Monarchia túrák

Az utazással szerzett élményidet senki nem veszi el tőled!

Besztercebánya szépségei és Zólyombúcs egyetlen magyar lakója

2015. április 30. 01:39 - Makovecz Gyula Péter

Mikszáthot követő, felvidéki túránk Selmecbánya utáni második állomása Zólyom volt, ahonnan tettünk egy rövid látogatást Besztercebányára is. Körmöcbányát már nem mertük bevállalni, köszönhetően a vadregényes, de elképesztően rossz minőségű útnak, ami hasonló volt az egykori gyapai útszakaszhoz. Az így összeszedett abroncs sérülésnek köszönhetően viszont megismerkedtünk egy fantasztikus emberrel, aki kárpótolt sok mindenért.

Zólyom legfontosabb turisztikai látnivalója a vár. Amely keddtől vasárnapig 10 órától 17:30-ig van nyitva, a belépőt legkésőbb 16:45-ig lehet megvenni. (Októbertől áprilisig nemcsak hétfőn, hanem kedden is zárva van!) Az árak: felnőtt – 2,70 euró, kedvezményes – 0,70 - 1,00 euróig, családi jegy – 5,40 euró, fotójegy (vaku nélkül) – 2,00 euró.

Autónkat a vár mellett tettük le, de parkolhatunk kicsit távolabb, a Szlovák Nemzeti Felkelés terén is. A vár a tatárjárás utáni várépítési hullámban épült. Harcolt itt Giskra, cseh, zsoldosvezér, Hunyadi János és Mátyás, Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Thököly és Bercsényi Miklós is. Ugyanakkor a törökök sohasem foglalták el, köszönhetően a XVI. századi (a tájékoztató táblán tévesen XVIII. század szerepel) megerősítéseknek is, amellyel a vár elnyerte mai külső formáját. Az ekkor épített hatalmas nyugati tüzérségi bástyának már csak a romjai állnak. Miután 1802-ig a császárhű Esterházy család birtokolta, ezért elkerülte a Rákóczi-szabadságharc utáni várrombolást.

A bejáratnál olvashatjuk Balassi Bálint emléktábláját, a magyar reneszánsz költészet nagy alakja 1594. október 20-án a zólyomi várban született.A földszinten kőtárat találunk. A felsőbb szinteken a „Klasszikus európai művészet” című állandó kiállítás látható, többek között Lőcsei Pál munkáinak másolataival. A XVIII. századi, leginkább a belső tereket érintő barokk átalakítás legszebb eredménye a Királyok terme kazettás mennyezete, ahol 78 római és német-római császár festett portréját csodálhatjuk meg.A várkápolnában a mai napig tartanak római katolikus, görög katolikus és ortodox istentiszteleteket is. A vár impozáns része a lovag- és az oszlopterem.

A Szlovák Nemzeti Felkelésről elnevezett tér közepén áll az 1780-as években épített, neogótikus Szentháromság evangélikus templom, a túloldalán pedig a XIV. századi, gótikus stílusú Szent Erzsébet templom.

Zólyomról utunk Besztercebányára vezetett, a Štefan Moyzes téren, a vár alatti árkádoknál parkoltunk le. Útközben szedhettük össze a bevezetőben már említett, a bal első kerék külső oldalán megjelenő diónyi dudort és ekkor mondtunk le Körmöcbányáról.

A besztercebányai vár a Rákóczi-szabadságharcban töltötte be legfontosabb szerepét, ezért annak leverése után nem kerülhette el sorsát, lerombolták. Megmaradt részei: a Pap-, a Bányász- és az Írnok-bástya, a kapuerőd valamint a Szent Kereszt templom és a Szűz Mária Mennybemenetele plébániatemplom.

A Szűz Mária Mennybemenetele templom (a nép nyelvén német templom) a város egyik legrégebbi épülete, a XIII. századból való. Az 1761-es nagy tűzvészt követően barokk stílusban építették újjá. A Szent Kereszt templom, amit szlovák templomként is emlegetnek 1561-ben egy kápolna bővítésével jött létre, a tűzvész után ezt is át kellett építeni. A kapuerőd 1512-ben épült, egy mesterséges vizesárok védte. A Szent Kereszt templom mögött helyezkedik el a Praetórium, kortárs művészeti bemutatókkal. Nyitva tartása: hétfőn zárva, kedd-péntek 9-17, szombat-vasárnap 10-16 óra között.

A Bányász-bástyával egybeépülve találjuk a Mátyás-házat, mely a XV. században épült, homlokzatán a Hunyadi Mátyás címere látható. Az épületben jelenleg múzeum üzemel, zenei, kézműves és fegyver tárlattal. Hétfőn zárva van, keddtől-péntekig 9 és 17, hétvégén 13 és 17 óra között várja a látogatókat. A belépő 2,50, a kedvezményes jegy 1,50 euró.

Ha a vár megtekintése után jobbra fordulunk, a főtérre jutunk, mely egykor IV. Béla király nevét viselte, ma Námesti SNP-nek hívják. Itt csupa szemet gyönyörködtető épületet láthatunk: Óratorony, Városháza, Thurzó-ház, Beniczky-ház, Püspöki palota, Ébner-ház.

Az Óratorony a tér észak-keleti végét zárja le, a XVI. században épült, innen, 20 méter magasból nyílik a legszebb kilátás a főtérre. A toronyba 101 lépcsőn át juthatunk fel, a függőlegestől való elhajlása 68 cm, így tulajdonképpen „ferde torony”. Májustól szeptemberig 10 és 19 óra között várja a látogatókat, ezen kívül az időjárástól függően nyit ki. Az Óratorony előtt áll a Mária-oszlop, 1719-ben állították, a pestisjárvány emlékére. A téren tovább haladva, bal kéz felé először a Szent Ferenc templom (a püspöki székesegyház), majd a Városháza épületet következik. A Városháza a XV. században két épület összeépítésével nyerte el jelenlegi formáját, itt találjuk az információs pontot is. Ugyanezen az oldalon találjuk a Thurzó-házat, mely régen a Thurzó és a Fugger család kereskedelmi központja volt, jelenleg régészeti, történelmi, művészeti, numizmatikai és néprajzi kiállítást láthatunk benne. Hétfőn zárva van, keddtől-péntekig 9-17-ig, hétvégén 13-17-ig tart nyitva. A belépő itt is 2,50, a kedvezményes jegy 1,50 euró.

A tér másik oldalán találjuk az árkádos, boltíves, oszlopos Beniczky-házat, a barokk-klasszicista Püspöki-palotát és az Ébner-házat. Utóbbi legszebb része a kiugró ablakfülke és az alatta lévő ószövetségi és antik jeleneteket ábrázoló domborművek. Itt zártuk főtéri sétánkat és indultunk vissza Selmecre, szomorúan kihagyva Körmöcbányát.

Vasárnap volt, autónkban kerékcserére alkalmatlan kulccsal arra gondoltunk, hogy lassan vezetve visszamegyünk a szállásunkra és hétfőn reggel majd Selmecen keresünk egy gumist. Zólyom után azonban megérkeztünk Zólyombúcs nevű faluba, ahol a jobb oldalon feltűnt egy gumis műhely. Minden mindegy alapon megálltunk, hátha tudnak segíteni. A teraszon egy idősebb úr és egy hölgy beszélgetett, magunk sem tudjuk miért, de túránk ötletadója, Szilvia magyarul kért segítséget. Az úr mosolyogva sietett elénk, annyit mondott szerencsénk van. Kiderült Ő az egyetlen, aki beszél magyarul a faluban. A műhely a fiáé, miután Ő már pár éve nyugdíjas, de szívesen segít és már nyitotta is ki a kaput. Évtizedek alatt berögzült mozdulatokkal, gyorsan cserélte le a kereket a pótkerékre. Közben persze mesélt, arról, hogy Vác mellett született magyar-szlovák vegyes házasságban. A II. világháború utáni lakosságcsere során ennek ellenére, vagy éppen ezért a Felvidékre költöztették. Volt vadászpilóta, majd fociedző és még most is rendszeresen vadászik. Pénzt semmilyen úton nem tudtunk rátukmálni. Regénybe illő történetével még Ő gazdagított minket. Ezúton is még egyszer köszönjük Múdry bácsi az önzetlen segítséget. Csak most tudtam meg, hogy a Múdry egyébként bölcset jelent.

Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://monarchiaturak.blog.hu/api/trackback/id/tr747414312

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.