem győzték eltakarni a gyerekek szemét. Azt a legendát mindenki ismeri, miszerint addig tart a brit uralom a félszigeten, amíg majmok is ott vannak. Amikor vészesen lecsökkent az egyedszámuk, gyorsan hoztak pár nőstényt Afrikából, megelőzve a monda beteljesedését. A majmok egyébként nagyon ügyesek és szemtelenek. Bármi, ami fénylik vagy zörög, érdekli őket. Az ételt hátizsákból is kiszimatolják, cukrot vagy cukorkát a látogató zsebéből is kilopják. Ha ráugranak a hátizsákodra, csak vedd le a hátadról és tedd magad elé, akkor leugranak és elszaladnak. Ha forogsz, semmit nem érsz el, kinyitják a cipzárt és már turkálnak is a holmid között, szerencsére a pénztárca nem érdekli őket, az mindig a földön landol. Etetni nem szabad őket, de a park több pontján van hivatalos etetőhely, onnan vehetünk fel gyümölcsöt, zöldséget és ha van bátorságunk megetethetjük őket, főleg a kicsiket.

Elhagyva a felső állomás területét, ahol enni, inni is tudunk, elindulunk felfedezni a majmok világát és a hegytetőt. Először az V. Károlyról elnevezett falat látjuk meg. A XVI. században épült, amikor még a kalózok fenyegették leginkább a területet. Lépcsős kialakítása lehetővé tette a védőknek, hogy az alattuk fekvő falszakaszt tűz alatt tartsák. Ha nem vagyunk tériszonyosak, akkor imádni fogjuk a Skywalk elnevezésű üvegaljzatú kilátót. Reklámja fenomenális: 360 fokos kilátást biztosít három országra, két kontinensre, öt ázsiai elefánt vagy 340 embert bír el, ellenáll 150 km/órás szélnek. 340 méter magasan, egy korábbi lövegállásra épült, felülete 750 négyzetméter. Megnyitását pedig nem más, mint Luke Skywalker, azaz Mark Hamill végezte el, néhány rohamosztagos kíséretében, 2018 márciusában.

Következő állomásunk a Szent Mihály cseppkőbarlang, szinte irigykedtünk, hogy egy ilyen kis területre, hogyan tudott ennyi látványosság összesűrűsödni. Már az ókorban ismert volt, a XIX. században piknikeket, koncerteket, esküvőket tartottak itt, de még párbajok helyszíneként is szolgált. Napjainkban milliós látogatottsággal bír, színháza 600 férőhelyes. A barlangnak van egy alsó része is, amit csak 1942-ben fedeztek fel, ez azonban csak előzetes bejelentkezéssel, vezetővel, plusz díjért látogatható. A II. világháborúban a felső részen katonai szükségkórházat alakítottak ki (aminek végül sosem használták), hogy javítsák a szellőzését, a járhatatlan réseket robbantással szélesítették ki, ekkor fedezték fel az alsó barlangrendszert.

Ahogyan visszafelé haladunk a félsziget belseje felé, ha újfent nincs tériszonyunk, átlépkedhetünk a Windsor hídon. A függőhíd 71 méter hosszú és egy 50 méter mély szakadék felett ível át, 2016-ban adták át. Ha nem szeretnénk átmenni rajta, ki is kerülhetjük a régi úton. A felső szakaszon tett túrán lépten-nyomon lőállásokba, erődökbe, tüzérütegekbe botlunk: Devil's Gap, O'Hara, Harding, Buffadero, Spur, Rooke, West és még lehetne sorolni. Ezek közül néhány nagyon szépen fel van újítva, némelyik viszont még vár erre a műveletre. Mindközül kiemelkedik a parton álló, 100 tonnás Nelson, melynek testvére Máltán található.

A félsziget legtávolabbi csücske az Európa pont, az 1841-ben épült világítótoronnyal és egy új parkkal, ezen a részen fekszik az egyetem a Fahd, egykori szaúdi király által a városnak ajándékozott mecset és Wladyslaw Sikorski, lengyel tábornok emlékműve, akit 1943-ban Gibraltáron ért tragikus repülőgép baleset (sokan ugyanakkor a merényletet sem zárják ki).

Szóval Gibraltár gyönyörű, szórakoztató, megkapó, tudsz majomkodni, de komolykodni is. Megéri megnézni.

Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://monarchiaturak.blog.hu/api/trackback/id/tr5215564042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.