Kézdivásárhely a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa. Udvarteres városközpontja, méretét tekintve egyedülálló. Egykor tizenegy céh volt a városban, köztük a legkorábbit 1572-ben alapították, ezért is hívták "a céhek városának". 1848-ban - Bodvaj és Sepsiszentgyörgy után - ide költözött…

Hargita és Kovászna határán, Bálványosfürdő külterületén különleges és ritka forrásokon és Európa legnagyobb működő mofettáján keresztül fedezhetjük fel a Föld mélyének titkait és „érezhetjük a pokol közelségét”.

Gelence egy 4.600 lelkes, szinte színmagyar település Háromszék területén. Jelentőségét egy apró római katolikus templom és annak falán sokáig rejtőzködő freskók adják.

Vajdahunyad várát Mikszáth Kálmán a várak királyának nevezte, pedig felújítása már az Ő életében elkezdődött, ami azt jelenti, hogy akkor sem lehetett jó állapotban. A külső renoválás tagadhatatlan eredményei mellett, a belső terek sok esetben teljes üressége nagyon bántó.

A Magyar Királyi Államvasutak 30-as számú őrháza fogalom a magyar történelemben. Ez volt a legkeletibb ilyen épület, az egykori magyar-román határon, a Rákóczi-vár romjai alatt. Az alatt a vár alatt, amely idén jelentős felújításon esik át.

Csíkszereda legrégebbi műemléke a Mikó várkastély, a Csíki Székely Múzeum otthona. A békés múzeum egykor a madéfalvi veszedelem kiindulópontja volt. A település idén ünnepli várossá nyilvánításának 460. évfordulóját, neve a szerdai vásárokra utal.

Európa két természeti ritkasága pár kilométerre egymástól: egy torlasztó és egy mészkőbe vájt hasadékvölgy. Vízből kiálló fatörzsek, magas, szinte függőleges sziklaszirtek, zúgó hegyi patakok, vízesések, barlangok. Mindez sétálva felejthetetlen. Az ezeréves határon túl pedig egy ipari látványosság…

Székelyudvarhely a székely anyaváros. Központjában egy vár maradványai állnak, ez a Székelytámadt vár. De honnan jön ez a furcsa elnevezés Székelyföld szívében?

Szováta a Székely-sóvidék legismertebb, nemzetközi hírű üdülőhelye. Mintegy ötszáz éve alapították a sóhegyeket őrző családok, persze még nem üdülési céllal. A szovátai sós tavak (Piroska, Vörös, Zöld, Medve, Kígyós, Rigó, Mogyorósi és Fekete) kialakulása önmagában is a természet egyik csodája. A…

A cím Horváth István, erdélyi költő, regényíró és elbeszélő szavait idézi meg. Az idézet pedig többek között Európa egyik legnagyobb só tartalékáról, a parajdi lelőhelyről szól. Az ellipszis alakú sótelep egy része a felszínen van, de 2700 m-ig nyúlik le a mélybe, mintegy 1,7 négyzetkilométeren.