Monarchia túrák

Az utazással szerzett élményidet senki nem veszi el tőled!

Mekkorára nőhet Paks városa?

2019. március 31. 11:03 - Makovecz Gyula Péter

A következő évek egyik legizgalmasabb városfejlesztése biztosan Pakson fog megvalósulni. Minden idők egyik legnagyobb ipari beruházása komoly hatással lesz a városra is. De mégis mekkorával? Honnan indult Paks és hova jutott a XIX. századtól és mi várhat rá a jövőben?

A Habsburg Birodalom második katonai felmérése 1819 és 1869 között zajlott (forrás: www.mapire.eu), első térképünkön az akkori lakott területet szürke vonallal határoltuk, a kialakult utcák pedig fekete színűek. Paks lakossága 1869-ben 10.317 fő volt és már akkor volt Újvárosnak hívott része. Az újvárosi városrész tehát nem a mostani lakótelepet, hanem az Ady Endre utca, Kölesdi út és a Tolnai út Domb utca és Kölesdi út közötti szakaszával határolt 22 hektáros területet jelölte, amely fizikailag is elkülönült a régi Pakstól (a körülhatárolásnál a mai utcaneveket használjuk). Ez a régi Paks területe délen a mai Vak Bottyán Gimnáziumnál, nyugaton a Fecske utcánál ért véget. Az Öreghegyen is csak a Tavasz utcában álltak házak.

Az 1958-as légi fotók alapján már az látható, hogy az újvárosi városrész összeépült a település régi területével (forrás: www.fentrol.hu). A Kishegyi út a Zápor utcáig, a Fehérvári út a Szérűs utcáig épült be. Térképünkön sárga színnel jelöltük ezeket az utcákat. 1950-ben épül meg a 6-os főút várost elkerülő szakasza, ami ugyan tehermentesítette a főutcát, de egyben elvágta a várost a Dunától, megszüntetve addigi szerves egységüket.

A Paksi Atomerőmű talajmunkálatai 1969-ben indultak meg, 1975-ben teszik le az alapkövét. 1979-től város Paks és 1982-től termel áramot az atomerőmű. Ezek az évszámok azért fontosak, mert ezekhez lehet kapcsolni a város átalakulását, növekedését. Paks demográfiai évkönyve szerint (szerző: Beregnyei Miklós és Daróczi Béla) a település lakossága 1900 és 1970 között tulajdonképpen nem változott, a századfordulón 12.051 fő, hetven évvel később 12.128 fő lakott Pakson. A nagy ugrás az ezt követő évtizedben volt, 1980-ra Paks lakossága közel 61%-kal 19.509, majd 1990-re 21.582 főre nőtt. Ma 18.619-en laknak Pakson.

Az 1978-as légi fotókon (forrás: www.fentrol.hu) már kirajzolódnak az atomerőmű építéséhez tartozó városi fejlesztések, nő a város, ezek az új utcák zöld színnel jelennek meg a térképen. A lakótelepi beépített terület határa ekkor a Kurcsatov u. - Ifjúság útja - Gagarin u. - Kishegyi út - Bercsényi u. - Nádor u. - Móra F. u. vonala. Ezt követően még a lakótelepen, többek között lakóépületekkel (panelépületek és családi házak), sportcsarnokkal és stranddal, az öreghegyi Öreghegy, Szőlőhegy, Erkel F., Kilátó utcákban lakóházakkal bővül a város.

1979 és 1982 között mind a négy blokkon folyt az építési munka, értelemszerűen eltérő szakaszban tartva. Kováts Balázs: Atomlecke című dokumentumkötetében olvashatjuk: "munkacsúcsban tízezer ember dolgozott a helyszínen és legalább kétszer ennyien a különböző háttér kiszolgáló vállalatoknál". Pakson és Szekszárdon több mint kétezer, az atomerőműhöz kapcsolódó lakás készült. Paks II.  két blokkal fog üzemelni, építésükhöz, biztosan nem kell ekkora létszám. A gépesítés, automatizálás magasabb arányával is számolni kell, ami szintén csökkenti a létszámot, de így is több ezer, Paks II. szerint 8.000, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) Paks közlekedési intézkedési tervének felülvizsgálata című tanulmánya szerint 6.800-9.000 emberrel kell számolni. A lakhatás szempontjából hosszabb távú itt tartózkodást az üzemeltetés fogja meghatározni, mai információink szerint a két 1.200 MW-os blokkot 300-300 fő tudja majd biztonságosan üzemeltetni. (Paks II. mai létszáma mintegy 360 fő, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt-nél pedig 2.400 dolgoznak). Az építők és az üzemeltetők nagyobb területről is bejárhatnak, nem mindenki Paks városát fogja választani. A városnak a legjobb megoldást kell megtalálnia arra, hogy az építkezés alatti hatalmas munkavállalói tömeg és családjaik lakhatását, kiszolgálását úgy oldja meg, hogy a később visszacsökkent létszám mellett ne maradjanak a városi költségvetést feleslegesen terhelő plusz kapacitások. Ezért is kalkulál a KTI tanulmánya 2.700 fő konténervárosban történő elhelyezésével.

A hetvenes évekhez képest jobbak a közlekedési viszonyok, megépült az M6-os autópálya, 2021-re (?) meg fog épülni a Paks-Kalocsa Duna-híd, nagyobb területről vonhatóak be a munkavállalók: Dunaszentgyörgy, Szekszárd, Gerjen, Kalocsa. Most márciusban módosított nyomvonalú elkerülő út is épül, ami a 6-os főút várostól délre eső részét köti össze a Kölesdi úton át a Fehérvári úttal, tehermentesítve a Fehérvári út - Kereszt u. - Dózsa Gy. út - Tolnai út vonalát. Amennyiben ez az út elkészülne, a főutcát északi irányba egyirányúsítani lehetne a Táncsics M. utca és a Deák F. utca - 6-os főút csomópont között. Ehhez kapcsolódóan pedig a Villany utca - 6-os főút kapcsolat is megvalósulna, a Szent István tér pedig egy új, városi főtér funkciót kaphatna. Csomóponti átépítést javasolnak a Kölesdi út - Neumann J. utca (körforgalom) és a Kölesdi út - Tolnai út (járdaszigetes) találkozásánál. Közvetlen, a várost elkerülő kapcsolat épül ki az atomerőmű és az M6 autópálya Paks-déli csomópontja között. Ezekre a fejlesztésekre egyrészt a megnövekedett teherforgalom, másrészt a megnövekedett lakosságból adódó személyautó forgalom kezelése miatt van szükség. Már ma is jelentős problémával küzd a parkolás, erre is megoldást kell találni. A KTI tanulmánya külön kitér a Pollack M. utcán, Gesztenyés úton és a 6-os főúton a kerékpáros, a Duna parton a gyalogos kapcsolatok hiányára is. Ezekből a 6-os főút melletti, Paks-Dunakömlőd kerékpárút kivitelezés alatt áll. 

2016-ban Paks városa "Új városközpont ötletpályázat"-ot írt ki, a cél a Táncsics-park és az egykori konzervgyár területének újragondolása volt. A város közepén, közel a Dunához fekszik ez a terület, ahol részben barnamezős beruházással közintézményeknek, oktatási és lakóépületeknek kellett helyet találni. A tervpályázatok között volt olyan, amelyik bővítette volna a Táncsics-parkot, de olyan is akadt, amelyik teljesen beépítené ezt a részt. Az mindegyikben közös volt, hogy új rendezvényteret hozna létre a területen és becsatolná azt a város vérkeringésébe.

A beruházás 2014-es bejelentése 2016-ban mutatkozott meg a lakáspiacon, a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisa szerint ebben az évben érte el az épített lakások száma a 2,3 értéket 1000 lakosra vetítve, 2017-ben pedig a 2,5-t. Azt ezt megelőző években 0,8-1,3 között mozgott ez a szám. Tegyük hozzá ez még így is nagyon alacsony érték, Győrben ezekben az években ez az adat 3,8-6,3 épített lakás/1000 lakos között mozgott. Pakson jelenleg öt nagyobb lakóterület fejlesztési terület látszik, a legnagyobb területű a Pollack Mihály utca északi része (egy és több lakásos épületekkel), a Vácika (családi házas övezet) és a Liget utcai lakópark, utóbbi 90 darab lakással. A Neumann János utca mellett családi házak számára zajlik telkek kialakítása. Ugyanakkor a 77 lakásos Gesztenyés utcai lakópark építésének már 2017-ben el kellett volna kezdődnie, de még egy kapavágás sem történt. Ezek mellett a projektek mellett természetesen a város több pontján épül egy-egy társasház, főleg régi, elbontott házak helyén. Az általános telekínség és a nagy kereslet Pakson is felverte a négyzetméter árakat, ami új építésűeknél 500.000, régi panellakások esetében 350.000 Ft körül alakul.

Paks tehát nagy dolgok előtt áll. A változás nem lesz akkora, mint a hetvenes években volt, de most dől el, hogy sikerül-e egy igazán élhető várost létrehozni. Ahol a helyben lakó és a turista, a gyalogos, a kerékpáros és az autós, a fiatal és az idős, azaz mindenki jól érzi majd magát.

További felhasznált források: Dr. Németh Imre - Somogyi György - Dr. Koch József: Paks nagyközség monográfiája (1975); Kernné Magda Irén: Városunk: Paks (1997); Kernné Magda Irén - Bencze Barnabás - Kövi Gergő: Képeskönyv - A régi Paks (2013).

Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://monarchiaturak.blog.hu/api/trackback/id/tr4414728257

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.