Monarchia túrák

Az utazással szerzett élményidet senki nem veszi el tőled!

Ma békés múzeum, egykor székelyek vesztőhelye

2018. január 31. 23:26 - Makovecz Gyula Péter

Csíkszereda legrégebbi műemléke a Mikó várkastély, a Csíki Székely Múzeum otthona. A békés múzeum egykor a madéfalvi veszedelem kiindulópontja volt. A település idén ünnepli várossá nyilvánításának 460. évfordulóját, neve a szerdai vásárokra utal.

A város több eklektikus remekmű otthona, többek között az 1892-es Igazságügyi Palota és a régi Vármegyeháza (1886), a mai polgármesteri hivatal. Már a XX. század elején, az akkoriban divatos szecessziós stílusban épült a Líceum, ma Márton Áron Főgimnázium. A belváros egységes, XIX. század végi, XX. század eleji hangulatát, több nem oda illő épülettel csúfították el a szocializmus idején. Ez alól talán csak a sétálóutca, a Petőfi utca kivétel.

A Mikó-várat 1623 és 1631 között (tehát Kőhalom és Székelyudvarhely után) gróf Mikó Ferenc, csíki főkapitány, Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem tanácsosa építtette. A négy óolasz sarokbástyás, 75x70 méteres erődítményt az 1661-es török betörés rombolta le, miután a csíki területeket is meg akarta büntetni a török szultán, Erdély engedély nélküli lengyelországi hadjáratáért.

Több mint ötven évvel később, 1714-16 között, már az osztrák időkben épült újjá, nem titkoltan a belső zendülők ellen is. A munkákat Stephan Steinville császári tábornok kezdeményezte. A belső területen a déli bástyát kápolnává alakították, a dél-keleti falhoz lőporraktárt építettek. A külső részt pedig olaszbástyákkal és egy második árokkal erősítették meg, ezek ma leginkább a déli oldalon láthatóak. Ezekről az átépítésekről 1735-ben és 1752-ben is részletes rajzok készültek, melyek nagy segítséget jelentettek a későbbi renováláshoz. A vár 300-400 fős helyőrség laktanyája lett.

1764-től 1849-ig a székely határőrség székhelye, 1849. januárja és augusztusa között a szabadságharc egyik fontos erőssége. Később is (kivéve az 1867-1887-es időszakot, amikor hivatalok működtek termeiben és színi előadásnak adott otthont), egészen 1970-ig katonai funkcióval bírt az épületegyüttes, ekkor költözött ide a Csíki Székely Múzeum. A XIX. század végén a várárkok egy részét feltöltötték, a kapubástyához ekkor épült szárnyakat 1990-ben lebontották. 2009 és 2013 között teljes körű felújításon esett át.

1764. január 7-én innen indultak meg a katonák, hogy a három székely határezred felállítása ellen tiltakozó, saját kiváltságaikat féltő székelyeket megrendszabályozzák. A székely vezetők Madéfalván gyűltek össze. A császári haderő ágyúzni kezdte a települést, majd lovas és gyalogos rohammal mintegy kétszáz embert mészároltak le. A foglyul ejtett négyszáz ember egy részét, köztük azokat a vezetőket, akik nem haltak meg vagy nem menekültek el, a Mikó-várba hurcolták. A csapatokat kivezénylő altábornagy, báró Siskovics József a következőt mondta a vérengzés után: „A székely népen, hogy egészséges maradjon, minden évszázadban eret kell vágni”. A madéfalvi veszedelem végül megtette hatását és a székely határőrség felállításra került. Ezzel egy időben azonban több ezer székely hagyta el Erdélyt és telepedett le Moldvába és Bukovinába.

A múzeum állandó kiállításai között egyházművészeti (Megmentett szakrális kincseink) és régészeti gyűjtemény (A Mikó-vár története), valamint Csíki idők járása címmel, népi életképek (teljes életnagyságban berendezett, festett csángó szobák, gyönyörű festett régi ládák) láthatóak. Továbbá betekintést nyerhetünk a csíksomlyói ferences nyomda életébe is, a vár mellett pedig székely kapukat csodálhatunk meg. Teljes árú belépő 10, kedvezményes 7 lej, pontos információk a nyitva tartásról itt találhatóak.

Az egyházművészeti kiállítás a XIII. és XX. század közötti időszakot öleli fel, kéziratokkal, könyvekkel, oklevelekkel, szobrokkal, táblaképekkel, miseruhákkal, feszületekkel.

A vár történetének feldolgozását négy termen keresztül követhetjük nyomon. A Kutas teremben többek között a várkút és a hozzá csatlakoztatott vízvezeték és egy XVII. századi latrina látható. Egy kisfilm segítségével pedig az is bemutatásra kerül, hogy a kút mélyén található tárgyak, hogyan kerülhettek oda. A várkonyha és az éléskamra a XVIII. századi katonai gasztronómiát eleveníti fel, itt is segítségül hívva a filmet. A sarokbástyában a XV-XIX. század fegyvereit tekinthetjük meg.

A népi életképek között a juhászok, az ácsok, az asztalosok, a kerékgyártók mindennapi életét követhetjük nyomon. A kocsiszínben a földművelés és az állattartás mindennapjait, a lakószobákban pedig a nők és gyermekek életét láthatjuk.

Az 1676-ban alapított ferences nyomda 1900-ig üzemelt. A kiállításon 125 nyomtatvány, a könyvkötés művészete, a nyomda berendezései és működése kerül bemutatásra.

Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://monarchiaturak.blog.hu/api/trackback/id/tr8613622054

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.