Monarchia túrák

Az utazással szerzett élményidet senki nem veszi el tőled!

Egy kis Ausztria Horvátországban – Varasd

2019. január 31. 20:43 - Makovecz Gyula Péter

Horvátország nemcsak a tengerpartból áll, írtunk már Vukovárról, a cseh érzést keltő Szamoborról, a Plitvicei-tavakról és persze a horvát sörökről is. Most pedig itt van Varasd. Ha Szabadka a szecesszió, akkor Varasd a barokk városa, a legszebb ilyen tőlünk délre.

A vár

Központja az egykori vár és a körülötte elterülő park. Az első erődítmény a XII. században épült, a XIV. században a Cilleiek, a XVI. századtól egészen 1925-ig az Erdődyek birtoka, utóbbi család összesen hét horvát bánt adott az országnak. A török időkben főkapitánysági székhely, az egyik legfontosabb vár az országban. Hadászati jelentőségének csökkenése után külső sáncait elbontották, parkosították, így minden irányból megcsodálható az egykori belső vár, illetve a várudvar és a Szent Lőrinc kápolna. A jelenleg már külön álló, többször átépített, gótikus-reneszánsz egykori kaputoronyban működik 1925-től a Városi Múzeum. Szobákon keresztül tekinthetjük meg a nemesek és gazdag polgárok tárgyi emlékeit: bútorok, történelmi portrék, fegyverek, festmények, órák, porcelán és üveg tárgyak. A múzeumnak van még másik két kiállítótere is, a Herzer Palota és a Sermage Palota. Előbbiben a „Rovarok világa” kiállítás tekinthető meg, utóbbiban képgaléria működik. Franjo Herzer szerencsejátékon gazdagodott meg, felépíttette a palotát, jól élt néhány évig, majd visszament postásnak, miután eltékozolta a vagyonát. A nyitva tartásáról és a jegyárakról itt olvashattok. A Sermage Palota és a kaputorony közti tér a nyüzsgő kávéházak területe, ez és a rengeteg apró utcácska, a kézműves galériák, a barokk épületek remek hangulatot varázsolnak.

Barokk és egyéb paloták

Ahogy több más városnál, bizony Varasdon is a tűz volt az egyik legnagyobb városrendező. Az 1776-os nagy tűzvész után alakult ki a mai barokkos városközpont, rengeteg palotával. Ugyanakkor a tűzvész miatt került a horvát királyi tanács székhelye Zágrábba, amelyet még Mária Terézia alapított 1767-ben és helyezett Varasdra, hogy valamelyest gyengítse a nemesi családokat. Varasd egyébként már a török korban is kvázi főváros volt, a kevésbé védhető helyen fekvő Zágráb helyett, többször itt ülésezett a szábor, a horvát parlament.

A paloták sora szinte kifogyhatatlan: Sermage, Herzer, Drašković, Oršić, Patačić, Patačić-Puttar, Erdődy, Keglević, káptalani palota.

A Drašković Palota a Főtér (Tomiszláv király tér) másik fontos épülete a Városháza mellett. A XVIII. század második felében épült, többször ülésezett itt a szábor. Az Oršić Palotát az Erdődyek építtették, 1805-re készült el, már kora klasszicista jellemzőkkel. Később került az Oršić család birtokába, a köztudatban már ez az elnevezés maradt meg. A Patačić Palota a legértékesebb varasdi rokokó épület, 1764-ben épült és annak a kevés háznak az egyike, mely átvészelte a nagy tűzvészt. Félig barokk és félig klasszicista a Patačić-Puttar Palota, ez úgy lehet, hogy három korábbi épület, kissé elhúzódó összeépítésével született meg. Az Erdődy Palota nem a városközpontban, hanem az akkori városfalon kívül épült meg, a legnagyobb volt a városban, 1850-től laktanyaként funkcionált, nagyon lepusztult. Felújítása óta a zeneiskola otthona. A barokk Keglević Palota szintén a városfalon kívül épült fel, 1775-ben rokokó stílusban alakították át, ma a Horvát Művészeti és Tudományos Akadémia használja.

A Városháza, az egyik legrégibb a kontinensen, 1523-ban már itt üléseztek a város elöljárói, mai formáját a tűzvész után, a XVIII. század végén kapta. Óratornya ekkor, 1791-ben épült. Erkélye felett a város címere látható, melyet Hunyadi Mátyás adományozott a városnak. Előzetes bejelentkezés után látogatható. A Megyeháza 1772-ben épült késő barokk stílusban, a négy évvel későbbi tűzvészt követően kapott klasszicista homlokzatot. 1924-ig huszonöt főispán irányította innen a vármegyét, ezt követőn adminisztrációs és bírósági épületnek használták. 2006-os felújítása – elsőként Horvátországban – állami támogatásból és közadakozásból valósult meg. A Püspöki Palota késői gótikus stílusban épült, 1851-ben, ma az egyházmegye központi épülete.

Ritkán szoktak temetők bekerülni ajánlókba, de Varasdon ezt is érdemes megnézni. A mintegy tizenegy hektáros temetőt 1773-ban hozták létre, 1905-ben hétezer juharral, ciprussal, kőrissel és egyéb fával, sövényekkel, díszbokrokkal, virágokkal ültették be. Ma is gondozott és nagyon rendben tartott, szinte parkszerű.

Jelačić

A városkép következő nagy átalakítása 1809-ben volt, ekkor bontották el a funkcióját vesztett külső várfalakat, hogy a város könnyebben tudjon terjeszkedni. Igazából egyetlen helyen, a Lisak toronynál maradt meg ez a fal, illetve az egykori Bécsi kapu. Mostani nevét egy XX. századi kereskedőről kapta, aki a tulajdonosa volt. Az épület melletti térről indult Jelasics (Jelačić) 1848. szeptember 1-én a magyar forradalom ellen.

Harangtornyok

A Szűz Mária Mennybemenetele-székesegyházat 1642 és 1656 között a jezsuita rend építtette kolostorral és iskolával együtt. Ma a püspökség irodái és informatikai fakultás működik benne. Ez időszak a nagy templomépítések időszaka volt a városban, mert a Ferences templom és kolostor is ekkor, 1650-57-ben épült. 54 méteres tornya a legmagasabb a városban. A templom mellett áll Gergely, nini püspök szobra, aki a horvát nyelv legnagyobb védelmezője volt a X. században. A szobor eredetileg Split városának készült, de az ottaniak túl kicsinek tartották, így került ide, pont beilleszkedve a városképbe. A Szent Miklós plébániatemplomot 1761-ben, a város patrónusának tiszteletére szentelték fel, a barokk épület részben egy román kori templom alapjaira épült.

Szórakozás

A Nemzeti Színház 1873-ban a korábbi városfal és árok helyére épült. Osztrák építésze, Hermann Helmer (a Vígszínház és a Szegedi Nemzeti Színház is az ő munkája) nemcsak a színházat, hanem a szívét is a városnak adta, beleszeretett ugyanis egy varasdi hölgybe és gyerekeik is születtek.

Érdemes kimenni a városi piacra is, hatezer négyzetméteren, 300 helyi és környékbeli árus kínálja a portékáit. Minden év augusztusában rendezik meg a Špancirfestet, az összművészeti fesztivált, az idei már a huszonegyedik lesz. Színházi előadások, koncertek, utcazene, kulináris élmények, kiállítások, akrobaták. Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy mi ez a fesztivál, akkor inkább azt kérdezzük meg, hogy mi nem. Szeptemberben pedig (idén negyvenkilencedszer) a Barokk Zenei Esték várják az érdeklődőket.

Varasdfürdő tizenkét kilométerre dél-keletre fekszik Varasdtól, a legrégebbi horvát gyógyfürdőhely. Ötvenhét fokos, kénes termálvize emésztési, ízületi és mozgásszervi problémákat orvosol.

A városi parkolásról információk itt találhatóak. InVaraždin néven látnivalókkal, szállás és étterem ajánlatokkal, kikapcsolódási, sportolási lehetőségekkel, programajánlóval applikáció is segíti a Varasdon tartózkodást.

Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://monarchiaturak.blog.hu/api/trackback/id/tr8414600940

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sóskatáska 2019.02.01. 15:00:40

Szabadka Szerbiában van.

Makovecz Gyula Péter · www.monarchiaturak.blog.hu 2019.02.01. 15:21:14

@sóskatáska: "Ha Szabadka a szecesszió, akkor Varasd a barokk városa, a legszebb ilyen tőlünk délre." Ebből a mondatból hol lehet kiolvasni, hogy máshol lenne?