Monarchia túrák

Az utazással szerzett élményidet senki nem veszi el tőled!

Lebegő kolostorok

2019. december 30. 09:08 - Makovecz Gyula Péter

A Meteorák az egyik leglátogatottabb görög látványosság. A „ta meteóra monasztiria” a levegőben lebegő kolostorokra utal. Kialakulásukhoz a természet csodálatosan változatos ereje és az ember megalkuvást nem tűrő kitartása és tudása kellett.

Thesszália mai területét hatvan millió évvel ezelőtt tengervíz borította. A területen az északról érkező folyók szilíciumban, vas-oxidban és kalcium-karbonátban gazdag hordaléka lerakódott a delta-torkolatokban. A tengervíz hatására a kavicsos, homokos anyagú hordalék betonkeménységűvé állt össze. Tíz millió évvel ezelőtt a tektonikai mozgások létrehozták a Pindosz-hegységet és a környezetét is magasba emelték. A tengervíz visszahúzódott, létrejött egy fennsík. A gyűrődések és a nagy nyomás eredményeként a kőzetek töredezetté váltak. Az eső, a szél és a hőmérsékletingadozás hatására csak a legkeményebb kőzetek maradtak meg, kialakítva a hatalmas sziklaoszlopokat.

belepojegy_1989-bol.jpg

1989-es szülői emlék, 100 drachmás belépőjegy a Nagy Meteoron kolostorba.

A térségben az első remeték a XI. században jelentek meg, ekkor még a hegyek barlangjait elfoglalva. Az első, sziklára épült kolostor alapítását 1367-re teszik. Athanasziosz és Varlaam atya szigorú étrendet és belső fegyelmet követelő kolostora az egyik legmagasabb, 620 méteres sziklán épült fel. Ez lett a Nagy Meteoron (Megalo Meteoro) vagy Úr színeváltozása kolostor. A szigorúságára jellemző, hogy az odatévedt nőktől még éhenhalás veszélye esetén is megtagadták az ételt. Első virágkora nem sokkal alapítása után volt, köszönhetően annak, hogy Uros, szerb fejedelem fia beköltözött a falai közé, felvéve a Joaszaf barát nevet. A szerb és más fejedelmi családok, a bizánci császári udvar is bőkezűen támogatta a szerzetes közösségeket. A törökök elől elmenekülő szerzetesek menedéket és új otthont találtak itt. Ekkor a kolostorokba csak kötéllétrán és felhúzható hálón keresztül lehetett bejutni, utóbbi szolgált az árumozgatásra.

Összesen 24 sziklára épült kolostor. Érdekes módon a törökök megerősítették a kolostorok kiváltságait. A leírások szerint hanyatlásukat az egymással történő rivalizálás indította el, ami aláásta a belső fegyelmet. A XVII. századtól a barátok száma folyamatosan csökkent, a kiüresedett kolostorokból a törökök kaszárnyát vagy börtönt csináltak. Megmenekülésüket a turizmusnak köszönhetik, a XIX. század végén több utazó is felfigyelt a páratlan természeti és épített szépségükre, így egyre több látogató érkezett. Az első világháború után új út épült a kolostorokhoz, lépcsőket alakítottak ki a könnyebb megközelíthetőségért. Egy ilyen lépcsőn lépett be 1921-ben első nőként az egyik kolostorba Mária, román királyné. A hölgyek az 1960-as évektől már szabadon látogathatják az épületeket, de csak szigorú öltözködési szabályokat betartva, többek között a váll nem lehet szabadon, ehhez kendőt is biztosítanak.

Az egykori kolostorok közül ma hatban laknak szerzetesek vagy apácák, ezek látogathatóak: Nagy Meteoron, Varlaam, Szent Miklós, Szentháromság és az apácák által használt Szent István és Rousanou kolostor. Speciális nyitva tartásuk egyrészt biztosítja a hitélet bizonyos fokú zavartalanságát és kielégíti a turistaáradat kíváncsiságát. Ez azt jelenti, hogy mindegyik kolostor zárva tart a hét egy, vagy téli időszakban, több napján. A nyitva tartásról itt olvashattok, a jegyár mindegyik kolostorba külön-külön 3 euró.

Amennyire a földrajzi adottságok engedték, mindenhol igyekeztek kisebb-nagyobb parkolót kialakítani, ahol mediterrán nyugodtsággal irányították, szinte lehetetlen helyzetekben is, az autókat és a buszokat. Ahogy a legtöbben mi is a folyó fölé mintegy 410 méterrel emelkedő Nagy Meteoron és az 595 méteren fekvő Varlaam kolostort néztük meg, ezek a legészakibbak és ezek vannak egymáshoz a legközelebb, így egy parkolással is elérhetőek. A kolostorok egyébként a szerpentinek mentén kialakított kilátó pontokról remekül fényképezhetőek.

A kolostorokban templomok, osszárium, szerzetescellák, kis kórház, orvosi eszközök, raktárak, konyhák tekinthetőek meg. Bepillanthatunk a szerzetesek mindennapjaiba, vagyis leginkább az imádsággal és a hitélettel töltött időn kívüli tevékenységekbe. A Varlaam kolostorban többek között a szőlészet-borászat eszközeivel, a háti permetezőtől, a demizsonon át, a 120 hektoliteres hordóig. Régi kódexek, adománylevelek, ikonosztázok, falfestmények, faragott feszületek, püspöki öltözékek, halotti leplek idézik fel a kolostorok aranykorát. A kolostorudvarok szépen karban tartottak, most is zajlanak felújítások, amit már drótkötélpálya is segít.

A Meteorák olyan turista célpont, amit legalább egyszer, de inkább többször látni kell!

Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://monarchiaturak.blog.hu/api/trackback/id/tr8515371724

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.